Magyarország gazdasági fejlődését nem csak a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány is hátráltatja. Ezt a látszólagos ellentmondást elsődlegesen azzal szokás feloldani, hogy a munkaerőtartalék képzettsége, képessége, átlagéletkora (!), illetve földrajzi eloszlása nem feltétlenül harmonizál a piaci igényekkel, amely magyarázat a laikusok számára is érhetővé teszi a paradoxont. Hozzáteszik: sokan bent ragadnak a közfoglalkoztatási programokban, nincsenek megfelelő átképzési lehetőségek. Röviden: a magyarországi munkaerőhiány egyik legfontosabb, de nem egyetlen oka az egyre nagyobb léptékű kivándorlás, mert az oktatási rendszer elavultsága, a demográfiai nehézségek, a földrajzi egyenlőtlenségek is rátesznek egy lapáttal.
Egy biztos: a munkaerőhiány egy látható jelenség, egyre több ágazatban jelenek meg ugyanis egyértelmű működési zavarok. Nehéz meghatározni azonban azt is, hogy pontosan mekkora mértékű a hiány. Már csak azért is, mert a hiány újabb és újabb hiányt szül, mint egy táplálkozástól megfosztott beteg élőlényben, ami önmagát falja fel. Az új munkahelyek azonban még újabb munkahelyeket teremtenének. De, nem mindegy az sem, hogy Magyarország egy összeszerelő üzemere vagy a Szilícium-völgyre szeretne -e hasonlítani.
Hónapról hónapra rosszabb
A KSH szerint 2016 I. negyedévében 36 ezer, a II. negyedévben 39 ezer, a III. negyedévben 41 ezer olyan üres, vagy a közeljövőben megüresedő álláshely volt, melynek mielőbbi betöltése érdekében a munkáltatók már lépéseket tettek (pl.: fejvadász céghez fordultak, hirdettek). Ez nem csak azért érdekes, mert hónapról hónapra történelmi csúcsok dőlnek meg, hanem mert 2013 légvégéig ebben a kategóriában csupán átlag 15 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak számon; az eltérés tehát egyre kiugróbb. A KSH a legtöbb betöltetlen állást az információ és kommunikáció területén tartotta nyilván, ahol majdnem három és fél százalékos a hiány, ami mintegy 3000 állást jelent.
Kölcsönhatások
Érdemes kitérni azonban arra, hogya KSH számai csak a jéghegy csúcsát mutatják. A BellResearch kutatásában amit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából rendeltek meg az áll, hogy a hazai informatikai munkaerő-piacon 22 000 új állás tölthető be. Hozzáteszik: a növekvő szakemberigény kielégítését a magyar oktatási rendszer nem követi le. A Szövetség a Digitális Gazdaságért (IVSZ) által felvázolt „digitális munkaerőhiány-piramis” is elkeserítő mutatókat publikált a magyar társadalmi digitális analfabetizmusáról. A munkaerőhiány miatt a magyarországi kkv-szektor folyamatos versenyhátrányban van, hiszen nem tudja megfizetni az informatikusokat, tehát elavult technológiaiakat alkalmaz.
Az IVSZ szerint a munkaerőhiány már a nem informatikai ágazatok növekedését is gátolja, ami
nemzetgazdasági szinten is növekedési korláttá válhat.
Üres, üres, üres
A KSH statisztikáiban az információ és kommunikáció területét 3,1%-os üres álláshely aránnyal az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység követte. A feldolgozóiparban 16,3 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, ami 2,4%-a volt az összes álláshelynek. A második legnagyobb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ágban, a kereskedelemben 4,8 ezer üres álláshely volt (a Lidl, az OBI stb. béremelése ezért nem túl meglepő).
A feldolgozóiparon belül az üres álláshelyek aránya kiugró a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működő vállalkozásoknál, ahol 100-ból közel 5 állás várt betöltésre, ezt a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazatcsoport követte, 3,8%-os aránnyal.
A turizmusban a munkaerőhiány egész évben problémát jelent. Ez nemcsak a szakszemélyzetben jelentős, de az adminisztratív, műszaki, vagy éppen takarítói, szobalány munkakörökben is. Holott a vendégéjszakák száma a Balatonnál és Budapesten is növekedtek, mind a belföldi, mind a külföldi kereslet tekintetében.
