Megkezdődött az ügyészi perbeszéd a Fenyő-gyilkosság büntetőperében. Ez jövő hét kedden zárul majd, ekkor derül ki, milyen büntetést kér a vádhatóság a vádlottakra.
magyarnemzet.hu
Csütörtökön befejeződött a bizonyítási eljárás a Fenyő-gyilkosságban a felbujtással vádolt Gyárfás Tamás és Portik Tamás büntetőperében, s megkezdődött a vád képviselőjének perbeszéde. Ez jövő hét kedden zárul majd, ekkor derül ki, milyen büntetést kér a vádhatóság a vádlottakra. Ezt követően mondják el védőbeszédeiket a védelem képviselői, s novemberben az utolsó szó jogán a vádlottak. Portik két napot, Gyárfás néhány percet kért erre. A vádlottak a perben mindvégig tagadták bűnösségüket.
Négy év, több mint félszáz tárgyalási nap, több mint ötven tanú és szakértők sorának meghallgatása után zárult csütörtökön első fokon a Fenyő János megöletésével vádolt Gyárfás Tamás és a szintén felbujtással vádolt Portik Tamás büntetőperének bizonyítási eljárása. A vád szerint Gyárfás Tamás 1997 őszén bízta meg az alvilág egyik vezéralakját, Portik Tamást üzleti riválisa, Fenyő János, a Vico-birodalom tulajdonosa megöletésével. Ennek előzménye az volt, hogy a vád szerint Gyárfás először Tasnádi Pétert bérelte fel, ám mivel Tasnádi nem hajtotta végre a leszámolást, Portikra testálta ezt.
A merénylet végrehajtását a vád szerint Portik a már több más leszámolásos ügyben is elítélt Jozef Rohácra bízta. A szlovák bérgyilkos a brutális kivégzést 1998. február 11-én a Margit híd budai hídfőjénél, a Margit utcánál hajtotta végre, de személyére csak azt követően derült fény, hogy a gyilkos sapkájában talált DNS-mintát 2012-ben azonosították Rohácéval. A gyilkosság miatt Rohácot 2016-ban jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, a felbujtók ügyében azonban érdemben csak ezt követően folytatódott a 2002-ben felfüggesztett, majd 2004-ben újraindult nyomozás. Huszonöt év után novemberben lesz ítélet.
A bizonyítási eljárásban az utolsó tanút, Portik egykori testőrét akarta meghallgatni a bíróság távmeghallgatással, ám a volt testőr tájékoztatása szerint a tengeren tartózkodik, egy hajó fedélzetén, így nem sikerült vele a zárt láncú kapcsolatot megteremteni. Így a rendőrségen tett vallomását ismertették, amely szerint Portik a testőrnek Fenyő János megveretésére adott utasítást. A tervezett akció azonban meghiúsult, így Portik a megbízást Jozef Rohácra testálta. A testőr azt is mondta, „ő csak ütőember volt, ám a verésből gyilkosság lett”.
Portik Tamás annyi megjegyzést fűzött a tanú szavaihoz, hogy „begyógyszerezték”, amikor a tanúvallomását tette, s egyébként is visszavonta azt. Portik egyébként többször mondta el a per során, hogy „Gyárfás úr ellen és ellenem meghamisított hangfelvétel alapján indult eljárás, amelyen állítólag az volt hallható, hogy letettük a fenyőfát, de ilyen nem hangzott el. Majd ez a felvétel eltűnt” – tette hozzá az ügy másodrendű vádlottja.
Az ügyész ezt követően kezdhette meg perbeszédét, amelyet azzal indított, hogy „az igazság az idő gyermeke”, vagyis idővel minden kiderül, előbb-utóbb mindenkinek el kell számolnia tetteivel – fogalmazott. A huszonöt évvel ezelőtt történt gyilkosság kapcsán azt fejtegette, kinek az érdeke volt Fenyő megöletése. Az ügyész szerint huszonöt évre volt szükség ahhoz, hogy perdöntő bizonyítékok kerüljenek elő, és megszólaljanak azok a tanúk is, akik korábban féltek ezt megtenni.
