„Az Úr lábához ült, és hallgatta szavait” (Lk 10,39) szentírási rész alapján „Gyere, ülj mellém!” mottóval nagyböjti ifjúsági lelkinapot szervezett a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség március 14-én, szombaton a püspöki palota alagsorában.
Az eseményen közel 270, 14–25 év közötti fiatal vett részt, leginkább azok, akik idén a bérmálás szentsége előtt állnak. A programban dicsőítés, tanúságtétel és interaktív foglalkozások szerepelte, nővérek, papok és hitoktatók vezetésével. Az eseményről Dobos Henrietta személyes hangvételű beszámolóját adjuk közre, szerkesztve.
A lelkinapot – melynek kezdetén a Szent László-líceum 24 fős kórusa vezetésével dicsőítést tartittak – Böcskei László nagyváradi megyéspüspök nyitotta meg.
Beszédében a főpásztor kiemelte a találkozás örömét, hogy milyen jó látni és tapasztalni, hogy nem vagyunk egyedül. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bérmálás szentsége által a lelkünk szépségére találhatunk rá, felfedezvén annak értékeit, kincseit. Ha pedig kapaszkodóra vagy megoldásra van szükségünk, üljünk le Jézus lábai elé, és hallgassuk meg az ő szavait.
Előadásában Mihály Balázs nemcsak beszélt arról, hogy mit jelent meghallani az Úr szavait, hogy mit jelent hinni benne és leülni mellé, hanem a képek, a tárgyak és a zene által a lelkünket szólította meg. Tanúságtételében elmondta, hogyan gyógyult fel a betegségéből. Érintette, mindeközben mit jelent elveszíteni az élet értelmét, hogy milyen ha az alkoholba menekül egy ember, és hogy nem lát más kiutat, mint a halál. Mégis van valaki, aki képes a legnehezebb pillanatokban is megmutatni a reményt számunkra. Hogy Jézus ott van, jelen van, minden nehézségben és segít nekünk, vállára veszi a mi keresztünket, ha hozzá fordulunk – fogalmazott.
Különleges volt maga az ebéd is, hiszen a fiatalok önfeledten beszélgettek, nevettek, egy fa árnyékában ülve. Nem széken egy asztal mellett, hanem Isten karjaiban, a fűben, a virágok között.
Ezt követően kiscsoportos tevékenységen vettek részt a fiatalok. 15 csoport volt, melyet több pap, hitoktató és nővér vezetett. A következő kérdésekre keresték együtt a választ: Te mibe menekülsz, amikor nehéz? És mi az a kereszt az életedben most, amit a legnehezebb elfogadni? Szerinted a te mai rohanó életedben mit jelentene Jézus lábához ülni? Ha ma megállnál előtte öt percre, mit mondanál neki?
A nap csúcspontja a szentségimádás volt, ahol találkoztunk, leültünk Jézus mellé. Elmélyítette ezt az elcsendesedést Létai Krisztián tanúságtétele, aki azt fogalmazta meg: „Isten rajtunk keresztül dolgozik másokon, és másokon keresztül dolgozik rajtunk.’’ Krisztián kiemelte tanúságtételében a legfontosabbat is: Nem vagy egyedül!
Szöveg: Dobos Henrietta ifjúsági pasztorális referens
Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye/Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
