Rejtélyes, misztikus hegység a Pilis, a magyar szellemiség egyik szakrális központja. Ám érdekes módon egyik szent helyünkkel kapcsolatban sem merült fel annyi kérdés és ellentmondás, mint a hegységben található romok, alagutak, barlangok kapcsán.
Csudai Sándorral a magyar őstörténelem elkötelezett amatőr kutatójával indulunk a Hármashalom útjain.
Az Esztergom melletti Búbánatvölgy Fári-kúti parkolójában gyülekezünk és már maga a két földrajzi név is kíváncsivá tesz.
Sándor elmondja, 1526 szeptemberében a mohácsi vészhez hasonló méretű tragédia történt itt – a Búbánat völgyben több mint 11 ezer török elől menekülő magyart mészároltak le a török hódítók.
Dobozi Mihály híres törökverő vitéznek van is a pilismaróti templom mellett emlékműve. Hozzáteszi, hivatalosan Pusztamarótra, a Gerecse hegységbe teszik ezeket az eseményeket a történészek, de az ő feltételezése szerint ez az esemény a Búbánat völgyben történt és erre utal a völgy neve is.
A Fári-kút elnevezés is a török korhoz köthető. Fári, a török előkelőség lánya szerelmes lett egy magyar ifjúba. Apja ezt tiltotta, ezért a lány öngyilkos lett, vagy az apja ölte meg úgymond „becsületből”. A kút neve őrzi emlékét a történetnek.
Sándor mutatja a korabeli metszetekről készült másolatot, elmondása szerint ezek alapján sikerült beazonosítania a Szamárhegyen lévő várat.
– emeli ki.
Utunk elején rögtön egy tábla fogad: „E két oszlop az ősrégi Ákos palotája romjainak köveiből épült fel.” Sándor magyarázza, Ákos mester IV. Béla jegyzője, az eklézsia és a királyné ügyintézője és a Szűz Mária kolostor mindenese volt. Ha itt élt a völgy végében, akkor feltételezhetően a királyi palota sem volt messze.
Ős-Buda váráról tudni kell, Árpád vezér építette Attila király városának helyén. Anonymus erről így ír: „A révet, ahol az átkelést végrehajtották Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondanak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a felhévizekig.” „Másnap pedig Árpád vezér minden főembere, minden vitézével együtt bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat – egyeseket földig romban, másokat nem- és fölötte csodálták mindazt a kőépületeket.”
Utunk során valóban látunk várfalakat, a fürdő megmaradt részét, a lőportorony maradványát. Erre igazította rá Sándor mindig a metszetet és nagyjából ott is voltak a falak, ahol lenniük kellett.
„Arra a következtetésre, hogy itt kell lennie Ős-Buda várának a terület több mint harmincszori bejárása után jutottam. Figyelemfelkeltő ez a túra, lehet, más kutató más konklúzióra jut”
– tette hozzá Sándor a magyarázatához.
A völgyben egy 1992-ben állított keresztet is találunk, arra a több mint száz névtelen magyar honvédre emlékezve, akik a Szamár-hegyi harcokban hazájuk védelmében estek el a II. világháború vége felé. Imát mondunk mi is az elesettekért. Szerte az erdőben láttunk kis kőkupacokat is. Sándor elmondja, úgy 30 éve mesélte neki az erdész, hogy elődje rakta azokat a honvédek sekély sírjai fölé – jelölésképpen.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
