Mariupol kikötővárosának órái meg vannak számlálva, ahogy a város védőié is. Kelet-Ukrajnában a következő hetekben kőkemény csata várható, ahol több tízezer ukrán és orosz katona esik majd egymásnak. Ez csata dönti majd az ukrajnai háború további alakulását. Az oroszok fontos lépést tettek, megpróbálják központosítani a hadműveletek parancsnoklását, közben nyilatkozatok terén egyre inkább láthatóvá válik, hogy a valódi front Oroszország és az USA között húzódik. Reggeli összefoglalónk az orosz-ukrán háborúról.
Fokozódó harcokra lehet számítani a Donbasz-régióban, Kelet-Ukrajnában. Az oroszok de fokuszálja hadereje legütőképesebb részeit, és valószínűleg itt dől el az ukrán fősereg sorsa is, és vele az háború további alakulása.
Mariupol teljes eleste után a város ostromló erők megindulnak észak felé, hogy bekerítsék az ukránok keleti főseregét.
Fontos változás történt az orosz félen, Alekszandr Dvornyikov orosz hadseregtáboronokot nevezték ki az ukrajnai háború vezetőjévé. Ez a brit védelmi minisztérium értékelése szerint “kísérlet” arra, hogy az oroszok központosítsák a katonai parancsnoklást.
Dvornyikov Szíriában szerzett vezetői tapasztalatokat, de korábban nevezték a második csecsen háború mészárosának is (az ukránok szerint). Állítólag Dvornyikov hadi stratégiai tudása mentette meg Bassár el Aszad szír elnököt is attól, hogy összeomoljon a kormányerők hadereje, majd átvette az Aleppo-i csata irányítását – a város szinte a földdel tették egyenlővé, ám öt nap alatt elhárítani annak esélyét, hogy Szíria, mint ország darabokra hulljon.
A Krím-annektálása utáni időszakban Dvornyikov vezette az orosz déli katonai körzetet haderejét. Állítólag ő volt az értelmi szerzője annak a műveletnek, amely egy keresztbe álló konténerhajóval elzárta az Azovi-tengert – és vele az ukrán kereskedelmi útvonalat – a Fekete-tengertől – emiatt az EU feketelistára tett őt két másik orosz tábornokkal együtt.
A tábornok előélete és tapasztalata rossz hír az ukránoknak, ugyanakkor az orosz hadsereg már eddig sem azt az erőt mutatta, amit a nemzetközi elemzők elvártak tőle, így rizikós lenne az ukránok ellen fogadni. Mi azért kiemelnénk itt George Friedman professzor ide vágó twitterbejegyzését:
“A NATO ezidáig nem léte át azt a határt, hogy Ukrajnában jelentős mértékben közvetlen, nyílt beavatkozást tegyen. Ezt megváltoztathatja az a körülmény, hogy Putyin Alekszandr Dvornyikovot nevezi ki a hadműveletek élére”
So far, NATO has not crossed the line to direct, overt intervention in Ukraine on a major scale. Putin’s new appointment of Russian general Alexander Dvornikov, who is credited with saving the Russian campaign in Syria, to lead the war effort, could change that. — George Friedman (@George_Friedman) April 12, 2022
Ukrajnába továbbra is özönlik a hadianyag. A Reuters közlése szerint az Egyesült Államok kormánya ma jelenti majd be, hogy 750 millió dolláros fegyverszállítmányt hagynak jóvá az ukránok javára. Egyes források szerint bár még nincs végleges döntés a szállítmány tartalmáról, szárazföldi tüzérségi rendszerek is szerepelnek majd benne.
Az USA ez utóbbi tétel nélkül eddig 1,7 milliárd dollárnyi (hivatalosan elismert) katonai támogatást küldött Ukrajnának.
A helyzet egyáltalán nem megnyugtató, bár Ukrajna nyugati részét nem érintik közvetlen szárazföldi támadások, ez idővel gyorsan változhat. Békére nincs esély. Nem azért, mert a felek álláspontjai nem közeledtek, hanem azért, mert nem is akarták közelíteni azokat, míg a fronton nem hozzák magukat olyan helyzetbe, amivel előnyös helyzetből tudjanak tárgyalni.
Biden szerint Putyin népirtást követ el
Egyre jobban látszanak a valódi frontok a háborúban. Joe Biden amerikai elnök nyíltan népirtással vádolta meg Vlagyimir Putyint.
“Népirtással vádoltam, mert egyre világosabb, hogy Putyin még annak gondolatát is megpróbálja eltörölni, hogy valaki ukrán lehessen. Az erről szóló bizonyítékok egyre gyarapodnak”
fogalmazott az amerikai elnök. Persze a teljes képhez hozzátartozik, hogy az USA-t is kínozza az energiaéhség és az infláció, és épp egy erre vonatkozó kérdés után mondta ezt Biden – mintegy növelve a háború tétjét, terelve a belpolitikai problémákról a figyelmet. Az Egyesült Államokban idén ősszel félidős választásokat tartanak.
Az oroszok közben határozottan tagadják azokat az ukrán vádakat, hogy vegyi fegyvert vetettek volna be Mariupolban (egyes hírek foszforbombákról szóltak). A sajtóban ezt nem hangsúlyozzák annyira, de maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csak feltételes módban beszélt ezekről a vádakról. Az oroszok szerint a bucsai mészárlás “ugyanolyan álhír”, mint a szíriai vegyifegyver-bevetések voltak…
Mariupolban a helyi polgármester szerint legalább 22 ezer halott van, az embereket pedig “tízezrével hurcolták el a városból” az oroszok. Az orosz álláspont szerint több tízezer embert “evakuáltak” a harcok elől Oroszországba.
Körkép.sk, BBC, AP, AFP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
