Az Anophthalmus hitleri egy ártalmatlan kis bogár, amely csakis Szlovénia nyirkos barlangjaiban honos. Minthogy soha nem jut fel a napfényre, nincs is szüksége látásra – vak szegény (erre utal genusneve is).
A nálánál is kisebb barlangi állatokkal táplálkozik. Senkit sem zavar, senkinek sem szúrna szemet, és legfőképpen egyetlen ember sem vadászna rá, ha nem az lenne a neve, ami. A „hitleri” fajnév ugyanis nem véletlen egybeesés, az állatot valóban a Führerről nevezték el.
Az első felmerülő kérdés persze az, hogy hogyan juthat egy entomológus eszébe, hogy éppen Hitlerről nevezzen el egy bogarat. Nos, erre az a magyarázat, hogy a bogarat még 1937-ben írta le Oscar Scheibel német amatőr rovarász, és akkoriban Németországban enyhén szólva sem számított különlegességnek a dolgok Hitlerről történő elnevezése. (Egy évvel járunk azelőtt, hogy a Time magazin Hitlert választotta az Év Emberének!)
Scheibel az átlagnál is nagyobb Hitler-rajongó volt, és gesztusa nem is maradt észrevétlen: a Führer személyesen fejezte ki háláját a névadás miatt. Ugyanakkor a név a háború után sokszorosan megnehezítette a bogár életét – és ez a mai napig tart. Kezdetben viszolygást váltott ki a zsidó és liberális kutatókból, múzeumokból a Hitler-bogár, nem szívesen foglalkoztak vele, nem vették be a kutatóprogramokba, a gyűjtemények alsó fiókjaiba süllyesztették, ökológiai jelentőségét lekicsinyelték, csak hogy ne kelljen tudomást se venni róla.
Akkor miért nem nevezték át? – merül fel a kérdés. Azért, mert a rovarászok között íratlan törvény, hogy ha a felfedező egyszer már elnevezett egy fajt (és az a név a leírás pillanatában nem ellenkezett a szabályokkal), akkor az a név már örökre megmarad.
Évtizedek negligálása után az utóbbi évtizedekben megnőtt az érdeklődés az Anophthalmus hitleri iránt. Nem feltétlenül a tudományos vizsgálatok száma nőtt meg velük kapcsolatban, inkább a nemzetiszocialista szubkultúrában lett tisztelete a kipreparált példányainak. Szlovéniában olyan orvvadászok működnek, akik kifejezetten erre a rovarra specializálódtak, hiszen neve és veszélyeztetettsége okán akár több ezer eurót is elkérhetnek érte a feketepiacon (más, visszafogottabb vélemények ennél egy nagyságrenddel kisebb a reális ár).
A bogár védett Szlovéniában, így törvényesen nem lehet vele kereskedni. A bűnözők az eladásra kínált példányokat rendszerint természetes élőhelyéről gyűjtik be, de már arra is volt példa, hogy múzeumi gyűjteményből lopták el. A bogár olyan népszerűvé vált a csempészek szemében, hogy ha a felszínen élne, valószínűleg már kiirtották volna. Nagy szerencséje, hogy a barlangok szűk repedéseibe húzódik, így rendszerint elérhetetlen az ember számára.
A kínálat nem képes lépést tartani a kereslettel, ezért megjelentek a piacon a hamisítvány Hitler-bogarak.
Gyakori, hogy az Anophthalmus hitleri közeli rokonáról állítják, hogy ő az. Ezek a fajok annyira hasonlítanak egymásra, hogy csak szakértő képes őket elkülöníteni, a nemi szerveik mikroszkópos vizsgálatával.
A bajor Állami Zoológiai Gyűjtemény raktáraiból mára gyakorlatilag az összes kipreparált Anophthalmus hitleri példányt ellopták. A tolvajok rendszerint maguk nem nemzetszocialisták, csak kiszolgálják a keresletet. A szlovén biológusok folyamatosan kérik a hatóságokat, hogy zárják le azt az alig tucatnyi barlangot, ahol a bogár megtalálható, hogy így akadályozzák meg a pusztítását. Az illegális gyűjtést az is elősegíti, hogy a barlangok az olasz határ mellett találhatók, így alig néhány kilométert kell megtenniük az orvvadászoknak a rovar gyűjtését nem tiltó Olaszország eléréséig.
Bár az Anophthalmus hitleri az egyetlen élő állat, amelyet a Führerről neveztek el, van (volt) még egy faj, ami a nevét viseli. Egy másik rovar, a Rochlingia hitleri azonban már 1934-es leírásakor is kihalt volt, és csak fosszíliák formájában került elő.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
