A készülő, de rendkívül ködös hátterű nyelvtörvényről zajlott politikai vita a TA3 hírtelevízió Pozrime sa na to című műsorában. A meghívott vendégek Karol Farkašovský (SNS) palamenti képviselő, Gyimesi György, Tomáš Taraba miniszterelnök-helyettes tanácsadója (MSZ), Fiala-Bútora János jogász, emberi és kissebségi jogi szakértő, valamint Bugár Béla, a vegyespártiak (elvileg) visszavonult politikusa.
A műsor arra volt kihegyezve, hogy lehet-e majd beszélni magyarul Szlovákiában abban az esetben, ha az SNS által jelenleg előkészített tervezetet a parlament elfogadná.
Már az elején le kell szögeznünk, hogy nem nagyon tisztult a kép azzal kapcsolatban, pontosan min dolgoznak az SNS-es kulturális tárca jogalkotó műhelyében. Még Farkašovský is jobbára kitérő vagy általános válaszokat adott. A sorok között azért felsejlett, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő szigorítások ott voltak az eredeti szándékok között. Ugyanakkor a tervezet már módosult, csak senki nem tudja, hogyan.
Az is kiderült, milyen kifogásokat emelt Gyimesi György a törvény kapcsán, mikor Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszternél járt épp ebben az ügyben.
Fiala-Bútora János: Az államnyelvet a többi nyelv rovására akarják megerősíteni
Fiala-Bútora a vita elején arra hívta fel a figyelmet, hogy ha megerősítik az államnyelv pozícióját, azt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának rovására tehetik csak meg.
„Ha azt írjuk elő, hogy bizonyos helyzetekben a szlovák nyelvet kell használni, akkor egyúttal megtiltjuk, hogy azokban a helyzetekben magyar, ruszin, roma, vagy más nyelvet használjanak”
mondta. Szerinte az államnyelv pozíciójának megerősítését törvénnyel nem lehet elérni, ahhoz más eszközökre van szükség, például az oktatáson keresztül.
„Az államnyelvről szóló törvény mintha úgy akarná javítani a szlovák nyelv kulturális pozícióját, hogy korlátozza más nyelvek használatát, amivel viszont nem éri el a célját”
mondta. Felhívta a figyelmet, hogy már a jelenleg hatályos nyelvtörvény miatt is róttak ki bírságokat, és ezen bírságok kapcsán nemzetközi törvényszéki perek vannak folyamatban.
Később, Farkošovský kijelentéseire reagálva felhívta a figyelmet, hogy
a törvénytervezet a szlovák nyelv használatát írná elő a magánérintkezésben is.
Hozzátette, örül, hogy a szlovák politikai vezetők a status quo változatlanul hagyása mellett foglaltak állást, de akkor felmerül a kérdés, mégis mire kell a mostani törvényjavaslat.
Farkašovský: Meg kell erősíteni a szlovák nyelv dominanciáját
Az SNS képviselője nagyon figyelt rá, hogy konkrétumokat ne áruljon el a törvényről. Arról beszélt, hogy a „nyelv a legértékesebb kincse minden nemzeti kultúrának”. Állítása szerint minden nemzetközi kötelezettségnek megfelel majd a tervezet, amelynek előkészítése már célegyenesben van.
Elmondása szerint az államnyelv feladata lenne „integrálni” az ország lakosságát függetlenül azok nemzetiségétől.
Farkašovský kijelentette, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek, a magyar házelnöknek és a magyar államfőnek is személyesen mondták el, hogy a nemzetiségi status quo nem fog változni.
Ugyanakkor kijelentette:
„Akarjuk vagy sem, az államnyelvnek dominánsnak kell lennie, de nem a nemzetiségi kisebbségek rovására.”
Bugár: a HLAS és a Smer úgysem szavazza meg
Bugár Béla (szemlátomást már csak árnyéka régi önmagának) azzal kezdte, hogy a törvénytervezet (legalábbis az, amit ő állítólag saját minisztériumi forrásaitól szerzett) arról árulkodik, „hogyan gondolkoznak azok, akik előkészítették” és ez visszatérés a „19. századba”.
Bár Bugár volt az, aki elsőként fújta fel a nyelvtörvény-ügyet, a vita egy pontján mégis azt mondta, hogy úgysem szavazná meg sem a HLAS, sem a Smer.
