Gyurcsány és az UFO-k
Megegyezett titkos partnerével az Orbán elleni még titkosabb bizonyítékok áráról – állítja Gyurcsány Ferenc. Szerinte egy svájci számláról van szó, amivel az oroszok zsarolják a kormányfőt. S ezt az oroszok odaadják neki. Utánanéztünk.
Gyurcsány Ferenc informátorát várta kötcsei nyaralója kertjében. Piszkos meleg volt, és a volt miniszterelnök azon mélázott, hogy ihatna még egy rozé fröccsöt. Azonban eddig már ivott hármat, s hát ugye, nagyobb mennyiségben ökör iszik magában. Mit tegyen? A megoldást, mint pályája során oly gyakran, ezúttal is az Apró-család nyújtotta.
Klára egyik bolgár rokonának receptjét követte: keresett egy hercig csótányt, hozzá kötött egy madzagot, majd magához húzta. „Isten hozott!” – köszöntötte a rovart, majd a találkozás örömére felhajtott egy fröccsöt. Aztán elpöckölte a bogarat, és egy bensőséges „Viszontlátásra!” után bedobott egy búcsú kömény-pálinkát. Úgy érezte, hogy ez az ital illik a legjobban a csótány egyéniségéhez.
Hét-nyolc „Isten hozott – Viszontlátásra” kör után megérkezett a titkos tárgyalópartner is. Egy furcsa fejű, kicsi, zöld emberke volt, óriási narancssárga napszemüvegben.
– Szervusz, Ferenc! Hívtál, hát itt vagyok újra!
– Éppen időben, éppen időben! Már a pártban is kérdezősködtek, hogy mi van a bizonyítékokkal, amiket még áprilisban ígértem. Hoztad?
– Nem hoztam. Nem állapodtunk meg az árban.
– Mit kérsz? Adjam érte a lelkemet?
– Maradjunk inkább a készpénznél, kedves Ferenc!
A kicsi, zöld emberke ugyanis nem volt se Lucifer, se más lélek-bróker, ráadásul Gyurcsány esetében e terméknek igen alacsony volt az árfolyama a Galaxisban. Viszont nála is zöldebb felesége idén megint Siófokon akart nyaralni, tavaly ugyanis ott alig tűntek ki a másnapos angol és német turisták közül. Az árban így gyorsan megegyeztek.
– Milyen dokumentumot akarsz, Ferenc?
– Olyan kellene, ami bizonyítja, hogy a Putyinék megvették, vagy legalább zsarolják az Orbánt. Ezt a témát vezettem fel.
– Megoldjuk. Svájci számla jó lesz? Mondjuk egy százmilliós moszkvai utalással?
– Legyen inkább egymilliárd! Az olyan szép, kerek szám, én is jobban szeretek ilyet kapni.
– No problem. De mit szeretnél, Ferenc, kitől jöjjön a pénz?
– Hát, ugye az igazi, az Putyin lenne. De mégse, Putyintól félek. Inkább jöjjön valakitől, akiről nem deríthető ki, hogy ki az. Én meg azt sugallom, hogy maga Putyin mondta ezt nekem. Ha meg rákérdeznek, azt mondom, hogy nem. Ha meg még egyszer, akkor azt, hogy lehet, hogy maguk Putyinék akarják nekem odaadni az Orbán-ellenes bizonyítékokat!
– Értem. Tehát utaljon pénzt valaki Orbánnak, aki nincs. Orbán számlájára, ami nem létezik. S ennek a „senkinek” legyen is és ne is legyen köze Putyinhoz? És erről legyen konkrét bizonyíték egy svájci bankból?
– Pontosan! Látom, kitűnően értesz engem!
A kicsi, zöld emberke valóban jól értette. De hát nem idegorvosnak érkezett Kötcsére, meg aztán lehet hülye a kuncsaft, ha fizet… Azért felvetette:
– Azt ugye tudod, Ferenc, hogy ez az orosz zsarolási szál nyilvánvaló marhaság?
– Még szép. Pont nekem adnának el ilyen dokumentumot? Az oroszok? Most? Úgy ostobaság, ahogy van! De tőlem nem is azt várják, hogy okosat mondjak, elég, ha nagyot! Meg legyen benne némi beszólás a ruszkiknak, úgy, hogy nem lesz belőle bajom.
– Szép terv. Mikor hozzam a cuccot?
– Nem kell elkapkodni. Nyáron ebből még akár két hónapig is megélek. Tematizálom a közéletet!
– Az nem fáj ilyen melegben? Mindegy, a te dolgod. Viszont nem gondolod, hogy megkérdik, ha ilyen komoly dologról van szó, miért nem szólsz róla a titkosszolgálatoknak, rendőröknek?
– Kérdezik. És? Azt mondom, hogy nem bízom bennük, még eltusolnák. Így meg én vagyok a titkos igazságosztó. Mint Batman vagy a Wonder Woman.
– S ha rólam kérdeznek?
– Azt mondom, hogy még nem mondhatom el. Hiszen ha elmondanám, nem lehetnél többet titkos tárgyalópartner. Apropó: tényleg kutyául izgatna, hogy ki vagy te, és kit szolgálsz?!
– Egy furcsa fejű, kicsi, zöld emberke vagyok, óriási narancssárga napszemüvegben. Kötcsén, a kertedben. Délután kettőkor, a tűző napon. Szerinted kit szolgálok, Ferenc? Csak téged, bölcs gazdám…
Ez logikusan hangzott. S ebbe belezavarodva Gyurcsány Ferenc hirtelen fel is ébredt. Csótányára, majd az órájára nézett, ideje volt indulniuk Pestre. Ideje volt az ATV-ben újra leleplezni Orbánt! Hiszen bizonyítékai vannak!
Komolyak, kemények, megkérdőjelezhetetlenek!
Rettegj Orbán!
Forrás: Máté T. Gyula
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Humor, Jegyzet, Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
