Kétharmados parlamenti felhatalmazással szinte korlátlanul módosítható az alaptörvény, így ez egyfajta „jogi atombombát” biztosít az ilyen választói felhatalmazást szerző politikai erő számára – mondta Hack Péter jogász, professzor emeritus az InfoRádióban. Szerinte félő, hogy az alkotmányt most lerántják a napi törvények szintjére, és aláássa a jogállamiságot, ha egy mondattal el lehet küldeni egy közjogi méltóságot, mert akkor a jövőben bárki ellen be lehet vetni majd ugyanezt az eszközt.
Jogi értelemben a kétharmados többség korlátlan lehetőséget jelent. Valójában csupán két korlátja van az alkotmányba való belenyúlásnak, vagy az alaptörvény-módosításnak. Az egyik, hogy kimondja, hogy Magyarország demokratikus jogállam, tehát a módosításnak meg kell felelnie ennek a kritériumnak. A másik, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és az EU-tagság feltétele is a jogállamisági kritériumok érvényesítése – mondta Hack Péter jogász, professzor emeritus az InfoRádióban, hozzátéve:
„de sajnos a magyar Alaptörvény egyetlen igazi védelme a kétharmad önmérséklete. Más érdemi, hatékony védelem nem áll rendelkezésre”.
Az új kormány már a kampány során is jelezte, hogy nemcsak hogy több ponton módosítaná az az alaptörvényt, hanem egy új alaptörvényt is alkotna. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy ősszel alkotmányozási folyamat indul el de előtte még beterjesztettek egy tervezetet, amely módosítja a jelenlegi alaptörvényt. Van egy nagyon rövid módosítás benne, amely a jelenlegi köztársasági elnök mandátumára vonatkozik, és kimondja, hogy az megszűnik.
Erről Hack Péter azt mondta: „ez valószínűleg ott maradna az Alaptörvényben, de ha ki is veszik belőle, de alkalmazzák a szabályt, ami úgy szól, hogy a jelen Alaptörvény-módosítás hatályba lépése napján a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, akkor
ez egy olyan precedens, amely a jövőben minden kormánytól független közjogi tisztségviselő esetén alkalmazható.
A Sulyok Tamás helyére megválasztandó köztársasági elnökkel szemben is” – fogalmazott a jogász, hozzátéve: ha az alkotmányozásban van egy precedens, akkor azzal megteremti az alapját annak, hogy a jövőben is használják ugyanezt az eszközt.
„Török Gábor politológus fogalmazott úgy, hogy ha kint van az asztalon egy pisztoly, akkor azt bármikor bárki elsütheti. Tehát ez egy pisztoly, amit kitesz a jelenlegi többség az asztalra. Én máshol azt mondtam, hogy ez egy atombomba a jelenlegi közjogi rendszerre, mert valójában a fékek és az ellensúlyok rendszerét is aláássa, vagy akár fel is számolja, hiszen minden független szereplő azzal számolhat, hogy bármikor egy ugyanilyen Alaptörvény-módosítással az ő mandátuma is megszűnik. Hiába mondja ki az alaptörvény, hogy 5, 7, 9 vagy 12 évre szól a megbízatás, ugyanezzel a technikával mindenkinek a megbízatását meg lehet szüntetni” – mondta Hack Péter.
A kérdésre, hogy pusztán közjogi értelemben ez valid módosítás lehet-e, azt válaszolta: „formai értelemben igen, tartalmilag nem.
Meggyőződésem szerint aláássa a jogállamiságot.
Tudom, hogy nagyon sokak előtt népszerű ez a módosítás, de gondoljunk bele, hogy most Sulyok Tamást érinti, de a jövőben bárkit érinthet” – mondta Hack Péter, hozzátéve: „ha egy ilyen szabály belekerül az alaptörvénybe, akkor bármikor kimondhatja a kétharmados többség, akár a jelenlegi, akár egy következő, hogy például az önkormányzatok mandátumát a hatályba lépés után hat hónappal megszüntetik, polgármestereket lehet megfosztani a megbízatásuktól, bármilyen jogilag védett pozícióban lévő személyt jogon kívüli megoldással meg lehet fosztani a pozíciójától. Tehát ez, azt kell mondanom, hogy kétségtelenül forradalmi, de a forradalom nem összeegyeztethető a jogállamisággal. A Tisza Párt a választási kampányban azt ígérte, hogy a jogállamot állítja helyre. Ezek a lépések, amik a jelenlegi Alaptörvény módosításban szerepelnek, ezek nem ebbe az irányba mutatnak” – vélekedik Hack Péter.
Az Alaptörvény módosítását az érintettnek, vagyis az államfőnek is alá kell írnia. A kérdésre, hogy mi történik, ha ezt nem teszi meg, a szakértő azt mondta: „attól függ, hogyan nem teszi meg. Ha azért, mert egyszerűen nem hajlandó megtenni, akkor
ötnapos határidő áll rendelkezésére, hogy aláírja. Ha nem írta alá, akkor a parlament a hatályos törvények alapján indítványozhatja a hivataltól való megfosztását.
