Több mint egy éve nem volt ilyen alacsony a vírustól való félelem – derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) felméréséből. A járványkezelés szempontjából még mindig nagyon kevesen bíznak a kormányban, a helyzeten Igor Matovič és Marek Krajčí lemondása sem segített.
Az SAV Szociológiai Intézete, az MNForce és a Seesame ügynökség július 15. és 20. között készítették a „Hogy vagy, Szlovákia” felméréssorozat tizedik tanulmányát. Ebben az időszakban már enyhe járványügyi óvintézkedések voltak érvényben, és a vírussal kapcsolatos mutatók is csökkenő tendenciát mutattak. Nem meglepő tehát, hogy az emberek jelentős része most nem tart annyira a vírustól, hiszen a mindennapjaikban nem érzik át a fertőzés okozta kockázatokat.
Az elemzők szerint utoljára 2020 májusában, az első hullám lecsengésekor volt ilyen alacsony a lakosság fenyegetettségérzete. Pedig a járványügyi szakértők már július elején is figyelmeztettek a harmadik hullám megérkezésére és a delta-variáns veszélyeire. Az egészségügyi minisztérium azóta bejelentette, hogy a reprodukciós szám állandó növekedése miatt tulajdonképpen már itt a harmadik hullám, de a mutatók (főleg a naponta azonosított fertőzöttek és a kórházban kezelt személyek száma) még mindig nem emelkednek olyan drasztikusan, hogy az emberek félelemérzete növekedjen.
A felmérésből az is kiderült, hogy a nem beoltott személyek kisebb arányban félnek a vírustól, mint azok, akik be vannak oltva.
Általánosságban elmondható, hogy akik nem tartanak a járványtól, azok kevésbé korlátozzák a kapcsolattartást a barátaikkal, és gyakran a járványügyi előírásokat sem tartják be.
Az elemzők továbbá rámutattak, hogy a járványtól nem félők csoportjában nagyobb arányban fordulnak elő az általános iskolai végzettséggel rendelkező férfiak.
Az SAV már a korábbi felmérésekben is rámutatott, hogy van összefüggés az oltási hajlandóság és a kormányba vetett bizalom közt. Azok az emberek, akik bíznak a kabinetben és általánosságban az állami intézményekben, nagyobb arányban hajlandók beoltatni magukat, mint azok, akik nem hisznek a közigazgatási rendszernek.
A vakcinaprogram szempontjából tehát rossz hír, hogy a kormányba vetett bizalom továbbra is nagyon alacsony. Az első hullám megérkezésekor a megkérdezettek még több mint 40 százaléka bízott Igor Matovičék kabinetjében, de ez a bizalom – főként a második hullám elején – hatalmasat zuhant. Az egykori miniszterelnök, valamint Marek Krajčí egészségügyi miniszter távozása után úgy tűnt, hogy a helyzet kissé javul, de az enyhén növekvő tendencia végül nem erősödött meg: idén márciusban 14 százalék bízott a kormányban, majd Matovičék távozása után májusban 17,2 százalékos bizalmat mértek, júliusban viszont ismét csupán 16,7 százalékosat.
A bizalom a többi intézménnyel szemben is elég alacsony, a tudományos intézeteknek az emberek 43,3 százaléka hisz, az egészségügyi intézményeknek pedig a megkérdezettek 42,7 százaléka.
Az adatokból az látszik, hogy az intézményrendszerbe vetett hit az oltással kapcsolatos hozzáállással is szorosan összefügg. A beoltott megkérdezettek 24,6 százaléka és az oltásra készülő megkérdezettek 26,1 százaléka vallotta, hogy bíznak a kormány járványkezelésében. Azoknak a megkérdezetteknek viszont, akik nem oltatják be magukat, mindössze 5,9 százaléka hisz a kabinetnek. Hasonló arány figyelhető meg a tudományos és az egészségügyi intézményekkel kapcsolatban is.
„Az alacsony fenyegetettségérzet és a kormánnyal szembeni bizalomvesztés befolyásolja az oltási hajlandóságot. További tényező lehet még a politikusok nem egyértelmű vagy elutasító állásfoglalása a vakcinákkal kapcsolatban, hisz a megkérdezettek egyötöde azt mondta, hogy számít nekik a kedvenc politikusuk véleménye”
– foglalta össze a felmérés tanulságait Robert Klobucký, az SAV Szociológiai Intézetének munkatársa.
A politikai szimpátia és az oltási kedv közti összefüggést az SAV már az előző felmérésében is kimutatta. Az adatok alapján egyértelmű, hogy az ellenzéki pártokra szavazó válaszadók nagyobb arányban utasítják el az oltást, mint a kormánypártokkal szimpatizáló személyek. Az ellenzéki pártok közül is az ĽSNS és a Smer szavazói vannak kisebb arányban beoltva, nem véletlenül, hiszen Marian Kotleba és Robert Fico, a két pártelnök is gyakran használ oltásellenes retorikát. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a Peter Pellegrini vezette Hlas esetében, az ő támogatóiknál nagyjából fele-fele arányban oszlik meg az oltottak és az oltatlanok aránya, és maga a pártelnök sem beszélt olyan egyértelműen a vakcinák ellen, mint Fico vagy Kotleba.
Barbara Lášticová, az SAV munkatársa figyelmeztetett: a közelgő iskolakezdés miatt most különösen fontos, hogy a köztisztviselők a járványkezeléssel kapcsolatban egységesen kommunikáljanak, és ne erősítsék a már így is meglévő társadalmi különbségeket.
„Másrészt viszont jóval egyértelműbben és meggyőzőbben kellene elmagyarázniuk az oltás össztársadalmi előnyeit. Mivel az oltási hajlandóság és az intézkedések betartása szorosan összefügg az alacsony fenyegetettségérzettel, továbbra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a felelősségteljes viselkedéssel a legveszélyeztetettebbeket védjük, köztük a gyerekeinket is. Az iskolaköteles diákok, akik még nem kaphatnak oltást, nem érdemlik meg, hogy egy újabb évet töltsenek online oktatásban a tanárok és a társaikkal való személyes kapcsolat nélkül, és az idősek sem érdemlik meg, hogy ne találkozzanak a szeretteikkel az idősotthonokban”
– zárta Lášticová.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