Kettészakadt Magyarország
A teljes munkaerőigény mintegy harminc százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyékből, illetve Budapestről érkezett, azonban a két megyében ezeket jellemzően közfoglalkoztatottakkal kívánták betölteni.
Vas megyében vagy Győr-Moson-Sopron megyében ez nehezebben meglépni, hiszen arrafelé úgy is lehet külföldön dolgozni, hogy nem kell egyetlen teljes napra sem elhagyni az országot. Ausztria nem az egyetlen kihívás. „Míg korábban több ezer szlovákiai ingázó járt át a győri ipari parkba dolgozni, mostanra a győriek mennek a pozsonyi régióba, például a Volkswagen gyárba munkát vállalni” – mondta Horváth Szabolcs, a 18 vasipari céget és két középiskolát tömörítő Professio Klaszter elnöke augusztusban a Kossuth Rádióban, aki szerint már nem az probléma, hogy nincs elég jól képzett szakember, hanem, hogy
egész egyszerűen elfogytak az emberek.
A szociális Trianon tehát már nem csak azt jelenti, hogy a mai Magyarország földrajzi térképe gazdasági értelemben darabokra hullott, hanem már azt is, hogy a magyar állampolgárok egyre nagyobb számban dolgoznak a trianoni utódállamokban.
Bolti eladóra mindig szükség lesz
2016. szeptemberben 141,6 ezer állást tartottak nyilván az NFSZ kirendeltségein, melyekből a zárónapon 97,8 ezer még betöltetlen volt. A nem támogatott munkákra elsősorban mechanikai gépösszeszerelőket, bolti eladókat, egyéb termék-összeszerelőket, egyszerű ipari és egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúakat kerestek.
Életveszélyes kockázatok
Szakemberhiány alakult ki például a kéményseprési iparágban is, ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy miként lehet a közfoglalkoztatottakat átképezni kéményseprő szakemberré. Vámos Csaba (Kéményseprők Országos Szakszervezete) szerint egy három hónapos gyorstalpaló átképzési program azonban nem elég ahhoz, hogy valódi szaktudást adjon.
A KSH adatai szerint míg az ezredfordulón az egészségügyben dolgozók száma 144 ezer fő volt, addig 2014-ben már csak alig 120 ezer. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ által közzétett lista szerint az egészségügyi hiányszakmák a következőek: érsebészet, gyermek- és ifjúság pszichiátria, fül-orr-gégegyógyászat, igazságügyi orvostan, infektológia, nefrológia, orvosi mikrobiológia, ortopédia-traumatológia, oxiológi a és sürgősségi orvostan, patológia, pszichiátria, kardiológia, sebészet, transzfuziológia. Nógrádban mindenféle szakorvosból hiány van.
A háziorvosok elöregedése elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben jelenthet majd kiemelt problémát.
A Napi.hu tavaly év elején arról írt, hogy mintegy 5-5,5 ezer főre becsülik jelenleg a létszámhiányt a honvédségnél. Katonai szakértők szerint azonban a hiány nagyobb is lehet, a honvédség humán szerkezetében súlyos torzulások mutatkoznak. Egy informatikus például kétszer háromszor annyit kereshet a versenyszektorban, mint a Honvédségnél. Ezzel együtt azt is mondják, hogy mivel katonai életpálya illetményemeléseinek költségei teljesen felemésztik a honvédség tartalékait, ezért alig tudnak felvenni új embert.
Elfogynak a magyarok
Évről évre rosszabb lesz: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MKGYOSZ) alelnöke szerint a munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, a munkaképes korú népesség fogyása miatt
évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon
és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd. Ezért merülhetett fel Varga Mihály fejében, hogy a magyar gazdaságot fojtogató, már kritikus méreteket öltő munkaerőhiány kezelésére vendégmunkások behívása lehet az egyik megoldás. Mivel ezeknek alkalmazása gyorsabb, mint a 300 ezer magyar munkanélküli átképzése, ezért valószínűsíthető, hogy nem véletlenül szokta ezt az opciót időről időre felvetni a nemzetgazdasági miniszter. Mint arról írtunk a Heti Válasz arról írt, hogy az ukrán vendégmunkások tízezreinek alkalmazásához szükséges jogszabályokat az Orbán-kormány módosította, s egy feltételhez kötötte a munkavállalásukat: hiányszakmában kell dolgozniuk.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
