A perbeszédek következnek a hivatali visszaéléssel vádolt volt fővárosi fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor perében – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt rója Ihász terhére, hogy 2017 októberében barátjától, Gyárfás Tamástól egy, a Fenyő-gyilkosságról szóló hangfelvétel-leiratot vett át, és bár látnia kellett volna, hogy az 1998-as bérgyilkosság felbujtójára nézve új bizonyíték került elő, mégsem jelzett az ügyben nyomozó rendőröknek. Ihász – akit két éve a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértőjének neveztek ki – visszautasítja a vádakat.
A perbeszédekkel folytatódik novemberben 8-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) a hivatali visszaéléssel vádolt volt fővárosi fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor pere – közölte lapunk megkeresésére a bíróság sajtóosztálya. Az első fokú ítélet időpontja még nem ismert, de várhatóan még ebben az évben döntés születhet az ügyben, aminek előzménye, hogy az ismert médiavállalkozót, az úszószövetség korábbi elnökét, Gyárfás Tamást 2018. április 17-én azzal gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A Fenyő-ügyben Gyárfás Tamás ellen azóta vádat is emelt a Fővárosi Főügyészség, miután álláspontjuk szerint bizonyítható, hogy a volt úszószövetségi elnök – a rettegett alvilági figura, Portik Tamás segítségével – végeztette ki a médiacézárt, hogy ezzel pontot tegyen egy hosszú évek óta tartó ellenségeskedés végére. Gyárfás ugyanakkor azt állítja, hogy már 1996 őszén lezárult a vitája Fenyővel, így semmi oka nem volt megrendelni egy bérgyilkosságot.
Napokkal a Gyárfás elleni gyanú közlése után Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt „vette elő” – a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján – a Központi Nyomozó Főügyészség. Ihász terhére azt róják az ügyészek, hogy 2017 októberében átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos, Gyárfás és Portik között zajló, utóbbi férfi által rögzített beszélgetésekről készült hangfelvételek egy részének leiratát. Az átadó Gyárfás volt, aki akkor azért fordult az általa ismert főügyészhez, régi barátjához, hogy tanácsot kérjen tőle. Gyárfást ugyanis a leiratrészlettel, illetve egy rövid, összevágott hangfelvétellel zsarolták meg a szlovák bérgyilkoshoz, Jozef Roháchoz, valamint Portikhoz tartozó személyek.
Mivel a Fenyő-ügy újraindított nyomozása során Gyárfást már lehallgatták, így az Ihász-ügyre is fény derült. A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta, így hivatali visszaélést követett el.
A Központi Nyomozó Főügyészség majdnem két évvel a gyanúsítás után emelt vádat a korábban a Fővárosi Főügyészséget is vezető Ihász Sándor ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, ha az előkészítő ülésen Ihász beismeri a bűncselekmény elkövetését, a bíróság ítélje pénzbüntetésre. Az egykori főügyész ezt nem tette meg, sőt azt hangsúlyozta, hogy nem követett el semmit, és abszurd, ami vele történik. Elmondta azt is: őt úgy tették tönkre, hogy az ügyben eljárók pontosan tudják, nem történt bűncselekmény.
Ihász legutóbb akkor került be az országos hírekbe, amikor Gyurcsányék két éve közleményben tudatták, a volt főügyészt szemelte ki a Demokratikus Koalíció (DK) arra, hogy egy esetleges 2022-es kormányváltás után igazságügyi szakértőként levezényelje az „elszámoltatást”. Mint írták, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és a Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztályának volt vezetője, illetve egykori fővárosi főügyész feladatai a DK megfogalmazásában „a kormányváltás utáni független igazságszolgáltatás helyreállításával, a Polt Péter által eltussolt bűncselekmények vizsgálatával és kormányváltás utáni törvényes és jogszerű felelősségre vonással kapcsolatosak”. Utóbbi vádaskodást Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője egy interjúban határozottan visszautasította, hozzátéve, hogy az „eltussolt” bűncselekményekre való utalás az alaptalan politikai támadások közé sorolható.
Pámer Dávid
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
