Súlyos helikopterbaleset történt Ukrajnában, meghalt a kijevi kormány három tagja. Közben az amerikai Hadtudományi Intézet arról értekezik, hogy Oroszország olyan hadsereg építését tervezi, ami nem csak Ukrajna megtámadására lenne alkalmas. A héten fontos döntés jön, egyre nő a nyomás Németországon és az Egyesült Államokon, hogy modenrn tankokat adjanak át Ukrajnának, ami újabb vörös vonalat jelent. Vlagyimir Putyin szerdán bejelentésre készül. Ez a háború 329. napja.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán mond beszédet Szentpéterváron. Már el is indultak a találgatások, miről fog beszélni. Az ISW, az amerikai Hadtudományi Intézet szerint Putyin újabb mozgósítást rendelhet el.
Az intézet szerint Putyin hosszútávú háborúra készül és ennek megfelelően alakítja majd át az orosz haderőt, és meg akarja teremteni a feltételeit annak, hogy olyan erős haderőt állítson elő, amely nagy háborúkban is bevethető.
Szoledar a nyugati valóságban is elesett
Időközben az információs háborúban ukránok mellett álló brit hírszerzés is elismerte, hogy a kelet-ukrajnai Szoledar városa elesett, és ezzel az oroszoknak sikerült elvágniuk Bakhmut városának legfontosabb utánpótlási vonalát. Bakhmut stratégiai fontosságú város, a háromszintű ukrán védvonal második vonalán helyezkedik el.
Az oroszok észak felől így bekeríthetik Bakhmutot, amelynek keleti és déli határa folyamatos orosz tűz alatt áll.
Politikai eszkaláció
Pár napja a német külügyminiszter, Annalena Baerbock arról beszélt, hogy nemzetközi törvényszéket kell feállítani, amely kivizsgálná, háborús bűnös-e Vlagyimir Putyin orosz elnök. Két nappal később megszólalt a nyugati mainstream kedvenc politikusnője Sanna Marin finn miniszterelnök, aki azt mondta, hogy ha Ukrajna tagja lenne a NATO-nak, akkor Oroszország nem támadta meg, és felvetette, hogy Ukrajnának minél hamarabb a NATO tagjává kell válnia.
Mindkét bejelentés a politikai eszkalációt segíti elő. Bearbock bejelentése arról szól, hogy Putyinnal nem szabad tárgyalni, minimum addig, amíg a nyugatiak által összeállított törvényszék úgy nem dönt. Ergo, szóba sem jöhet a fegyverszünet. Sanna Marin kijelentése enyhén szólva is demagógia, mivel épp az a lehetőség indította az el orosz inváziót, hogy Ukrajna a NATO tagjává válhat. Nem mellesleg, mintkét kijelentés egyfajta reakció arra, hogy Ukrajna pozíciókat veszített a keleti fronton.
Ukrajna nagy területű ország, ami nagy hadműveleti mozgásteret tesz lehetővé, keleti határaitól többszáz kilométerrel kerülnének közelebb Moszkvához a NATO csapásmérő eszközei, és Oroszországnak több pénzt és katonát kellene átcsoportosítania a Volgograd védelmére. A háború elején a NATO azt bizonygatja, hogy nincs szándékában megtámadni Oroszországot, de ahogy George Friedman anno írta ezzel kapcsolatban, a nagyhatalmak a stratégiájukat nem a szándékok, hanem a lehetőségek és kockázatok alapján alkotják meg…
Tankdilemma Berlinben
A héten a legfontosabb döntés a német és amerikai tankokról szól majd. Hetek óta nő a nyomás Berlinen, hogy engedélyezze, hogy Lengyelország és Finnország számára Leopard 2-es tankjaik átadását Ukrajnának. Hasonló elvárás fogalmazódott meg Washington felé az M1 Abrams tankok kapcsán.
A tankok átadása eszkalációt jelent, és viszonylagos előnyt Ukrajna számára. A háborút azonban aligha fogják eldönteni, mert tömeges mennyiségben semmiképp sem adnak át modern harckocsikat Ukrajnának.
A NATO védelmi miniszterei január 20-án ülnek össze Németországban az amerikaiak Ramsteini Légitámaszpontján.
A Stratfor amerikai magánhírszerző ügynökség elemzése szerint a tankok inkább az újabb orosz offenzívák visszaverésére szolgálnának, nem saját ellentámadásuk kivitelezésére. Ukrajna eddig kizárólag szovjet gyártmányú tankokat kapott – elsősorban Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától.
Most 14 lengyel és 14 finn Leopard 2A4-es tankok átadásáról megy a vita. A típusból egyébként elég sok van Európában, 13 uniós ország 2000 ilyen hackocsit tart fenn. A Stratfor nyíltan úgy fogalmaz, hogy a döntés az USA-n múlik majd, mert “Olaf Scholz német kancellár helyzet Joe Biden amerikai elnök álláspontjától függ”. Majd hozzáteszi:
“Ezeken túlmenően, bár a tankok segíthetnek Ukrajnának abban, hogy az ország déli részén lévő orosz csapatokkal szemben előnyre tegyen szert, de aligha valószínű, hogy Kijev visszafoglalhatja az Oroszországot a Krímmel összekötő szárazföldi folyosót, amelyre Kijevnek szüksége van ahhoz, hogy döntő mértékben megváltoztassa a háború stratégiai egyensúlyát”
írta az ügynökség.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
