A politikai közhangulatot jól mérő voksolás lesz január 15-én. Vasárnap polgármestert és képviselő-testületet is választanak a városban..
A jobboldal számára fontos a most vasárnapi időközi voksolás. Ha sikerrel jár, akkor újabb politikai csapást mérhet az ellenzékre. Más kérdés, hogy egy baloldali bukás kinek hozna politikai hasznot. A látszólag egyszerű kérdés megválaszolásához ismerni kell a meglehetősen kacifántos előzményeket.
2019-ben a összefogásban induló ellenzék a fővároson túl több vidéki városban is sikeres volt. Köztük Jászberényben. A polgármesteri címet az a Budai Lóránt szerezte meg, aki mögött a Közösen Jászberényért Egyesület állt, praktikusan a parlamenti ellenzék. A képet árnyalja, hogy a képviselő-testületbe az egyesület hat helyi politikust adhatott, a kormánypártok hetet, de listáról bejutott Dobrán Gyula, a Mi Hazánk képviseletében is, aki ellenzékinek számított.
A polgármesternek tehát abszolút döntő szerepe lett, ő ugyanis automatikusan a testület tagja lett, így végső soron ő dönthetett.
Csakhogy a Fidesz-KDNP megtámadta a polgármester-választás eredményét, és ezért azt meg kellett ismételni. Míg október 13-án az ellenzéki, jobbikos Budai Lóránt 14 szavazattal nyert, egy hónappal később viszont már lemosta politikai ellenfelét. A szavazatok 62,9 százalékát szerezte meg, és ezzel lényegében politikai süllyesztőbe küldte a fideszes Szabó Tamást, aki azért a testület tagja maradhatott, hiszen listán még októberben bekerült. Sovány vigasz lehetett ez a számára, hiszen 2010 és 2019 között ő vezethette a várost.
Az ellenzék szűk előnye aztán folyamatos torzsalkodáshoz, ügyekhez vezetett: piacfelújítás, Volán-szerződés, Kultúrmalom-projekt. Hol az előző vezetést hibáztatták, hol egymást, a lényeg, hogy ritkán volt békés a hangulat a város politikai életében.
Mást találtak el
A mostani időközi választás az egyik ilyen esetből pattanhatott ki. A Mandiner még 2021 tavaszán írt a casus belliről, a Volán-szerződésről, amely a helyi tömegközlekedést volt hivatott megoldani. Ez azonban, ahogy kiderült, nem a korábbi fideszes vezetéshez, hanem még a 2006–2010 közötti polgármesterhez, az akkor MSZP-s Gedei Józsefhez volt köthető. Ő 2019 után alpolgármesterként, de már mint DK-politikus vett részt a városi közéletben. Így biztosan nem örült a polgármester feljelentésének, pedig ezzel a lépéssel inkább a kormánypárti Szabó Tamásékat akarhatták kellemetlen helyzetbe hozni, de egy korábbi korszak prominensét találhatták el. Így jutottunk el 2022 őszéhez, amikor tarthatatlan lett a helyzet.
Feloszlanak
Gedei József és még hat fideszes képviselő kezdeményezte a testület feloszlatását. Az erről szóló ülést, ahogy a jaszbereny.hu megírta, személyeskedés jellemezte. Volt, aki kimondta: „Ezt a harcot meg kell szüntetni. Ami most zajlik, az pártpolitika.” A kormánypárti Balog Donát, bár előterjesztő volt, felszólalása után elment, és nem is szavazott saját indítványáról. Ez a lépés sok mindent elmond a helyi viszonyokról. Végül is megszületett a feloszlatásról szóló döntés, és ezért 2023. január 15-én, azaz vasárnap időközi önkormányzati választások lesznek.
A kormánypártok a budapesti időközi választások sikerén, különösen a legutóbbi, pesterzsébeti diadalon felbuzdulva erősen bizakodnak, de a biztonság kedvéért új polgármesterjelölttel álltak elő.
A jelöltek:
- Besenyi Orsolya (Fidesz–KDNP)
- Budai Lóránt (Közösen Jászberényért Egyesület)
- László Péter (Mi Hazánk)
- Nagy Tímea (független)
A kormánypárti induló, Besenyi Orsolya orvos, a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház orvosigazgatója. Ő az elmúlt évek párttorzsalkodására utalva a „politikamentes jövőt Jászberénynek” szlogennel kampányol.
Budai Lóránt is újra próbálkozik. A közösségi médiában naponta beszámol eddigi tevékenységéről. Legutóbbi videójában azt kéri a jászberényiektől, hogy „január 15-én Jászberény harmadszorra is véleményt nyilvánítson, harmadszor is álljunk ki a városunk mellett”.
Órákkal a vasárnapi időközi szavazás előtt nehéz jósolni. 2022 április 3-án, az országos választáson az ellenzéki előválasztást Gedei Józseffel szemben simán megnyerő Kertész Ottó (most is indul képviselőnek) simán kikapott a majd 60 százalékot kapó fideszes Pócs Jánostól. Többen a városban erre vezetik vissza a tavaly október önfeloszlatást, azaz, hogy a DK-s politikus egy platformra került a fideszesekkel.
Mindenesetre a három évig polgármester Budai Lóránt annyira bízik magában, hogy három hónapja ő is megszavazta a posztjába kerülő előterjesztést.
Mit mond a közvélemény-kutatás?
Bár az országos közvélemény-kutatási adatok egy 27 ezres városnál nem mindig mérvadók, de a település már nem olyan kicsi, hogy ne lehessen ezekkel is számolni. Az Infostarton legutóbb Závecz Tibor beszélt a méréseikről. Eszerint 2022 novemberében a megkérdezettek 33 százaléka szavazott volna a Fideszre, és 27 százalék az ellenzékre, ebből a DK 11 százalékot tett ki. 6 százalékot kapna a felmérés szerint a Mi Hazánk, amely bár ellenzékinek számít, de nehéz megmondani, hogy melyik oldaltól vesz el inkább szavazókat. Arról már nem is beszélve, hogy 2022-ben, az infláció elszabadulása után, a bizonytalanok, a nem szavazók tábora (30 százalék) növekedett leginkább.
A vasárnapi választás több kérdésre választ adhat. Egyrészt, hogy folytatódik-e a baloldal az időközi választásokon tapasztalható vesszőfutása, másrészt a „veszélyek korát” mennyire érzik a vidéki emberek, harmadrészt kiderülhet, mekkora tényleges erőt képvisel a Mi Hazánk, amely párt Jászberényben önálló polgármesterjelölttel és teljes képviselői listával indul.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
