Az idén a hagyományos őszi gyümölcsfaültetés helyett az enyhe tavaszi időjárás lehetővé teszi a március végi, április eleji munkálatokat. A tavaszi ültetéskor azonban van néhány dolog, amit feltétlenül szem előtt kell tartani, ha a termelők azt akarják, hogy megmaradjon és teremjen a fa. Szabó Tibor, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit (MKSZN) Kft. tudományos főmunkatársa szerint több fontos szempontot is mérlegelni kell a növénytelepítéseknél.
A jelenlegi tendencia szerint a faiskolákból a növények leghamarabb októberben kerülhetnek ki, így a csemeték csak november elején, közepén jutnak el a termelőkhöz. Az ősz utolsó hónapja viszont általában nem szolgál ültetéshez ideális körülményekkel, ezért sokan kényszerülnek arra, hogy a téli fagyokat elkerülve, tavasszal kezdjék meg a munkálatokat.
Az őszi ültetés azért maradt meg a köztudatban, mert régen a faiskolák 2 éves oltványokat adtak ki, amelyek hamarabb befejezték a vegetációt, mint a mostanában forgalmazott 1 éves oltványok – mondta az MKSZN közleménye szerint Szabó Tibor. A 2 éves növényeket már októberben kiültethették a termelők, így a csemetéknek volt elég ideje megfelelő gyökérzetet ereszteni és felkészülni a hidegre. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a jelenleg forgalmazott, kevésbé ellenálló, fiatalabb oltványok kiültetését érdemesebb ősz helyett tavaszra ütemezni.
A következőkre érdemes figyelni a tavaszi gyümölcsfaültetéseknél:
Talajhőmérséklet
A sikeres ültetéshez nem elég, hogy a talajjegesedést elkerüljük. Ahhoz, hogy a növény életképes maradjon, legalább 8-10 °C-os földbe kell ültetnünk. A talaj hőmérséklete természetesen összefügg a levegő hőmérsékletével, ezért amíg nem melegszik fel az idő nagyjából 10-15 °C-ra, felesleges ültetéssel próbálkoznunk, mert nem indul meg a növény gyökeresedése.
Csonthéjasok
Vannak olyan gyümölcsök, amelyeket nem is érdemes hagyományos módon ősszel kiültetni. Mivel a csonthéjasok meglehetősen érzékenyek a téli időjárási viszontagságokra, ajánlott őket tavasszal beszerezni a faiskoláktól, és melegebb földbe ültetni. Tehát ha őszibarackot, kajszibarackot, meggyet vagy cseresznyét akarunk ültetni, pár héten belül elérkezik a cselekvés ideje.
Méret
Ültetéskor az sem mindegy, mekkora teret adunk a facsemetének. A gödör kiásásakor vagy fúrásakor fokozottan kell ügyelni arra, hogy az kétszerese, háromszorosa legyen az oltvány gyökérzetének, illetve hogy a növény pont olyan mélyre kerüljön, mint a faiskolában volt, hogy ideális lehessen a gyökerek fejlődése.
Gyökerek igazítása
Tavaszi ültetéskor külön figyelmet kell fordítani a gyökerek metszésére. Az őszi eljárással szemben ilyenkor csak a gyökerek végét kell egy kicsit visszavágni. A gyökérmetszésre azért van szükség, hogy meg lehessen szabadulni a törött gyökérvégektől, és segíteni lehessen a hajszálgyökerek fejlődését.
Felkupacolás
Ültetéskor mindig hangsúlyos momentum a talajtaposásos tömörítés után az öntözés. A frissen kiültetett facsemete akár 10-20 liter vizet is elbír, ám hogy az öntözővíz ne párologjon el róla egy napsütéses tavaszi délutánon, fel kell kupacolni a növényt. A kifejezés azt jelenti, hogy a facsemete köré földhalmot építünk, amely segít megőrizni a talaj nedvességét. Ez az ideiglenes földkupac 2-3 héten belül eltávolítható.
Trágyázás
Ha mindenképpen trágyázni szeretnénk a földet, amelybe ültetünk, nem szabad elfelejteni, hogy az oltvány gyökerei nem érintkezhetnek a trágyával. A trágya és a gyökérzet között feltétlenül földréteget kell képezni, ugyanis a gödör betemetésekor a trágya elkezd bomlani, akár 60-70 °C-ra is felmelegszik, e hőmérsékleten pedig a 15-20 cm földdel el nem választott gyökerek egyszerűen megfőnek.
agrarszektor.hu
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