A képviselők egyötöde javasolhatja ezt, és kétharmaddal kell megszavazni, és utána az Alkotmánybíróság mondja ki a megfosztást.”
A sok módosítás közül talán az egyik legvitatottabb az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása. A szövegezésből nem derül ki, hogy ez a gyakorlatban hogy fog működni – mondta Hack Péter, hozzátéve: ha például valaki korábban kilenc évig volt képviselő, akkor őt már csak három évre lehet újraválasztani? Ha valakinek a mandátuma közepén telik le a 12 év, mert 10 évig volt a megválasztás előtt, akkor ott időközi választást kell tartani? Az alkotmány szövege, ahogy mondani szokták, a papír sok mindent elbír. A gyakorlat az nagyon más kérdés lesz.
Az a kérdés, hogy helyes-e a választók akaratát korlátozni, mert az országgyűlési képviselőket illetően ezzel nem csak a képviselőket korlátoznák, hanem a választókat is.
Tehát ha van egy képviselő, aki mondjuk már 12 éve egyéni képviselő abban a körzetben, és a választók 80 százaléka elégedett vele, akkor helyes-e megfosztani a választókat attól a jogtól, hogy az általuk legjobbnak tartott képviselőt szavazhassák meg? Nem véletlen az, hogy sehol Európában ilyen szabály nem létezik. A politikai következménye, hogy meggyengíti a népképviseletet, meggyengíti az Országgyűlést, hiszen több egyéni körzetben nem a szóba jöhető legjobb és leginkább támogatott jelölt lesz a képviselő, hanem valaki, aki még nem töltötte ki a 12 évet – mondta.
A rendszerváltozás idején ugyan formálisan megmaradt a régi, 1949. évi 20-as törvény, de gyakorlatilag teljesen új alkotmány készült. 15 éve egy Alaptörvényt alkottak, tehát egy teljesen új alkotmányt, és most egy újabb alkotmányozási folyamat indul. A kérdésre, hogy ennek hogyan kellene kinéznie, milyen társadalmi egyeztetésen, folyamaton keresztül, mennyi időt kellene ennek hagyni, és valóban szükség van-e alkotmányozásra, Hack Péter azt mondta:
ez az igazán nagy kérdés, hogy van-e most alkotmányozási történelmi helyzet.
Az igazán stabil és jól működő alkotmányok nem pusztán az alkotmányozó elhatározása alapján jöttek létre, hanem volt egy történelmi helyzet, amikor a politikai szereplők háttérbe tudták szorítani a versengő érdekeiket és létre tudtak hozni egy, a kormánypártokat meghaladó széles társadalmi konszenzust – fogalmazott, hozzátéve: jelen pillanatban a kormánytöbbség mögött a választók 53 százaléka áll. Ez így volt az előző 16 évben is.
„Én annak idején a Fidesz egypárti alkotmányozását is problémának láttam, mert már akkor elmondtam, hogy ennek az lesz a következménye, hogy a Fidesz kihívói nem fogják saját magukra nézve irányadónak tartani az alkotmányt, és ha úgy alakul a választási eredmény, négyévente új alkotmány születik.
Tehát lerántották az alkotmányt a normál törvények politikai küzdelmi szintjére, ami gyakorlatilag megsemmisítette az alkotmány törvények fölöttiségét” – fogalmazott Hack Péter.
„Most a Tisza Párt esetében nekem az a hiányérzetem, hogy ugyan a választási kampányukban, illetve a programjukban leírták, hogy fel akarják váltani az Alaptörvényt egy széles körben elfogadott alkotmánnyal, de hogy ebben az alkotmányban mik lennének az alap fundamentális elemek, még kérdéses. Tehát hogy megtartják-e a parlamentnek felelős kormány rendszerét, vagy egy erős vagy félerős elnöki rendszert akarnak-e létrehozni, egykamarás marad-e a parlament vagy többkamarás, listás legyen inkább a választási rendszer vagy arányos, vagy éppen növeljük a stabilitás érdekében az egyéni képviselői mandátum szerepét, milyen jogai legyenek az alkotmánybíróságnak, gazdasági, pénzügyi ügyekben is felülbírálhassa-e a parlament döntéseit, a törvényeket, vagy csak alkotmányos kérdésekben – nagyon sok ilyen nyitott kérdés van. Aztán beszélhetünk a morális kérdésekről is, hogy a méhmagzatot megilleti-e az élethez való jog, vagy az anyáknak, a nőknek az önrendelkezési joga a fontosabb.
Ezekben a kérdésekben társadalmi konszenzust kellene elérni, és kellene politikai konszenzus is, hogy az új alkotmány ne csak tiszás alkotmány legyen, ahogy a jelenlegi Alaptörvény csak fideszes Alaptörvény. De most nem úgy látszik, mintha ebbe az irányba haladnánk.
Tehát én egy kicsit szkeptikus vagyok abban, hogy létrejön-e a történelmi helyzet, de ezt majd még meglátjuk a jövőben – mondta Hack Péter jogász, professzor emeritus az InfoRádióban.
Az interjút Várkonyi Gyula készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
