Egyre konkrétabb formát ölt Európában az a francia–brit kezdeményezés, amely nemzetközi civil és katonai missziókkal támogatná a leendő ukrajnai tűzszünet stabilizálását. Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Párizsban közös nyilatkozatban jelezte: az esetleges fegyvernyugvást követően nemzetközi katonai erők jelenhetnek meg ukrán területen.
A keddi párizsi találkozón a „hajlandók koalíciója”, vagyis az Ukrajnát támogató, több mint harminc európai országot tömörítő csoport képviselői egyetértettek abban, hogy a békemegállapodásnak csak akkor van esélye fennmaradni, ha azt a helyszínen is megerősítik. António Costa, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: Ukrajnának a lehető legerősebb pozícióval kell rendelkeznie „a tűzszünet előtt, alatt és után is”.
Franciaország és Nagy-Britannia Ukrajnával együtt deklarációt írt alá a biztonsági garanciákról. A dokumentum a jövőbeli erőtelepítés mellett az ukrán hadsereg újjáépítésének támogatását, a fegyverszünet amerikai javaslatú ellenőrző mechanizmusában való részvételt, valamint az Ukrajnának nyújtandó segítséget is tartalmazza arra az esetre, ha Oroszország megsértené a békét.
A tervezett nemzetközi erők feladata a deklaráció szerint az elrettentés erősítése és az ukrán fegyveres erők modernizációjának segítése lenne. Szó esik továbbá a kritikus infrastruktúra védelméről és a fegyvernyugvás monitorozásáról is.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a megbeszélések után arról beszélt, hogy Kijev hajlandó lehet bizonyos kompromisszumokra, vagy legalábbis komolyan tárgyal róluk. Szerinte kulcsfontosságú a szolidáris transzatlanti nyomás fenntartása Moszkvával szemben, és a találkozó megerősítette az Egyesült Államok és Európa közötti egységet.
Zelenszkij ugyanakkor emlékeztetett: Oroszország továbbra sem mérsékli támadásait. Az ukrán elnök a közösségi médiában kiemelte, hogy országa sürgősen légvédelmi rendszerekre és rakétákra szorul. „Minden egyes rakétaszállítmány életeket ment, és növeli a diplomáciai megoldás esélyét” – írta.
Nem minden résztvevő fogadta el feltétel nélkül a párizsi deklaráció pontjait. Andrej Babiš cseh kormányfő kijelentette, hogy több elem számára elfogadhatatlan, és Csehország „soha nem küld katonákat Ukrajnába”. Hasonló álláspontot képvisel Olaszország, Lengyelország és Lettország is. „Itthon vanszükségünk a katonáinkra” – tette hozzá.
A vita jól mutatja, hogy bár Európa a béke támogatásában egységes, a katonai jelenlét kérdése továbbra is megosztó. A következő hónapok dönthetik el, lesz-e valóban „koalíció az elszántakból”, amely fegyverrel is őrzi a fegyvernyugvást.
ČTK, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
