„Háladalt zeng a lelkem” – A Magvető közösség negyvenéves fennállását ünnepelték Nagykanizsán

„Háladalt zeng a lelkem” – A Magvető közösség negyvenéves fennállását ünnepelték Nagykanizsán

A Magvető közösség megalakulásának negyvenedik évfordulóját ünnepelték április 6-án Nagykanizsán. Az eseményről Némethné Horváth Emília, a közösség vezetője írt beszámolót, amelyet szerkesztett formában közlünk.

A jubileumi alkalomra több mint százan regisztráltak, régi és új tagok egyaránt. A találkozás öröme töltötte be szívünket a közösségi házban, ahol az új tagok vendégelték meg a régieket, akiket arról kérdeztem, hol élnek, mit csinálnak, mit jelent nekik ma a zene és a közösség. A Véghelyi család Angliából látogatott haza a találkozásért; többen jöttek Budapest és környékéről; itt volt Németh Mária Balatonfüredről, aki a közösség egyik indítója volt; Fliszár Károly atya, volt plébánosunk Zalaegerszegről; Németh József atya, aki a Passiójátékban is szerepelt, Kéthelyről.

A Jézus Szíve templomban dicsőítéssel folytatódott a program, amely már mindenki számára nyitott volt. Közösségünk két éve tart dicsőítő alkalmakat, a református testvérekkel együtt, akik örömünkre most is eljöttek.

Közösségünk itt főként az újabb dicsőítő dalokból énekelt, több szóló is elhangzott, amely közösségünknek is kihívást jelent, mint például a Kegyelmed épp elég, a Hűséges Isten, illetve a Te erőt adsz című dal, amelyet Molnár Ákos káplán atya hegedült és énekelt.

A tanúságtételeket Laskané Simonka Ágota, az egyik közösség indító tag és lánya, Laskai Lilla kezdte, aki jelenleg is tagja közösségünknek. A közösség megtartó és formáló erejéről beszéltek. Iváncsits Tamással a zene mellett a színjátszás is összeköt bennünket: a Betlehem című darabot Tamás írta, s mi játszottunk benne; illetve a Passió, amelyet mi írtunk, s Tamás énekelte fel Jézus szerepét CD-re. Ez utóbbi darab ősbemutatója 2000-ben volt a Somló-hegyen. Ennek a darabnak az aktualitása, hogy Tamásék Pécsen, a Tettyén most virágvasárnap adták elő a Passiót, benne a mi Hozsanna és Megváltottalak dalunkkal, amelyet Tamás a visszaemlékezés keretében most elénekelt nekünk. Közben képeket vetítettünk a régi passiójátékunkból – megható pillanatok voltak.

Három fiatal anyuka, akik valaha dominánsan kapcsolódtak a közösségünkhöz, az élményeikről beszéltek: Timárné Németh Ildikó (lányom, aki a Magvető indulásakor állt fel először a kiságyában), Hans Eszter (aki a bérmálkozása során lett tagunk), Dömötörffy Dóra (aki sok CD-nken énekelt és fuvolázott). Mindhárman rokonok lettek, és mindhárman négygyermekes anyukák.

Végül napjaink legaktívabb fiataljait, Gerócs Esztert és Kele Mátét faggatta Kóré Péter konferansz.

Hírdetés

A tanúságtételeket követően több nyelven csendültek fel a međugorjei dalok a Rumszauer Mikós atya által vezetett szentségimádáson. Közösségünket Miklós atya vitte el először Međugorjéba 1998-ban, ahol a szentségimádás lelkülete nagyon megérintett bennünket. Azóta minden hónapban zenés, elmélkedő szentségimádást tartunk.

Ugyancsak ebben a blokkban hangzott fel a nemrég elhunyt Simon András grafikusművész barátunk kedvenc dala, a Bárányom, Bárányom, alatta képek a zarándoklatainkról. Lélekben búcsúztunk tőle.

A hálaadó szentmisét Várnai László nagykanizsai plébánosatya celebrálta; a szónok Bojtor Róbert atya volt Miklósfáról, aki a közösségünk első három évében minden hónap első vasárnapján Inkén mint ministráns gyermek szolgált az oltárnál, mi pedig gitáros zenénkkel. A zsúfolásig megtelt templomban örömmel, hálával csendült fel az utolsó dal is: A szívem áld, és hála tölti el, mily nagy vagy te.

A közösség örömünneplése a Medgyaszay-házban folytatódott, ahol svédasztalos vacsora után közösségünk a Legyetek jók, ha tudtok dal magvetős átiratával köszöntötte a régi tagokat, majd hatalmas meglepetésben volt részünk férjemmel, Imrével. Magastörzsű korallberkenyével lepett meg bennünket közösségünk, amely egy csodás fa, és ez lesz a közösségünk fája. Aztán jöttek az ajándékok sorban (…) Én is készültem minden tagnak kis ajándékkal.

A program asztaltársaságok vetélkedőjével folytatódott, Saffer Szilvi remek ötletei alapján: a Magvető közösség életéből kellett eseményeket időrendbe rakni, totót tippelni, mesét írni. Az estet remek hangulatú, Petróleumlámpa című blokkal zártuk, amelyet Dominik Árpi állított össze és a közösség zenészeiből alakult alkalmi zenekar adott elő, mi pedig a kivetített szövegekkel tudtunk bekapcsolódni a régi dalokba.

Hála és köszönet minden tagnak, akik bármit is tettek ezért a szép napért! A fent említettek mellett meg kell említenem Fodor Balázst és Krisztát, akik motorjai voltak a napnak! Köszönjük a Kaposvári Püspökség nagylelkű támogatását, a Nagykanizsai Jézus Szíve plébánia anyagi és lelki támogatását, Nith Ferinek a finom falatokat, Szalai Ferinek a terítőket, szalvétákat! Isten áldja meg önzetlen szeretetüket!

Istent dicsérve megpróbálunk töretlen lelkesedéssel szolgálni továbbra is: „Dicsőítve szent nevedet, lelkünk a Lelkedben új arcot ölt!”

Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »