A Magyar Szövetség és a Progresszív Szlovákia pénteki, pozsonyi tüntetésével kapcsolatban több furcsaság is felmerült, mellyek kapcsolatban a jelen levő újságírók és civil aktivisták is megszólaltak. A Körkép.sk most Hamran István korábbi országos rendőrfőnököt, az SaS politikusát kérdezte, aki több kényes kérdésben is markáns véleményt fogalmazott meg. Elismerve a fiatal szervezők munkáját egyúttal a politikai szereplők hitelességét is élesen bírálta. A Körképnek adott interjúban a Beneš-dekrétumoktól a pártpolitikán át a rendőri fellépésig több vitás témát érintett.
Hamran Istvánnal készült beszélgetésünkből kiderül:
Összességében hogyan értékeli a pénteki pozsonyi tüntetést?
Minden elismerésem a fiatal szervezőké. A kiállásuk, az aktivitásuk és a szervezőmunkájuk vitathatatlan, ezt nem kívánom megkérdőjelezni.
A rendezvényen megjelent politikusok szándékaival kapcsolatban azonban már komoly fenntartásaim vannak. Volt országos rendőrfőkapitányként elsősorban a tényekben, a kézzelfogható eredményekben és a felelős munkában hiszek, nem pedig a hangulatkeltésben. Ezt a módszert próbálom átültetetni a politikába is.
„Nem szeretem, ha palira vesznek” – Polgár Hajnalka a pozsonyi Beneš-tüntetésről (Interjú)
Érdemes feltennünk magunknak a kérdést: mióta a Progresszív Szlovákia és a Magyar Szövetség megnyitotta a Beneš-dekrétumok ügyét, milyen konkrét, jogilag, politikailag és szakmailag megalapozott megoldásokat tettek le az asztalra egy több mint nyolcvan éve fennálló probléma rendezésére?
Ha a cél pusztán a nyilvánosság és a politikai reflektorfény megszerzése volt, akkor az kétségtelenül sikerült. Ugyanakkor attól, hogy egy problémára rámutatunk, az még nem fogja saját magát megoldani.
Sok kritika éri a Magyar Szövetség politikusait, miszerint inkább influenszerként és aktivistaként viselkedtek. Ön ezt hogyan látja az SaS politikusaként és ellenzéki szereplőként?
Őszintén szólva számomra több mint furcsa, hogy ma a Magyar Szövetség és a Progresszív Szlovákia stratégiai partnerként tekint egymásra. Először is: ha magyar érdekképviseletről beszélünk, akkor azt nem kellene senkinek ide-oda terelgetnie. A felvidéki magyar közösség képes önállóan gondolkodni, és képes eldönteni, mi szolgálja valóban az érdekeit.
Másodszor: őszintén érdekelne, mit szólna mindehhez Duray Miklós, illetve mit gondolnak erről a Magyar Szövetség jelenlegi politikusai, polgármesterei vagy akár a saját szavazóik. Egy olyan párttal működnek együtt, amely nyíltan baloldali és progresszív értékrendet képvisel, miközben ők évekig következetesen a konzervatív és keresztény értékek mellett határozták meg magukat.
A világrendváltás káoszában nagy luxus politikai reklámra használni a Beneš-dekrétumokat
Én inkább ebből a szempontból közelíteném meg a kérdést. Innentől kezdve ugyanis jogosan merül fel: miért teszi a Magyar Szövetség azt, amit tesz?
Valóban a választók érdekei állnak az első helyen, vagy inkább egy szűk politikai és intézményi kör érdekei, ami az elöl lévő arcokat cserélgetve kívánja meg tartani az évente több tízmillió eurós magyarországi támogatásokat, valamint a háromszázalékos eredmény után járó, szintén milliós nagyságrendű állami forrásokat?
Nem hiteles az a politikai magatartás, amely szerint az egyik héten még valaki Robert Fico és az oroszbarát politika híveként jelenik meg, a következő héten pedig már a progresszív, LMBTQ-jogokat zászlajára tűző politika párt élharcosaként lép fel.
Milyen eséllyel vezethetnek valódi politikai megoldáshoz az eddigi fellépések a Beneš-dekrétumok ügyében?
Amit jelenleg látunk, véleményem szerint nem a megoldáskeresésről szól, hanem elsősorban a feszültségkeltésről, néhány szereplő politikai láthatóságának növeléséről és politikai túlélési kísérletéről.
Közben a Progresszív Szlovákia egyértelműen a magyar szavazók megszólítására és megszerzésére játszik.
A Beneš-dekrétumok kérdését valóban rendezni kell. Ez nem kérdés. Ez azonban nem utcai akciókkal és politikai performanszokkal fog megtörténni. Érdemi eredményt kizárólag a szlovák politikai pártokkal, a szlovák értelmiséggel folytatott szakmai párbeszéddel, jogi egyeztetésekkel és kölcsönös kompromisszumokkal lehet elérni.