Gyimesi azt javasolta Šimkovičának, ne terjessze elő a javaslatot
Gyimesi György kijelentette, hogy egyelőre egy olyan probléma a vita tárgya, ami még nem létezik. Felhívta a figyelmet, hogy ő a kulturális minisztériumban egy teljesen más törvényjavaslatot látott, mint amiről Bugár Béla beszélt.
Elmondása szerint, az általa látott dokumentumban nem szerepelt olyan passzus, ami megtiltotta volna a magyar nyelv használatát a postán vagy a buszokon.
Elárulta azt is, hogy Šimkovičovánál tett látogatásakor elmondta a miniszterasszonynak, hogy az ő helyében ezt a törvényjavaslatot nem terjesztené be.
„Azt javasoltam neki, hogy ne nyisson nyilvánosan újabb frontot, mert felesleges. Biztosított róla, hogy azokról a pontokról, amelyek vitásak lehetnek, még egyeztetés lesz, de még nem egy befejezett javaslatról volt szó.”
fogalmazott. Azt is elmondta, hogy a Magyar Szövetség vezetésével ebben az ügyben csak a megoldás módszerét illetően nem értettek egyet.
Farkašovskýnak gondot jelent a magyarul vezetett iskolai dokumentáció
Az SNS képviselője szerint a magyar nyelv használata a hivatalos érintkezésben nem jelent problémát, de az ügyintézésnek egy szlovák nyelvű dokumentum vagy okirat kiadásával kell véget érnie.
Állítása szerint az iskolai dokumentációt nem lehet csak magyarul vezetni. Erre a kiszólásra Gyimesi és Fiala-Bútora is azonnal reagált.
Gyimesi elmondta, hogy erre a konkrét témakörre külön kitért a Šimkovičovával folytatott találkozón. Felhívta a figyelmet, hogy iskolai dokumentációból is többféle van, és vannak olyan részei, amelyeket rendeletből adódóan magyarul kell vezetni, ennek megváltoztatása pedig már a status quo felborítását jelentené.
Elárulta, hogy a minisztérium panaszkodott, hogy a tanfelügyelők több helyen hiányolták a szlovák nyelvű dokumentációt (ott, ahol az kötelező lenne), Gyimesi ennek nem adott hitelt.
Most akkor lehetne-e majd beszélni magyarul a postán?
Bár a javaslat tartalmát továbbra is homály fedi, a korábbi információk alapján Fiala-Bútora felhívta a figyelmet, hogy az (általa ismert változat) nem engedné meg a magyar nyelv használatát a postán. Továbbá, előírná, hogy minden feliratot le kéne cserélni úgy, hogy a szlovák nyelven írott része nagyobb betűtípussal szerepeljen. A magánszektort is beleértve.
Azt is kiemelte (Gyimesire reagálva), hogy a kulturális tárca az amerikanizmusokkal indokolja a törvényt, de erre a problémára eddig is voltak eszközei a minisztériumnak, mégsem avatkozott be egyszer sem.
Fiala-Bútora szerint törvénnyel nem lehet megoldani az amerikanizmusok problémáját.
Farkašovský még egy kicsit erőltette ezt a hivatkozási alapot, később azonban már jelezte, hogy a minisztérium megkapta Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos javaslatait.
Megmutatkozott a szlovák nacionalizmus kicsinyes arca
Később ugyanakkor jelezte, hogy „fotói vannak” olyan utcanév táblákról, amelyeken a magyar elnevezés szerepel fent, és csak utána a szlovák.
Megerősítette azt is, hogy jogi személyek 1000-10 000 euró közötti bírságot is kaphatnak (két felszólítást követően), ha nem tartják be a nyelvtörvény rendelkezéseit.
Ezen a ponton Fiala-Bútora fogást talált Farkašovskýn, kijelentette, hogy ha nincs betartva a törvény, akkor nem újat kell készíteni, hanem be kell tartatni a már meglévőt.
Felmerült a kérdés, hogy visszamenőleg is érvényesíteni kéne-e az új nyelvtörvény rendelkezéseit (kötelező szlovák nyelvű feliratok). Farkašovský állítása szerint a törvény visszamenőleg nem hatályos, csak az újonnan elhelyezett feliratokra vonatkozna.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Facebook/TA3
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
