A nyugati klímahisztéria és az orosz-ukrán háború miatt kirobban 2021-es és 2022-es energiaválság hatásait még ma is nyögjük. 2022-ben az irreálisan magasra (a korábbi piaci árak 10-15-szörösére) emelkedő energiaárak miatt az akkori szlovák kormány lakossági energiaár-kompenzációt vezetett be. A probléma az volt, hogy az eurómilliárdos kiadás mögé nem építette fel a bevételi oldalt. Most nagyon úgy néz ki, hogy 2026-ban a lakossági energiaár-kompenzáció ideje lejár, és a lakosság kénytelen lesz újabb terheket magára vállalni az európai döntéshozók helyett. A kompenzációs rendszer nem fenntartható, a konszolidáció miatt pedig a kormány már egy ideje keresi a módját, hogy szűkebbre szabja a kedvezményezettek körét. Közben a progresszív ellenzék és a Magyar Szövetség is lényegében a lakossági árak emelése mellett érvel „medencéjüket gázzal fűtő” tehetősekre hivatkozva. Ezt a demagóg hozzáállást közben azok a szakértők is kritizálják, akik egyébként ellenzik az árkompenzáció fenntartását. Nézzük, mire számítsunk a jövő évben.
Durva kezdetek
Az energiaárak két hullámban drágulta az elmúlt öt évben. 2021-ben volt egy drágulás, amit a nyugati oroszellenes politika (az Északi Áramlat 2 engedélyeztetésének leállítása amerikai nyomásra és az erre adott orosz válasz) és az ész nélküli, nyilvánvalóan irracionális brüsszeli zöld politika indított el.
Ezt fejelte meg az orosz-ukrán háború és a keleti energiafolyosók politikai indokokból való elvágása (és felrobbantása…).
Mennyit változtak az árak azóta?
Az energiaválság csúcspontján az áram megawattóránkénti ára 1000 euró felett járt, a gázé 360 euró felett. Ma a villanyáram 70-130 euró között van (országtól függően) Európában, míg a gáz külső geopolitikai események függvényében 35-45 euró között mozog.
Fontos azonban kiemelni, hogy a válság előtti árak ennél is jóval alacsonyabbak voltak: az áram esetében 40-60 euró, a gáz esetében pedig 20-30 euró. Vagyis a válság és az elhúzódó háború miatt az energiaárak a válság előtti szint dupláján normalizálódtak.
Ennyit az okokról.
Jövőre irdatlan drágulás jöhet
A Pravda kapcsolódó cikke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évben jelentős drágulás sújtja majd a háztartásokat, különösen a földgáz szempontjából. A konkrét árakat ugyan politikai célok alapján szabják majd meg, van néhány nehéz körülmény.
A lakossági gáz árát 60 százalékban az erőforrás ára, 30 százalékban a szállítás határozza meg, plusz vannak még egyéb díjak és adók, amelyek hozzájárulnak.
Az Árszabályozási Hivatal a maga árjavaslatát (amit a smeres kormányok hajlamosak felülbírálni) az előző év október 10. és aktuális év június 30. közötti időszakban mért átlagos piaci árból számítja ki. Ez az úgynevezett referencia időszak. A most júniusban lezárult referencia-időszak alapján a gáz ára cirka 40 euró/MWh körül mozog. Jelenleg a háztartások az állami beavatkozásnak is köszönhetően 28 euró/MWh óra környéki áron jutnak hozzá a gázhoz.
Ez azt jelenti, hogy a csupán a gáz, mint erőforrás ára a harmadával drágulhat a mostanihoz képest.
És akkor még nem számoltunk a szállítás drágulásával.
Körkép-vélemény:
Tegyük hozzá, hogy az előző, Heger-kabinet idején az akkori gazdasági miniszter Richard Sulík (az SaS akkori elnöke) 2022-ben szándékosan kitolta a referenciaidőszakot az augusztusi időszakra, amikor az árak a csúcspontjukon voltak. Ezzel növelte meg a lakossági árakat – no, meg persze a szlovákiai energiacégek külföldi részvényeseinek nyereségét…
Vége az állami támogatásnak?
