Hála Zuckerbergnek, divat lett a pulitartás

Schlosser Attila kutyafelvezető szerint a magyar kutyafajták a legjobbak közé tartoznak – a handler „show-kutyákat” készít fel kiállításokra.

Az 1990-es évek elején egy tizennégy éves fiú elindult Budapestről. Végigstoppolta az éjszakát, hajnalban ért a Balatonhoz. Fogta a nála lévő cocker spánielt, és megfürdette a tóban. Egy vasútállomáson beszárította a szőrét, elment a keszthelyi kutyakiállításra, és elhozta a trófeát.

Az elhivatott fiatalember Schlosser Attila volt, az egyik legismertebb magyar handler, vagyis kutyafelvezető. Az a munkája, hogy kiállítási, úgynevezett „show-kutyákat” készít fel mentálisan, testben, szőrben és mozgásban a világ legnagyobb kiállításaira.– Tizenegy éves voltam, amikor egy amerikai kutyás szaklapban megláttam egy ottani handlert – mesél motivációiról. – Elhatároztam, hogy ezt Magyarországon is meghonosítom. Úgy érzem, sikerült.

Schlosser Attila rajong a magyar fajtákért. Mindig kiállt a kissé hányatott sorsú kilenc magyar kutyafajta mellett. Jelentős szerepet vállalt például a magyar agár és az erdélyi kopó tengerentúli népszerűsítésében.– Az itthoni, kontinentális éghajlaton olyan kutyafajtákat hoztak létre elődeink, amelyek szinte bármilyen körülmények között megtartják jó használati értéküket – mondja. – Ezek a kutyafajták stabil idegrendszerűek, érdekes külleműek. Az Egyesült Államokban Mark Zuckerberg pulijának köszönhetően fényes karriert futottak be a magyar pásztorkutyák. Olyan divathullám van a puli körül, mint amilyet egykor a 101 kiskutya című film után a dalmata élvezett.

Mudiból akar sztárt faragni

A handler úgy érzi, kutyafajtáink nemzeti kultúránk részei, és ugyanolyan könnyen népszerűsíthetők, akár a kolbász vagy a paprika. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete pedig azon dolgozik, hogy hungarikummá váljanak az őshonos magyar kutyafajták.– 1998-ban a társtulajdonomban lévő Kalandvadász Fürkész volt az első olyan magyar agár, amely külföldön is megnyerte a kiállítási összesítést – idézi fel. – Néhány éve dr. Bódy Tibor küllembíróval és a későbbi francia magyaragár-klub elnökével, Patrice Jenninnel Franciaországban is bemutattuk a magyar agarat, ezt a rendkívül jó idegrendszerű agárfajtát.

Ami pedig az erdélyi kopókat illeti, három éve immár az Egyesült Államokban is fellelhető az ősi kutyafajta. Schlosser most a mudival szeretne foglalkozni. Régóta hallgatja a megjegyzéseket, hogy mudiból nem lehet nemzetközi sztárt csinálni, s szeretné bebizonyítani az ellenkezőjét. A mudi Finnországban rendkívül népszerű, különösen az agilitysportolók körében, s ő kiállítási karriert tervez ennek a fajtának is.A 38 éves Schlosser Attila ötéves korában először is saját plüsskutyái „frizuráját” intézte el, aztán nem volt megállás.

Színpad helyett kiállítás

Hírdetés

Schlosser sokáig a színpadra vágyott: képzőművész- és színészdinasztia tagja, anyai nagyapja Komlós András színművész, nagynénje pedig Komlós Juci volt. Miután nyolc évet lehúzott Földessy Margit drámastúdiójában, rájött, nem átütő színészi tehetség. Maradtak a kutyák, akik között igazán művészit tud alkotni. A történetben fontos szerepet játszik egy pótnagypapa is, ugyanis Schlosser Attila anyai nagyanyja, Baba néni élete alkonyán találta meg nagy szerelmét, Liptay Wagner Tibort. Tibor bácsi akkoriban a Magyar Tacskóklub elnöke volt. 1956-tól tenyésztett tacskót, a patinás vom Schwarenberg tacskókennelt irányította. Ma Schlosser Attila és öccse, András vezeti a tacskótenyészetet.– Tibor bácsi még ahhoz a konzervatív kutyás generációhoz tartozott, amelynek sikerült a kommunizmus idején is átmenteni ezt az urizáló passziót, nevezetesen a fajtakutya-tenyésztést – mondja Schlosser, aki máig emlékszik élete első kutyakiállítására.

