„Ha Megyerre jövök, jó helyre jövök. Ha Megyerre jövök, haza jövök” (VIDEÓ és KÉPEK) Kürthy Judit2023. 08. 18., p – 19:54 Nagymegyer |
Salma Imre, Széchenyi-díjas tudós, egyetemi professzor megkapta szülővárosának legrangosabb kitüntetését, a díszpolgári címet.
Különleges alkalomra gyűltek össze péntek délután a város házasságkötő termében. Salma Imre átvette Soóky Mariántól, Nagymegyer polgármesterétől a városi díszpolgár címet. Meghatódottan mondott köszönetet mindenkinek, aki őt valaha támogatta, kezdve szeretett szüleitől, tanáraitól és bátyjától, saját családján keresztül, egészen a barátokig. Külön kiemelte feleségét, aki tudományos munkásságában is mindig mellette állt.
Az ünnepélyes díjátadó bevezetőjében Csémi Andrea köszöntötte a jelenlévőket, majd elmondta, ez az alkalom a város életében történelmi jelentőségű, ugyanis a díszpolgári kitüntetés így, ebben a formában most elsőízben valósul meg. A díszpolgári cím egy erkölcsi elismerés, mellyel a település tiszteletét és háláját fejezi ki. Az nyerheti el, aki a közösség érdekében tevékenységével és magatartásával elősegítette a település szellemi értékeinek gyarapítását.
Szabó Adrianna és Fehér Eszter zenei előadása után Soóky Marián vette át a szót, aki a Salma Imre nagymegyeri gyökereiről és a korai, iskolai éveiről, valamint a legrangosabb tudományos eredményeiről beszélt.
„A légkör kémiájának nagymegyeri származású kutatója Széchenci-díjat kapott. Olvashattuk márciusban számos hírportálon. Vannak, akik egy egész életet ledolgoznak anélkül, hogy bárki megköszönné vagy elismerné munkájukat, pedig a közösségért egy életen át végzett önzetlen és alázatos munka elismerése nagyon fontos. Salma Imre, bár nem városunkban él, mégis ezer szállal kötődik Nagymegyerhez, hiszen annak idején ide járt iskolába, itt élte át fiatalsága legszebb éveit és igen fontos szerepet játszott élete alakulásában”
– mondta el köszöntőjében a polgármester. 2023. március 15-én, a magyar nemzeti ünnep alkalmából több művész, tudós vehetett át Széchenyi-díjat Novák Katalin államfőtől, köztük Salma Imre légkörkémikus is.
„Salma Imre 1962-ben született Révkomáromban, rövid ideig a szomszédos Csicsón éltek, ahol édesapja és édesanyja is a helyi alapiskolában tanított. 1970-ben a család Nagymegyerre költözött, otthonuk a mai Petőfi utcában volt. Szülei a nagymegyeri alapiskolában tanítottak. Óvó családi környezetben nevelkedett, szülei nagy gondot fordítottak neveltetésére. A nagymegyeri gimnáziumban érettségizett. Ma már sajnos szülei sírjához jár haza, de megvan még a családi ház, ahol bátyjával együtt kertészkednek”
– summázta életrajzát Soóky Marián. Salma Imre jelenleg Budapesten él, felesége fogorvos, fia neurológus.. A genfi egyetemen töltött ösztöndíjas évek után 1999-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének munkatársa lett. 2007-ben az MTA doktorává avatták, majd 2009-ben az egyetem tanárának nevezték ki. 2013 és 2016 között vezette az Analitikai Kémiai Tanszéket és 2021 óta az egyetem kémiai doktori iskolájában az analitikai kémia, az anyagtudomány, az elektrokémia, a polloid és környezetkémia program vezetője.
„Legjelentősebb tudományos eredményei között tartja számon a magyar főváros levegőjében található légköri nanorészecskék vizsgálatát, amely képződéséről növekedéséről korábban semmit nem tudtak. Salma Imre 1998-ban lett a Magyar Aeroszol Társaság tagja, 2019-ig a szervezet főtitkára, jelenleg pedig elnöke. 2016-ban akadémai díjjal tüntették ki, idáig több mint 150 tudományos dolgozatot és közleményt jelentetett meg, mindemellett számos monográfia társszerzője is. Díjazottunk pályája, művészeti alkotó tevékenysége méltán tölt el bennünket büszkeséggel és nagy tisztelettel tekintünk Nagymegyer szülöttjére, aki településünk jó hírét öregbíti szerte a világban és hazánkban egyaránt”
– tette hozzá a polgármester.
