Szilágyi Áron és Milák Kristóf győzelmének köszönhetően lakosságarányosan Magyarország vezeti az egy főre jutó aranyérmek listáját, azaz hazánk a világ legsikeresebb olimpiai sportnemzete.
A nyári olimpiák örök-éremtáblázatát az Egyesült Államok vezeti, a tengerentúliak több aranyat nyertek, mint ahány érme van a második helyen állónak – igaz, a rangsor külön kategorizálja Szovjetuniót és Oroszországot, utóbbi ezen a néven a 11. helyen áll.
Az egy főre jutó érmek száma pedig a tokiói olimpiát megelőzően Finnországban volt a legmagasabb, akik mögött rögtön ott voltak a magyarok a második helyen, egészen szerdáig. Finnország 1908 óta minden nyári olimpián részt vett és érmet is nyert. Az északiak főleg atlétikai és birkózószámokban domináltak a 20. század első felében, az 1950-es évek óta azonban egyre kevesebb érmet szereznek az olimpiai játékokon.
A 2016-ig összesen 303 olimpiai érmet gyűjtő nemzet az ENSZ 2019-es népességi adatai szerint megközelítőleg 55 érmet nyert egymillió lakosra vetítve.
Az idei tokiói olimpián a finnek még nem remekeltek, ezalatt viszont Magyarország újabb két aranyéremmel és egy ezüstéremmel gazdagodott: Szilágyi Áron vívásban, Milák Kristóf úszásban végzett az első helyen, míg Siklósi Gergely ezüstöt nyert.
Szilágyi Áronnak köszönhető az első magyar aranyérem. Ő korábban Londonban (2012), illetve Rióban (2016) is aranyérmet szerzett kardvívásban és most sem szakította meg ezt a szériát, amellyel egyben történelmet írt: egymás után harmadszor lett aranyérmes, ami ebben a versenyszámban korábban még senkinek sem sikerült.
A második magyar aranyat a világcsúcstartó, világbajnok és immáron olimpiai bajnok Milák Kristóf szállította, aki a várakozásoknak megfelelően a szerdai 200 m pillangó döntőjében, olimpiai rekordot úszva utasított maga mögé mindenkit.
Magyarország így már 494 érmet szerzett a nyári olimpiai játékokon. Ezzel az eredménnyel az összesített éremtáblázaton országunk holtversenyben Svédországgal a kilencedik helyet foglalja el, megelőzve olyan országokat, mint Japán, Spanyolország, Lengyelország, Argentína vagy éppen a milliárdos lakosságszámú India.
Szintén a 2019-es ENSZ adat alapján 9 684 679 fős lakossággal számolva Magyarországon az egy főre jutó érmek száma egymillió lakosra vetítve valamivel kevesebb mint 51 volt a tokiói olimpia előtt. Ez az adat most 51 fölé módosult.
Egészen más a helyzet azonban, ha csak az aranyérmek számát nézzük. Összesített eredményben jóval előrébb járunk, hiszen a finnek 101 aranyérmével áll szemben a magyarok által eddig gyűjtött 177. Ha az érmeket lakosságszámra vetítjük, akkor kiderül, hogya finneknél egymillió főre 18,256 arany jut, Magyarország esetében pedig most már 18,276, amivel hazánk lett a világ legsikeresebb olimpiai sportnemzete.
Amennyiben a finnek egy aranyat nyernek, az ő értékük 18,437-re módosul, amiből az következik, hogy sportolóinknak négy aranyérmet kell szerezniük, hogy 18,482-re javítsák az egymillió magyarra jutó aranyak számát. A finnek két első helyezése esetén már hat aranyérem kell az élre ugráshoz, és nagyságrendileg elmondható, hogy minden további finn aranyra két magyar első helyezéssel kell válaszolnunk, hogy legalább a 2024-es párizsi játékokig mi lehessünk a lista élén.
Az élen maradásra minden esélyünk megvan, hiszen az 1988 óta rendezett kilenc olimpián csak egyszer fordult elő, hogy a finnek két aranyat nyertek. Ezenkívül négyszer egyet, négyszer pedig egyet sem szereztek. Ráadásul az Associated Press nemzetközi hírügynökség előrejelzése szerint a finnek nemhogy aranyat, de még érmet sem fognak szerezni Tokióban, a magyarok viszont kilenc aranyéremmel zárhatják majd az olimpiai játékokat.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
