Egy nem mindennapi ember alussza örök álmát a jeruzsálemi Sion-hegyén elhelyezkedő katolikus temetőben: egy volt náci párttag, Oskar Schindler. Ő az egyedüli személy, aki náci múltja ellenére végső nyughelyére találhatott a zsidó állam fővárosának egyik sírkertjében.
Oskar Schindler 1908-ban Zwittauban született, jómódú szudétanémet családban. A várost az első világháborút követően elcsatolták az Osztrák-Magyar Monarchiától, így Schindler fiatal éveinek jelentős részét az újonnan alakult Csehszlovákiában töltötte.
Oskar igazi bajkeverő volt, akit kiapadhatatlan kalandvágy fűtött. 1935-ben, 27 éves korában csatlakozott a csehországi német kisebbséget összefogó, náci szimpatizáns Szudétanémet Párthoz, majd nem sokkal a belépése után a német titkosszolgálatnak, az Abwehrnek kezdett dolgozni.
A cseh hatóságok ezen tevékenységét nem nézték jó szemmel, rövid időn belül elfogták és kémkedésért halálra ítélték. A német hadsereg azonban 1938-ban bevonult a Szudétavidékre, így Schindler megmenekült. Miután szabadon engedték, a hálás kém rögvest csatlakozott a náci párthoz.
A második világháború kitörése után Schindler a németek által megszállt Lengyelországba költözött, ahol egy krakkói zománcárugyár tulajdonosa és igazgatója lett.
Párttagságát, a Wehrmachtban, illetve az Abwehrben megszerzett kapcsolati tőkéjét kamatoztatva zsíros szerződéseket kötött, így egyike lett azoknak az iparos vállalkozóknak, akik különféle zománcárukkal, edényekkel látták el a német hadsereget.
A nős, de az állandó liezonokat kedvelő Schindlerből egy csapásra gazdag üzletember lett, a megszálló elit egyik oszlopos tagja. A fényt és a csillogást azonban zavaróan beárnyékolta a németek emberbarátnak nem mondható lengyelországi megszálló tevékenysége.
Oskar Schindler ugyanis nem tudott szemet hunyni az üldözött zsidók nyomora felett, akiket a nácik tömegével kínoztak és öltek meg. A kémből lett üzletember ezért mindent elkövetett, hogy viszonylag humánus környezetet teremtsen a gyárában dolgozó zsidó munkásai számára.
Gyakran a jó hírnevével játszott: annak érdekében, hogy megóvja üldözött zsidói életét, még arra is hajlandó volt, hogy pazar ajándékokkal kenyerezze le a közeli Krakkó-Plaszówi koncentrációs tábor vezetőjét, Amon Göthöt.
Amon Göth (kép forrása: roncskutatas.com)
Ez nem volt könnyű feladat, mivel Göth hithű náciként, sokszor igazi vadállatként viselkedett az alávetett zsidó rabokkal szemben: az egyik hírhedté vált időtöltése keretében házának erkélyéről gyanútlan zsidó foglyokra lövöldözött.
A nácik rémkirálysága azonban nem tartott örökké, a háború menete lassan megfordult a németek a keleti fronton hátrálni kényszerültek. A Vörös Hadsereg benyomult a Wehrmacht által megszállt lengyel területekre, így Schindler gyárát evakuálni kellett Brünnlitz városába (ma Brněnec, Csehország területén fekszik).
A kiürítés a „Schindler zsidóknak” egyet jelentett a megsemmisítéssel, de munkadójuk a tettek mezejére lépett, hogy megmentse őket. Schindler egy hosszú listát készített, és azok, akik felkerültek erre a legendás listára esélyt kaptak a túlélésre. A kiválasztottakat ugyanis Auschwitz helyett Brünnlitzbe vitték.
Schindler több mint ezer embert vetetett nyilvántartásba, a felvett személyeket pedig értékes, nélkülözhetetlen munkaerőként jelölte meg, megtévesztve az SS embereit. Annak érdekében, hogy teljes családokat mentsen meg a gázkamrától, az időseket 20 évvel fiatalabbnak, a gyermekeket pedig felnőttként tüntette fel.
Schindler egyik izraeli látogatása során (kép forrása: timesofisrael.com)
A náci Németország összeomlása után Schindler elvesztette minden vagyonát és menekülnie kellett. A háború után elindított üzleti vállalkozásai egytől egyig kudarcba fulladtak, így neki és feleségének hozzá kellett szoknia a szerény életvitelhez.
Az elszegényedett házaspárnak az egykori munkások és üldözöttek gyakran jelentős pénzösszegek átutalásával segítettek. Schindler, az anyagi segítség mellett erkölcsi elismerést is szerzett, ugyanis a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága a Jad Vashem a „Világ Igaza” kitüntetésben részesítette 1963-ban.
Schindlert, 66 éves korában, 1974. október 9-én Frankfurtban érte a halál. A háborús években a gyárában dolgozó zsidók közül sokakkal igen közeli kapcsolatot épített ki. A végső kívánsága az volt, hogy Jeruzsálemben temessék el, hiszen ahogy mondta: „A gyermekeim itt vannak…”.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