Nagyon nagy valószínűséggel az általános, mindenkire vonatkozó lakossági árkompenzációs mechanizmust a kormány idén leállítja, és jövőre jóval szűkebb lesz a kedvezményezettek köre. Nem véletlenül.
Miközben 3-3,5 milliárd konszolidáció előtt áll kabinet, a lakossági árak csökkentése félmilliárd eurójába kerülne a költségvetésnek. 2022 és 2024 közötti időszakban az árak kompenzációja 4 milliárd eurójába került az államnak.
A gazdasági minisztérium ezért már dolgozik egy olyan képlet kidolgozásán, ami figyelembe veszi a háztartások bevételét, létszámát, szociális helyzetét, éghajlati és tengerszint feletti elhelyezkedését. Az biztos, hogy jelentős rétegeket zárnak majd ki a kedvezményezettek köréből.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A progresszív ellenzék, benne a Magyar Szövetséggel a lakossági árkompenzáció leállítását, „célzottabbá tételét” követeli. Arra hivatkoznak, hogy a gazdagok a támogatáson élősködve gázzal fűtik ki a medencéjüket, ezért nincs szükség általános, minden háztartásra vonatkozó támogatásra.
Ezt a demagóg narratívát még az olyan szakértők is kritizálják, akik a kompenzáció leállítását sürgetik. Egyrészt azért, mert azért Szlovákiában arányaiban csak a lakosság töredéke rendelkezik fűtött medencével. Másrészt, aki megengedheti magának a fűtött medencét, az megengedheti magának a modern technológiát is, ami miatt nem szorul rá, hogy a támogatáson élősködjön.
A Pravda által megszólított szakértők világossá tették, hogy a legnagyobb lakossági gázfogyasztók nem a gazdagok, hanem a két vagy több generációs háztartások, akik az ország jellemzően hűvösebb részein élnek.
Korszakváltás: A Magyar Szövetség már a PS és az SaS retorikájával kampányol az energiaár-kompenzáció ellen
Nehéz menet lesz. Miért?
A szlovák kormány nincs könnyű helyzetben. A piaci árak relatíve magas szintje és a külső tényezők miatti időszakos drágulás egy dolog. Vannak azonban egyéb, súlyos körülmények is.
Például az, hogy Ukrajna január 1-jétől leállította az orosz gáz szállítását Európa irányába, amivel elsősorban Szlovákiát sújtotta. Szlovákia részben magyarországi importból, részben a felhalmozott gázkészletek magasabb merítésével ellensúlyozta a kiesést. De most fel kéne tölteni a tárolóit, miközben Ukrajna és az EU továbbra sem enged az orosz gáz tranzitstopjából.
A szűk gázkínálat más problémát is felvet. Szlovákia az ukrajnai tranzit leállásával a tranzitlánc közepéről a végére került. Vagyis, míg eddig félmilliárd eurónyi bevételt realizált az orosz gáz tranzitjából és a tranzitlánc elején volt (vagyis olcsóbb volt a szállítás), most a tranzitvonalak végén van és nincs tranzitbevétele. Nem csak évi félmilliárd eurótól esik el, de magasabb tranzitdíjat kell fizetnie – és ez az összeg, ami a lakossági gázár 30 százalékáért felel.
Uniós ámokfutás
Közben az EU mindent megtesz, hogy minél fájdalmasabb legyen a közép-európai polgárok számára a helyzet. 2027. január 1-jétől kitiltanák az orosz gázt és LNG-t, egy évvel később pedig kitiltanának minden orosz energiahordozót a kontinenstől.
Brüsszel közben szemet huny afelett, hogy a jó tengeri kijáratokkal rendelkező országok (elsősorban Spanyolország, Franciaország, Belgium és Hollandia) különböző cégeken keresztül továbbra is rekordmennyiségben vásárolják az orosz LNG-t, miközben a közép-európai, tengeri kijárattal nem rendelkező országok energiaellátását módszeresen akadályoznák.
A dolog pikantériája, hogy miközben Brüsszel és Kijev hatalmas, százmilliós károkat okoz Szlovákiának, Szlovákia továbbra is naponta több millió köbméter gázt szállít Ukrajnának saját vezetékein keresztül.
A szlovákiai lakosság pedig fizethet…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