– Másfél éves lehettem, fel tudom idézni a pokróc illatát, amelyen a kiállításon ültem. Előttem rengeteg tacskó, nagymamám pedig tördeli az ujjait, miközben Tibor bácsit, az elismert kiállítási bírót bemutatja apámnak. Aztán sikerült elszöknöm, a családi legendárium szerint már a rendőrök kerestek, s végül egy bernáthegyi ketrecében csíptek fülön: a kutya alatt az igazak álmát aludtam.Nem mindennapi vonzódása még az iskolában is segítette.– Első osztályos koromban olvasási problémákkal küzdöttem, de amikor karácsonyra megkaptam Szinák János és Veress István Kutyakalauzát, egyetlen este megtanultam olvasni. Ültem a karácsonyfa alatt, és apám nagy örömére kibetűztem: óriásuszkár.Tizenegy évesen egy welsh terrierrel lépett be először a legelső magyarországi kutyakozmetika ajtaján a pesti Bajcsy-Zsilinszky úton. Itt ismerte meg későbbi mestereit, Gurin Juditot és Szűcs Marikát, akik szárnyaik alá vették. Amikor a többi srác a grundra ment focizni, ő futott segíteni a kozmetikába.

Olyan, mint a játékszenvedély

A rendszerváltozás környékén járunk, akkoriban hallott először a handlerekről, akiknek a munkáját a tengerentúlon már a negyvenes évektől fogva szakmaként ismerték el.A fiúnak sikerült ismeretlen kutyasétáltatókat rábeszélnie, hogy kiállításra kell vinni az ebet, ő pedig megnyírja, és be is mutatja a kiállításon a kedvencet. Ekkortájt esett meg a cikkünk elején felidézett eset is. Az új típusú kutyakiállítások világa a rendszerváltozás után köszöntött be. Ezekhez szakemberekre is szükség lett.– Ennek ellenére máig kevés komoly handler dolgozik Magyarországon – mondja Schlosser. – Annak idején egymástól függetlenül, de ugyanabban az időszakban léptünk porondra a másik neves szakmabelivel, Hanó Zsolttal. A legrangosabb eredményeket Zsolt érte el a szakmában, mi ketten világhírűek vagyunk.

Schlosser szerint a kutyakiállítás-függőség a játékszenvedélyhez hasonlatos. Olyan különálló, zárt szubkultúra ez, amely sajátos hierarchián alapul. Tagjai mind szakmailag, mind érzelmileg erősen kötődnek egymáshoz. Imádják vagy éppen utálják egymást, de sosem közömbösek. Sokan közülük valósággal remegnek a kitüntetésekért, a serlegért vagy a kokárdáért. Pedig a kiállítások elvileg nem ezekről szólnak. Míg valamennyi kutyás sport a teljesítményen alapul, a kutyakiállításokon szinte csak az állatok külleme – vérmérséklete, felépítése és megjelenése – a mérvadó. Schlosser Attila visszautasítja a feltételezést, hogy maguk az állatok rosszul viselik a kiállítások körüli hercehurcát.– A boldogtalan kutyát nem lehet jól felvezetni a kiállításon, hiszen lerí róla a kedvetlenség. Ezt a handlernek fel kell ismernie, és úgy foglalkozni vele, hogy jól érezze magát. Nem csak annyi a dolgunk, hogy szép ruhában, mosolyogva körbefutunk a ringben a bíró előtt. A mi feladatunk, hogy pszichésen is felkészítsük a kutyát a megmérettetésre.Ám azt nem lehet tagadni, hogy a kutyakiállítás kifejezetten elitista műfaj.

Frissen fürdetett kuvasz

Egy kiállítási kutya rendkívül drága, ehhez hozzáadódnak az oltások, az orvosi szűrések költségei, nem szólva az utazásról, a kozmetikáról, a minőségi táplálékokról, a tenyésztés költségeiről.Ami a magyar kutyafajtákat illeti, pozíciójuk sokat emelkedett az utóbbi időben. A kiállításokon bemutatott kuvasz és a komondor megjelenítése is változott.– E két fajta tenyésztői korábban úgy mutatták be a kutyákat, ahogy az Isten megteremtette őket: pásztorkutyák lévén, sokszor akár sárosan, loncsos bundával érkeztek a kiállításra – meséli a szakember. – Kisebb felháborodást is keltett a berkeikben, amikor megjelentek az első frissen fürdetett szőrű kuvaszok és komondorok a kutyashow-kon. A küllembírók azonban másképp értékelik a szépen előkészített szőrzetű kutyákat, akikre jó ránézni, és kellemesebb a tapintásuk is. Így manapság már minden kiállító félretette korábbi beidegződéseit, és kénytelen-kelletlen, de ápolják a kuvaszokat, megfürdetik a komondorokat is a kiállítások előtt.

Schlosser Attilának egyébként nincs kedvenc kutyafajtája, kizárólag a minőség érdekli.– Ugyanolyan boldog vagyok egy jó német doggal, mint egy pekingi palotakutyával – mondja.A hobbitartóknak pedig azt tanácsolja, a leendő kedvenc kiválasztásánál mérjék fel életfeltételeiket. Célszerű olyan mozgás- és térigényű kutyát keresni, amely képes alkalmazkodni gazdája igényeihez és körülményeihez.A handler naptára decemberig megtelt, az évet Amszterdamban, a Winner Dog Show-n zárja. Ha épp itthon van, kutyakozmetikusokat képez, kutyás szemináriumokat tart. Ha lenne egyetlen szabad perce, több tucatból álló, antik és modern kutyaszobrokat tartalmazó gyűjteményében gyönyörködne.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »