Brüsszel új akadályokat gördített a magyar egyetemisták és kutatók elé az Erasmus- és a Horizon-programban, politikailag továbbra is túszul tartja a magyar fiatalokat – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden.
Hankó Balázs azzal összefüggésben nyilatkozott az M1 aktuális csatornán, hogy sajtóhírek szerint az Európai Bizottság 400 milliárd forintos támogatási összeg végleges elvonására, valamint a modellt váltó egyetemekről hozott törvénymódosítás elutasítására készül.
Felidézte: tavaly novemberben küldték meg a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére, határozott időtartamára, úgynevezett lehűlési idejére vonatkozó javaslatot, de több mint egy évig nem álltak velük szóba, az Országgyűlés ezt megelégelve törvényjavaslatot fogadott el, amelyet idén december elején kezdett vizsgálni az Európai Bizottság, és hétfőn írásban megkapták, „mi a gondja” a testületnek.
A kuratóriumi tagokra vonatkozó összeférhetetlenséget, a határozott kuratóriumi időre vonatkozó törvénymódosítást, valamint az úgynevezett összeférhetetlenséget követő lehűlési időt „brüsszelita nyelven” elfogadta az Európai Bizottság a magyar jogszabály-módosítás alapján, és bár „semmi jogalapjuk nincs rá”, annak érdekében, hogy a magyar egyetemisták meg a magyar kutatók ne jussanak hozzá a jogos jussukhoz, kitalálták, egy ilyen összeférhetetlenség ne csak a felsőoktatási alapítványokra, hanem minden alapítványra vonatkozzon – tette hozzá.
„Mi köze van egy kulturális alapítványnak az Erasmushoz, meg a Horizonhoz? Semmi”
– mondta Hankó Balázs.
Kiemelte, eddig a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségéről volt szó, amit „úgy néz ki, hogy most Brüsszel is elfogad”, „a jogszabály-módosítás rendben van, ezért most azt mondja, minden fenntartott jogi személy vezetőinél ilyen összeférhetetlenséget kell csinálni”.
„Emlékszünk, ők a rektorokhoz, a professzorokhoz, az egyetemi autonómiához akarnak hozzányúlni, lopakodó módon ezt írják le, hogy a fenntartott szervezetek esetében is majd ők megmondják, kik lehetnek vezetők, majd az egyetemeinken megmondják, kik lehetnek vezetők” – mutatott rá.
Hankó Balázs úgy vélte, „elsunnyogja Brüsszel az egész dolgot”, a magyar egyetemistákkal és a magyarokkal szándékosan diszkriminatív módon viselkedik, ráadásul úgy teszi meg a javaslatait, hogy azok ne kerüljenek politikai döntéshozó fórum elé, csak egy tájékoztatást küld.
Mindig újabb és újabb dolgot találnak ki, mindig odébb viszik a célt, mindig egy újabb akadályt tesznek oda, ezért is folytatódik a sikeres Pannónia Ösztöndíjprogram, amivel az első félévben háromezren fognak eljutni a világ vezető egyetemeire, és folytatódik a HU-rizont program is, amelyben a magyar egyetemek olyan kiváló egyetemekkel működnek együtt, mint a Stamford, a Cambridge vagy a Szingapúri Egyetem – sorolta.
Kijelentette: „a sikeres magyar modell vonatkozásában megyünk előre, és azt a lopakodó diktatúrát, amit Brüsszel csinált, nem vagyunk hajlandóak elfogadni”.
Hankó Balázs kitért arra is, hogy mivel túszul ejtik az egyetemistákat, politikailag túszul akarják ejteni a magyar egyetemeket, és erre semmi jogalapjuk nincs, hat magyar egyetem be is perelte Brüsszelt, „jogos jussuk és az igazság érdekében”.
„Várjuk, hogy a hat egyetem pere és a hat egyetem perének az eredménye az igazságot a felszínre hozza” – mondta a miniszter.
A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a magyar diákokat és kutatókat sújtó diszkriminatív helyzetet felszámolja, ennek érdekében minden politikai és jogi eszközt igénybe fogunk venni, és tovább folytatjuk az egyeztetést az Európai Bizottsággal – jelentette ki Bóka János kedden Brüsszelben, ahol az európai uniós ügyekért felelős miniszter az uniós tagállami kollégáival folytat tanácskozást.
Hétfőn az Európai Bizottság megerősítette, nem tartja megfelelőnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény novemberben elfogadott módosítását, a döntés értelmében az alapítványi fenntartású egyetemek továbbra sem fognak hozzáférni az Erasmus+- és a Horizon-programokhoz. Ezzel kapcsolatban Bóka János elmondta: megkapták a bizottság értesítését, és „első ránézésre is látszik, hogy a bizottság által támasztott követelmények messze túlmutatnak azokon az előírásokon, amiket az EU Tanács erre vonatkozó határozatában elfogadott.”
„Ezt nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy a Bizottság ezt az eljárást is politikai nyomásgyakorlásra kívánja felhasználni” – mutatott rá a miniszter.
Bóka János a keddi tanácsülés napirendi pontjait ismertetve elmondta: hétfőn a Montenegróval tartott kormányközi konferencián három csatlakozási fejezetet sikerült lezárni, míg kedden Albániával nyitották meg a második klasztert. A bővítés kiemelt téma az Általános Ügyek Tanácsának ülésén, ahol várhatóan elfogadják az éves bővítési következtetéseket, amelyek lehetővé teszik a három éve befagyasztott szerb csatlakozási folyamat újraindítását.
Az Általános Ügyek Tanácsa előkészíti az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács csütörtöki ülését, amelyen többek között Ukrajna, a közel-keleti helyzet, a migráció, az EU globális szerepe, valamint külpolitikai kérdések, például Moldova és Georgia helyzete kerül napirendre – taglalta.
A keddi tanácskozáson továbbá a miniszterek az európai intézmények hatékonyságának javítását tárgyalják, további napirendi pontok között szerepelnek az EU-Egyesült Királyság és az EU-Svájc kapcsolatok, valamint a következő elnökségi trió programjának jóváhagyása, amelyet Lengyelország, Dánia és Ciprus terjesztett elő.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