Kiemelkedő tudományos és kutatómunkájáért, munkájának méltó elismeréseként Nagymegyer város képviselő-testületétől a Nagymegyer város díszpolgára címet vehette át Salma Imre, egyetemi tanár. Beszédében könnyekkel küszködve mondott köszönetet a hozzá legközelebb állóknak és minden egyes támogatójának, aki elkísérte őt hosszú tudományos útján.
„Nehéz nekem most megszólalni. Valójában köszönetet szeretnék mondani. Az én történetem a szüleimmel kezdődött. Gyermekek generációit tanították Nagymegyeren és különösen édesanyám, aki kisgyerekeket tanított meg írni, olvasni, rajzolni, énekelni, és ettől még sokkal többre. Ezt onnan tudom, mert gimnazistaként néha bekukucskáltam a tanterem ajtaján, akkor még voltak ablakok az ajtókon. Emberségre tanította őket, egymás szeretetére, vagy legalábbis egymás elfogadására. Számunkra szerető család volt az, amit megteremtettek elsősorban és nagyanyámmal együtt mindig arra tanítottak, hogy a tudást, azt meg kell becsülni. Ez lehet elméleti tudás és bármilyen gyakorlati tudás, amit az ember ismer. Mindezt el kell ismerni és meg kell becsülni”
– kezdte beszédét az ünnepelt. Az érettségit testi és lelki felnőtté válásként élte meg, kialakult a jelleme, értékrendje, ami szerinte idővel sokat változott, hiszen a világ is változott körülötte, de mindig szeretettel gondol vissza arra, hogy a dolgok hogy voltak itt, Nagymegyeren. Mai napig ez jelenti számára a támpontot.
„Ha olyan helyzetbe kerülök, amikor nehéz véleményt formálni, akkor arra gondolok, hogy milyen volt ez valaha, hogyan vélekedtek akkor az emberek, ez nagyon fontos a számomra. Ennek kialakulásában a tanáraimnak, tanítóimnak nagy szerepe volt és külön öröm számomra, hogy közülük néhányan itt lehetnek”
– tette hozzá. Megköszönte nekik a bizalmat, azt a sok munkát, melyet rá áldoztak és lehetővé vették, hogy elinduljon a pályáján.
Természettudományos orientációja kapcsán jutott el Prágába, Budapestre, Genfbe, ahol mind-mind hosszabb időket töltött el. A mai napig levegőkémiával foglalkozik, ez pedig, elmondása szerint egy olyan tudomány, ahol ha valaki valamit felfedez, megállapít, vagy elér, akkor azt is bizonyítania kell, hogy ez máshol hogyan alakult. Ehhez nagyon erős nemzetközi együttműködésre van szükség. Mindazok, akik ezen a tudományos területen dolgoznak, ismerik egymást.
„A visszatérő szakmai kapcsolatok időnként barátsággá alakulnak, én így vagyok sok külföldi kollégámmal. A lokálpatriotizmusomat az is jelzi, hogy ezen kollégák közül, akik időnként távoli országokból vannak, többen ismerik és tudják a hátteremet, sőt, néhányan azt is, hogy a szülővárosom Velky Meder, de vannak, akik még magyarul is tudják ezt a nevet. Mindig is büszke voltam arra, hogy innen indultam és ezt, amikor lehetséges, akkor ki is fejezem”
– jegyezte meg büszkén. Végül hozzátette, hogy ezek a tudományos eredmények szinte teljes embert igényelnek és ezt az időt valakitől el kell vennie, ami pedig a szűkebb családja. Külön köszönetet mondott feleségének és fiának, Andrásnak, aki időközben befejezte tanulmányait és most egy nemzetközi cégnél dolgozik.
„Az állandó lakhelyem Nagymegyer. Én Nagymegyernek polgára voltam mindig is és most is az vagyok, de ez a cím különleges, azt üzeni számomra, hogy nem csak én, hanem mások is azt gondolják, hogy ha Megyerre jövök, akkor jó helyre jövök, ha Megyerre jövök, akkor haza jövök”
– mondta Salma Imre, díszpolgár.
Az ünnepség után egy kisebb fogadásra invitálták az egybegyűlteket, ahol egy kis pogácsa és frissítők kíséretében mindannyian gratulálhattak és pár szót válthattak a díjazottal.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