Meggyőződésem, hogy az embereknek, a Beneš-kérdésnél ma súlyosab és nagyobb gondjuk is van: a megélhetési válság, az infláció, az egyre mélyülő szegénység, a munkahelyek megszűnése, a mindennapi élet egyre növekvő bizonytalansága, a gazdasági és társadalmi válság, a jogbiztonság meggyengülése, valamint az egyre nagyobb mértékű korrupció és a legfelsőbb állami körökig elérő szervezett bűnözés.
Aki ezekre a problémákra nem tud hiteles és végrehajtható válaszokat adni, az gyakran egy nyolcvan éve rendezetlen kérdéshez nyúl vissza, és azt használja fel politikai elterelésre.
Orosz Örs akciója rendőri intézkedést váltott ki. Korábbi országos rendőrfőkapitányként hogyan értékeli a rendőrség és az érintett szereplő fellépését?
Mivel az érintett jogszabályt a parlament elfogadta, a rendőrség jogszerűen járt el. A rendőrséget ezért nem lehet és nem is szabad felelőssé tenni. A rendőrség feladata a hatályos törvények betartatása.
Orosz és Gubík politikai cirkusszá züllesztették a Beneš-dekrétumok ügyét
Ettől függetlenül természetesen felmerül a kérdés, hogy ki és milyen módon használja fel az ilyen helyzeteket saját politikai céljaira, illetve önmaga mártírként való bemutatására.
Sok éves rendőri tapasztalattal mondom: számomra nem hiteles, és gyenge jellemre utal, ha valaki a nyilvánosság előtt keményen és harciasan lép fel, a rendőrségi kihallgatáson viszont mindent letagad, és nem vállalja a saját kijelentéseinek következményeit.
Számomra ez így inkább színjátéknak tűnik. Ha a rendőrségen tett vallomásban is ugyanaz hangzott volna el, mint amire az utcán a Beneš-ügy kapcsán hivatkoztak, akkor természetesen más megítélés alá esne az ügy.
Ez az eset is azt erősíti, hogy itt nem a megoldáskeresésről, hanem elsősorban politikai szerepjátékról van szó.
Gubík László szerint folytatják a tüntetéseket, a következő megmozdulás Párkányba, illetve Komáromban lehet. Részt venne rajta, esetleg felszólalna?
Sem részt venni, sem felszólalni nem fogok egy olyan rendezvényen, ahol a tizenhat éve kormányzó, súlyosan korrupt magyarországi Fidesz politikai és anyagi hátteréből élő szereplők jelennek meg.
Őszintén megdöbbent, hogy mindez a Progresszív Szlovákia szavazói körében nem vált ki komolyabb felháborodást. Gubík László korábban a Fidesz európai parlamenti listáján szerepelt, évek óta jelentős összegek érkeznek magyar közpénzekből az általa, illetve a hozzá köthető szervezetekhez, néhány hónapja pedig még Robert Fico mellett pózolt.
Szlovákiai pártelnök vagy magyarországi választó? Gubík László határhelyzete
Közben a Magyar Szövetség a SMER jelöltjét Peter Pellegrinit támogatta, és a magyar választókat is arra buzdította, hogy rá adják a voksukat – arra a politikusra, aki gondolkodás nélkül aláírta a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos törvényt. Ma pedig ugyanennek a pártnak a politikusai ez ellen a jogszabály ellen tüntetnek. Ez önmagában is súlyos hitelességi probléma.
Számomra ez az egész politikai folyamat teljes mértékben hiteltelen. Nem azzal kellene foglalkozni, hogy ki mikor milyen mellényt visel, hanem azzal, hogy miként lehet a problémát felelősen, szakmailag megalapozott módon és hosszú távon kezelni.
Amit most látunk, az egy következetlen és hiteltelen politikai színjáték, amely összefügg a magyarországi Tisza Párt megjelenésével és esetleges választási sikereivel is. Jól látható, hogy ebben a politikában nincs következetesség, nincs gerinc és nincs politikai tartás – kizárólag pozíciókról, támogatásokról, a kritikus hangok elhallgattatásáról és a magyar választók ismételt félrevezetéséről szól.
Beneš-ügy: Akik ma ott állnak a barikádokon, hat éve még szőnyeg alá söpörték volna az egészet
Éppen ezért gondolom azt, hogy ahogyan eddig sem sikerült elérniük a parlamenti küszöböt, most sem fog sikerülni. Aki pedig ismét hagyja magát megvezetni, és rájuk szavaz, annak a szavazata megint elveszik – és legfeljebb néhány ember személyes jólétéhez járul hozzá.
Király Zsolt
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
