Sokan gyűjtenek relikviákat. Ki régmúlt idők használati tárgyait, ki képeslapokat, egyéb tárgyi emlékeket. Tulit Ilona tanárnő pedagógiai, oktatói pályájának emlékeit, dokumentumait. És ezeket időről időre rendezgeti, egybeszerkeszti és elénk tárja. Okulásul vagy felejtés ellen. Mert a múlt értékeiből építkezünk, hibáiból, torz mementóiból okulunk.
Tulit Ilona tanárnő 1982-ben már gazdag magyartanári, pedagógiai pálya tapasztalatával vállalta a szaktanfelügyelői feladatokat Kovászna megyében akkor, amikor a személyiségkultusz és a szocialista totalitárius rendszer legkegyetlenebb éveit éltük. Leváltásáig, 1987-ig, majd a rendszerváltást követően, 1990–92 között szakmai igényességgel tartotta össze a magyartanári közösséget, szervezte a legendás irodalmi táborokat, nyelvi vetélkedőket, anyanyelv-pedagógiai tevékenységeket. A rendszerváltást követően kezdeményezője és alapítója, néhány évig tisztségviselője volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének is.
A tanárnő aktív pedagógusi éveiben tudatosan gyűjtögette, őrizgette azokat az írásos dokumentumokat: diákleveleket, fényképeket, a magyar irodalmi táborokban és a táborokkal kapcsolatos írásokat, naplókat, diákdolgozatokat, névjegyzékeket, amelyeket aztán egy krónikába szerkesztve Anyanyelvi táborok Háromszéken, 1986–1991 címmel adott ki 2016-ban. A kötet a T3 Kiadó gondozásában jelent meg.
De gyűjteményének jelentős részét képezik azok a dokumentumok, szaktanfelügyelői feljegyzések, szakmai naplók, óravázlatok, gyakorlatsorok, játszva tanító feladatok is, amelyeket magyar szakos tanfelügyelőként, majd gyakorló magyartanárként készített. Cetlik, füzetek, amelyekben megőrződtek egykor rögzített benyomások, megfigyelések, a hátsó padban, a szakellenőrzések, óralátogatások során készített jegyzetek, olykor bizarr, a szocializmus iskolarendszerének fojtogató légkörét idéző élethelyzetek, tanár-diák kapcsolatokat jól jellemző mozzanatok, tévedések és bájos, már-már anekdotába illő csetlő-botló tanári reakciók. Az ezekből készült válogatást tette most az olvasó – szakma – asztalára 2021 decemberében megjelenő kötetével: Hallgató a hátsó padban. A kötetet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó jelentette meg az AESZ-füzetek sorozatban.
„Régi dokumentumokból válogatott töredékeket és ezek megértését segítő magyarázatokat tartalmaz a könyv. Az olvasónak közel 40 évet kell visszatérnie az időben: a törzsanyagot alkotó feljegyzések 1982–87 között készültek. A kötet az Anyanyelvi táborok Háromszéken, 1986–1991 című válogatásom testvérkönyve: abban az ünnepeinket mutattam be, ebben a magyartanítás és általában az iskolák hétköznapjait, pontosabban azt az erkölcsi állapotot, szakmai színvonalat, ahonnan az 1980-as évek háromszéki nyelvvédő mozgalma elindult. Kronológiailag is fordított a sorrend: az akkor legendás anyanyelvi táborok „diadalmenetét” – ami nem üdülést, hanem a korlátozó körülményeket kizáró, a magunk szabályaihoz igazított, egész napos munkát jelentett – háromévnyi terepmunka – helyzetfelmérés, tervezés, szervezés, kísérletezés – előzte meg, amelyről ez a gyűjtemény tájékoztat. A két könyv egymást kiegészítve nyújt hitelesebb képet a korabeli magyartanárok és tanítók munkájáról, melynek igazi tétje – az anyanyelv és nemzeti kultúránk védelme mellett – a gyermekeink védelme volt” – írja a szerző Bevezetés – Iskolai hétköznapok fejezetben.
A kötetet dr. Fóris-Ferenczi Rita előszava indítja, aki személyes hangú, nosztalgikus felütésű írásában saját diákélményei felidézésével ragadja meg Tulit Ilona könyvének egyik megkerülhetetlen érdemét: „A szerző (…) a szakellenőrzések során készített hihetetlenül pontos és részletes jegyzetei alapján teremti meg az akkori tanórák, tantermek légkörét. Bennünket is »odaidéz« e térbe és időbe olyan tanórai jelenetek elevenítésével, amelyek ma is tapasztalható pedagógiai, didaktikai problémákat vetnek fel az óraszervezéssel, irányítással, a tanári kérdéskultúrával, a gyermekhez fordulás gesztusaival és az irodalomoktatás valós olvasási szituációival kapcsolatban. Úgy érzem, mintha ott lennék. Ama nyolcvanas évekbeli tantermekben.”
Majd ezzel összefüggésben Szabó László Tamás A „rejtett” tanterv című könyvére hivatkozva teszi fel a kérdést: vajon az oktatási rendszer funkcióváltásai kitörölték belőlünk azokat a mintákat, amelyek a szocializációs folyamatban belénk égtek? Amint felnőttként szüleinek viselkedési mintáit, ugyanúgy örökíti tovább a pedagógus gyermekkori iskolai tapasztalatait is? „…a kezdő tanárokra is jellemző ez a rejtett mintakövetés, hisz előfordulhat, még akkor is, ha csupa kitűnővel vizsgáztunk pedagógiai tantárgyakból, hogy (…) nem az egyetemen tanult remekbe szabott elméleteket és módszereket hívjuk elő, hanem valamilyen régi tanulói emlékekből felvillanókat, amiket akkori, valamikori tanáraink alkalmaztak, amelyeket tanulóként persze, hogy nagyon utáltunk.” Felülírhatók, megszüntethetők a hagyományozódó magatartási modellek, beidegződések? Új fejezet nyitható?
Tulit Ilona könyve a múltidézéssel nem szándékozik kipécézni a hibázókat. De megmutatja a hibákat! Nem akar sérteni, bántani senkit. Kit is bánthatna már, amikor a könyv szereplői, ha valós személyek voltak, már régen nincsenek, nem lehetnek a pályán. De ha még itt lennének is, lehet, épp maguk is jót derülnének felismert önmagukon vagy másokon. Ez a könyv tükör egy korról, egy korszak oktatáspolitikájáról, életérzéséről, hangulatáról, és tükröt tart nekünk, a ma pedagógusainak. Rendhagyó módszertani kézikönyv, amely téren és időn átívelve napjaink tanári dilemmáit, vergődéseit is megmutatja. Nem csak magyartanárok számára!
A negatív és pozitív példákon keresztül megoldást kínál, továbbgondolásra serkent, reflektál a 80-as évek oktatáspolitikai stratégiáira, elemző szempontú látleletet ad a magyartanítás helyzetéről, a magyartanár kiszolgáltatottságáról, az ideológiai tartalmú elvárásokról, az értékrendek és ideológiák ütközéséről, az értékek válságának következményeiről. De szól a pozitív példákról, feladatsoraival ötletet ad irodalmi-nyelvi vetélkedők szervezéséhez, az irodalmi olvasmányok értékelméleti megközelítéséhez, anyanyelvi és esztétikai neveléshez, identitásformáláshoz, és vall a katedrára lépés dilemmáiról, a tanári hivatásról.
A kötet megvásárolható az AESZ-irodában, a sepsiszentgyörgyi Diákboltban, és hozzá lehet jutni az Idea könyvtérben is.
Erdély Judit
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