A vádhatóság képviselője szerint a gyilkosságra történő felbujtás kapcsán már a nyomozás első napjaiban felmerült Gyárfás Tamásnak, a Nap TV tulajdonosának a neve, s a bizonyítási eljárás során egyértelműen kiderült, hogy „Gyárfásnak volt indítéka és szándéka is Fenyő meggyilkolására”. Míg másoknak, például Princz Gábornak ezt nem lehetett megállapítania. Ezt a nyomozás már akkor tisztázta. Gyárfás védekezését az ügyész szerint cáfolja, hogy az ügyben Kovács Lajos főnyomozónak, a döglött ügyek osztálya vezetőjének prekoncepciója volt az ő személye. Ám ez egyáltalán nem igaz.
Felidézte a Vico-birodalomban dolgozók tanúvallomásainak egész sorát, akik soha nem említették Princzet, a Postabank elnökének nevét az üzleti viták kapcsán, csak Gyárfásét. A Nap TV tulajdonosa, mint mondta, először 2005-ben tett vallomást, miután tisztázni akarta magát azt követően, hogy Tasnádi Péter embere Fenyvesi álnéven bement a Nap TV-be, és ott lényegében megzsarolta. Tasnádi azt is állította, hogy tizenkétmilliót forintot kért, amit Gyárfás védekezésében a per során kölcsönnek állított be, de Portik Tamásról és a kapcsolatukról említést sem tett a rendőrségen. Csak azt követően, idézte fel az ügyész, hogy 2018-ban a rendőrség a Farkasréti temetőben megtalálta a teherautónyi elrejtett hangfelvételt, amelyet Portik titokban készített a Gyárfással történt találkozói során, s amelyek egyes leirataival Gyárfást megpróbálták megzsarolni. Ezek a hangfelvételek azután készültek, hogy Portik Tamás többévi amerikai „bujkálása” után visszatért Magyarországra. (Portik a kilencvenes években az olajszőkítésben érdekelt Energol Rt. egyik igazgatója volt, s amikor vele szemben vádat emeltek, Amerikába szökött, csak a bűncselekmény elévülése után tért haza – BK.)
Az ügyész Gyárfás védekezése kapcsán, amelyben azt állította, hogy Fenyővel a Nap TV tulajdonlása kapcsán kirobbant üzleti vitájuk 1997-re lezárult, tehát indoka sem volt arra, hogy olyat tegyen, amellyel vádolják. Sőt, a sajtóbálon nyilvánosan is kezet fogtak, elásták a csatabárdot. Az ügyész azonban Gyárfás indítékait elemezve több üzleti vitára is kitért. Egy tanút is említve azt mondta, „mindenki tudta, hogy Fenyő János utálta Gyárfást”. Felidézte, hogy a Fenyő által birtokolt médiabirodalom lapjaiban 1996–98 között negyvenegy cikk jelent meg, amelyek Gyárfást megpróbálták morális hullává tenni – ez volt Fenyő célja a tanúk szerint is. Fenyő nemcsak újságírókkal, hanem magánnyomozókkal is szaglásztatott Gyárfás után, adócsalás gyanújával is feljelentette.
Fenyő azonban – érvelt az ügyész – gazdasági és nem fizikai értelemben akarta kiiktatni a médiából Gyárfás Tamást, neki stratégiai célja volt a Vico-médiabirodalomnál, a Népszavánál a Nap TV tulajdonosának lejáratása, ellehetetlenítése. Gyárfás ellen százhúsz oldalas dokumentumot is összeállítottak. Egy tanú arról is beszélt, hogy Gyárfás és Fenyő az adóhatóságnál egymást jelentgette fel. Fenyő János a perbeszédben elmondottak szerint sohasem adott utasítást arra, hogy a Gyárfásra nézve terhelő információk gyűjtésével le kell állni – idézte fel az ügyész. Kitért arra is, hogy Horn Gyula miniszterelnök is kísérletet tett a két médiavállalkozó kibékítésére, ám ez a béke csupán látszat volt, nem sikerült.
Ha ténylegesen erre készültek volna, akkor Gyárfás nem bízza meg Tasnádi Pétert 1997 őszén a gyilkosság megszervezésével – jelentette ki az ügyész. Felidézte Dézsi Zoltán filmes újságíró tanúvallomását is, aki azt mondta, a Nap-Kelte olyan volt Gyárfásnak, mint a gyermeke. „Fenyő pedig el akarta lopni tőle a Nap TV-t” – fogalmazott Gyárfás egy másik tanú szerint.
Az ügyész kedden folytatja perbeszédét a Fővárosi Törvényszéken.
Bán Károly
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
