A politikusokat ugyanúgy felelősség terheli, mint valamennyi állampolgárt – mondta Löffler Tibor politológus. Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány korábbi titokminisztere ugyanis csütörtökön arról beszélt, hogy a politikusokat nem szerencsés büntetőjogi alapon megítélni. A politológus a nyilatkozatban az elszámoltatási ügyek klasszikus konfliktusát vélte felfedezni.
Ha a jogalkalmazó szervek tudomására jutnak törvénytelenségek, hivatali kötelességük elindítani a nyomozást – reagált Szilvásy György korábbi kijelentésére Löffler Tibor politológus. A szakembert azután kerestük meg, hogy a Gyurcsány-kormány korábbi titokminisztere csütörtökön különös nyilatkozatot tett. A kémkedés vádja alól első fokon felmentett egykori miniszter azt mondta, a politikusok, állami vezetők, miniszterek tevékenységét nem büntetőjogi alapon kellene megítélni. Felvetődik tehát a kérdés: egy olyan súlyos vád esetében, mint például a kémkedés, mi lenne a politikai cselekedet megfelelő mércéje?
A politológus szerint a rendszerváltás után indult, igazságtételi ügyek megjelenése óta közismert pártpolitikai kommunikációs panel, hogy amikor a hatalmat birtokló politikai erő elszámoltatásról beszél, az ellenzék koncepciós pereket emleget. A Horn-kormány idején a jobboldali elit, az értelmiség verte a tamtamot, mondván, a bírói testületben ott vannak a régi rendszer kiszolgálói, akik eltussolják a kommunista bűnösök felelősségre vonását – tette hozzá. Az persze nem biztos, hogy egy nyomozásból később per indul – folytatta Löffler –, elég ha sikerül az ellenzéket rossz színben feltüntetni. A politológus egy Orbán Viktorral készült, 2009-es interjút idézett fel. Akkor indultak az első, szocialista politikusokat érintő nyomozások amire Orbán úgy reagált: még, még még, ennyi nem elég – emlékeztetett Löffler. A szakértő szerint az igazság vélhetően a kormányzati és az ellenzéki nyilatkozatok között lehet.
Bizonyára mindig van alapjuk a vádaknak, történnek jogilag kérdőjeles ügyek, mondta, s hozzátette: a vádiratokban megfogalmazott bűntetteket a jelek szerint eddig nem sikerült meggyőzően bizonyítani. A politológus szerint az elszámoltatási ügyekben valóban látszanak koncepciózus jelek, az ügyészség felett megjelenő, rendszerszintű politikai iránymutatást azonban túlzónak tartja. A szakértő szerint fontos az ügyészek, a bírók szubjektív politikai beállítottsága is. Ez megmagyarázhatja, hogy ugyanazokban az elszámoltatási ügyekben korábban első- és másodfokon különböző ítéletek születtek. Az elszámoltatás mint politikai jelenség a szakember szerint mélyebb tudományos vizsgálatot igényelne, a szaklapok ugyanis valamiért kevéssé foglalkoznak vele. Ez pedig a politológus szerint azért is fontos, mert az állampolgárok, látva az elszámoltatási ügyek körüli évtizedes zűrzavart, okkal kérdőjelezik meg a magyar jogállamiság hitelességét.
Ha felvetődik a törvénytelenség gyanúja, természetesen helyük van a büntetőjogi eszközöknek, ellenünk azonban koncepciós pereket indítottak – Szilvásy György megkeresésünkre tegnap már így magyarázta korábbi szavait. A volt titokminiszter azt is elmondta, bár sosem szerette a politikai pályát, már ha akarna sem valószínű, hogy visszatérhetne.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
