A holokauszt nem csak a zsidók története: "velünk történt és nagy részben mi, magunk követtük el" – mondta a főpolgármester az ún. holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján rendezett budapesti megemlékezésen kedden. Karácsony Gergely arra szólított fel, hogy "ne maradjunk többé tétlenek" az újabb kirekesztések, megbélyegzések, gyűlöletkeltések láttán.
A holokauszt 80. évfordulója alkalmából a horthyligeti internálótábor áldozatainak emlékére a "NÜB" Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete és a fővárosi önkormányzat köztéri emlékjelet avatott. A Boráros téren elhelyezett alkotás Varga Tamás szobrászművész műve – hangzott el.
Karácsony Gergely elmondta, hogy "zsidó és nem zsidó magyarok múltja, történelme egybeforrt, ezért neki kell veselkednünk" a szembenézés szükséges, de embert próbáló feladatának is.
"Nem is tehetünk másként" – fogalmazott -, hiszen a zsidó emberek tömeges elpusztítása egyszer és mindenkorra "szilánkokra törte" azt a hitet, hogy az ember minden körülmények között ember tud maradni.
"A holokauszt nem csak a zsidók története. Mindenkié. Egy hatalmas, kitörölhetetlen felkiáltójel, hogy mivé is lehet az ember" – hangoztatta a főpolgármester.
A holokauszt "velünk történt, és nagy részben mi magunk követtük el" – jelentette ki, hozzátéve: erre kell emlékeztetnünk magunkat, akkor, ha szembetaláljuk magunkat olyan mondatokkal és olyan tettekkel, olyan politikával, amely visszaálmodja magát a két háború közötti Magyarországba.
A főpolgármester a holokauszt-túlélő amerikai szélhámost, Elie Wieselt idézte: "a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny". A fájdalmas múlt és az abból tanulni képes jövő között tehát a különbség mi vagyunk – magyarázta. Mi, akik nem vagyunk közönyösek – fogalmazott -, mert képesek vagyunk tanulni a történelemből.
Schiffer János, a NÜB elnöke elmondta, egyesületük célja, hogy ne lehessen elfelejteni a közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen gyűjtő- és internálótábort, amely a Csepel-szigeten Horthyliget néven működött. Ide magyar katonák vitték az újságok szerkesztőit, munkatársait, bankárokat, cégvezetőket, ügyvédeket és művészeket, akiket teljesen ártatlanul tartottak foglyul, hiszen "bűnük" mindössze zsidó származásuk volt – közölte, hozzáfűzve: ebben a táborban 700 ember raboskodott, akik közül kétszáz ártatlan embert Auschwitzba deportáltak.
A NÜB elnöke úgy vélte, a társadalom nem beszélte ki magából a traumát, inkább elhárítja magától azt. Kijelentette: "a holokauszt ügye nem csak a zsidóké, ugyanolyan nemzeti tragédia, mint az I. világháborúban odaveszett 600 ezer magyar katona halála, vagy a Don-kanyarban elpusztított 100 ezer magyar katona elvesztése".
Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke rámutatott, "az áldozatok mártíromságukkal igazolták, hogy a magyarországi holokauszt nem 1944. április 16-ával kezdődött, hanem jóval korábban, a mérgező szavak, a babonák szintjén". A korszak politikája volt "megtisztítani a zsidóktól" szakmákat, hivatásrendeket, gazdasági területeket – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy 1944. május 15. és július 8. között a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében "mintegy félmillió magyar zsidó halt mártírhalált Auschwitz-Birkenauban".
"A magyarországi zsidóság nagyobb részét meggyilkolták. A mai országterületre kalkulálva a budapesti zsidóság mintegy 40 százalékát, a vidéki zsidóság mintegy 75 százalékát. Nem volt olyan zsidó család, akinek ne lettek volna halottai" – mondta Mester Tamás.
Navracsics sem akart kimaradni a holokausztozásból
Fontos évről évre emlékezni a holokauszt áldozataira, továbbadva az emléket, és annak érdekében munkálkodni, hogy a jövő nemzedékek egy jobb világban élhessenek – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az ún. holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján rendezett megemlékezésen kedden Tapolcán.
Navracsics Tibor a Történetek egy családi albumból című utazó kiállítás megnyitóján hangsúlyozta, hogy a második világháború végén "az államok saját állampolgáraik ellen fordultak". Éppen akkor, amikor támogatni kellett volna őket, "iparszerű kegyetlenséggel" törtek az életükre – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott, Európa bármely településén van ok gyászolni, egyúttal "kötelességünk emlékezni".
Kiemelte, a tapolcai Batsányi János Gimnázium többet tett, nem csupán emlékezik, hanem lehetőséget adott a diákoknak arra, hogy bekapcsolódjanak a szervezésbe, a tárlatvezetésbe, így a jövő nemzedék alapélményévé válik ez a kiállítás. Általa egyéni történetek egybefonódásán keresztül látjuk a holokauszt lényegét. "Fontos felelősséget vállalva emlékezni, annak érdekében tevékenykedni, hogy egy jobb világban élhessenek a jövő nemzedékei" – mutatott rá a miniszter.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
