Az egészségügyi szakdolgozók béremelését nem szabad tovább halogatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor a kórházi adósságállomány kezeléséről és az ágazatnak ígért 500 milliárd forintos többlettámogatás felhasználásáról is beszélt.
Nagy szükség van most már szakdolgozói béremelésre, az ágazatban jelenleg tevékenykedők mind elismerik ezt – rögzítette az InfoRádióban a bajai kórházat vezető Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke, hangsúlyozva: szükség van arra is, hogy az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi dolgozók, például az „irodisták” ugyanúgy meg legyenek becsülve.
Hogy magát a szövetséget milyen módon vonták be a plusz pénzek elosztásáról zajló egyeztetésbe, arról elmondta: a szakminiszter egy nagy, temperamentumos, lendületes előadást tartott, a terveit vázolta.
„A pénz felosztásáról taxatíve nem volt szó, inkább az érintett területekről. Azt gondolom, ők még a minisztériumban is ezen dolgoznak” – folytatta.
A minisztériumban márpedig elő fog kerülni a kórházi adósságállomány témája is, amelynek megoldása eddig sokak számára nem volt követhető. Ha minden évben kifizetik a kórházak tartozását, majd az néhány hónap múlva az újratermelődik, akkor valami gondnak itt is lennie kell. Tóth Gábor szerint a rendszer „nem tökéletes”.
De hogyan lehetne az? A kórházszövetség elnöke szerint nincs sehol sem ilyen, a finanszírozás sem tökéletes másutt sem, és „mindegy az, hogy bismarcki alapú vagy beverage, vagy bármelyik formáról van szó”; több tényező szerepet játszik benne:
– fenntartható legyen az államháztartás szempontjából
– motiváló legyen annak, aki benne dolgozik, vagyis az egészségügyi szakszemélyzetnek
– betegelégedettséget és hozzáférést biztosítson.
„Ezt a hármat összerakni úgy, hogy mindenkinek 100 százalékos elégedettsége legyen, nem sok helyen tudom, hogy sikerült a világban” – ecsetelte.
Szerinte az egészségügy megítélése a betegek részéről rosszabb, mint amilyen eredményei ténylegesen vannak, e méltánytalanságra az alábbi példát említette: nagyon sokan kint dolgoznak Nyugat-Európában, aztán amikor egy kicsit az egészségük megbillen, megjelennek Magyarországon.
Herczeg Zsolt teljes beszélgetését alább megtekintheti, meghallgathatja.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
