Ihász Sándor volt fővárosi, majd fővárosi fellebbviteli főügyészt hivatali visszaéléssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség a Fenyő-ügy mellékszálaként. A Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornok által tanúként elmondottak fordulópontot jelenthetnek az ügyben.
Tanúvallomásokkal folytatódott szerdán Ihász Sándor volt fővárosi, majd fővárosi fellebbviteli főügyész büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A Fenyő-ügy mellékszálaként Ihászt hivatali visszaéléssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
Délelőtt Ihász korábbi beosztottját a Fővárosi Főügyészségen, a KNYF egyik vezető ügyészét, délután pedig Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot, az 1990-es évek leszámolásos ügyeinek a vizsgálatát koordináló miniszteri biztost hallgatta meg tanúként a bíróság. Az ügyész vallomását Papp Gábor, Ihász védője és maga a vádlott is ízekre szedte.
A tábornok vallomása azonban akár fordulópontot is jelenthet az ügyben.
Ennek háttere, hogy egy férfi évekkel azelőtt rögzített hanganyagok leiratainak a segítségével megpróbálta megzsarolni Gyárfást. Az iratok Portik Tamás egykori olajbűnöző és Gyárfás beszélgetéseinek a kivonatos verzióját tartalmazták.
A sportvezető nem tett azonnal feljelentést, hanem elment Ihász Sándorhoz és Horváth Andráshoz. Ihász átvette tőle, de nem továbbította a szóban forgó dokumentumokat, így Horváth ezeket nem kapta meg. Később már nemcsak leiratokkal, hanem hanganyagokkal is zsarolták Gyárfást, aki végül mégis feljelentést tett. A Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárás során nyolc papírzsáknyi hangfelvételt talált különböző helyeken. Például a Farkasréti temetőben találták meg eldugva azokat a hangfelvételeket, amelyeken a Portik és Gyárfás között az elmúlt évek során lezajlott beszélgetéseket rögzítette a bűnöző. Gyárfás Tamást végül más bizonyítékok mellett e hangfelvételek alapján vádolták meg a Fenyő János meggyilkolására való felbujtással.
Az Ihász Sándor elleni vád lényege, hogy Gyárfás Tamás családi barátjaként 2017-ben átvette a Fenyő-üggyel kapcsolatos hangfelvétel leiratát, azt azonban nem továbbította a hatóságoknak, pedig tudnia kellett, hogy az bizonyíték lehet az éppen újraindult nyomozásban. Arra hivatkozott: úgy tudta Gyárfástól, „Horváth András tud róla”, így neki már nem volt teendője.
Horváth András ugyanakkor elmondta a bíróságon, találkozott Gyárfás Tamással és védőjével, Bánáti Jánossal – Ihász Sándorral azonban nem. A miniszteri biztos szerint az akkori sportvezető nem akart együttműködni a nyomozókkal, miután egy férfi megzsarolta őt.
Gyárfás olyan magatartást tanúsított, ami arra utalt, tart valamitől.
Gyárfás egyébként elhallgatta előle, hogy a zsaroláshoz használt levél másolatát átadta Ihász Sándornak.
Így az érdemi nyomozás csak azután kezdődött meg, hogy Gyárfás hangfelvételt is kapott a Portikkal történt beszélgetéseiről, miután már feljelentést tett.
Emlékezetes, az akkor még fellebbviteli főügyészként dolgozó Ihász irodájában 2017 novemberében tartottak házkutatást nyomozó ügyész kollégái.
Ihász vezetői megbízatását még aznap visszavonták.
A Pest Megyei Főügyészségre rendelték ki.
Ezt a posztot azonban nem vállalta el és lemondott.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított büntetőeljárásban a KNYF 2020. március 23-án nyújtott be a vádiratot Ihász ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
A bizonyítási eljárás pénteken Gyárfás Tamás és felesége tanúkihallgatásával folytatódik.
Ha semmi nem jön közbe, az ügyben elsőfokon 2022 februárjában lehet ítélet.
A megvádolt volt főügyész időközben politikai megbízást vállalt, tavaly szeptemberben a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértője lett. Nagy kérdés, hogy ha a volt főügyésszel szemben jogerősen elmarasztaló ítélet fog születni, a Gyurcsány Ferenc vezette DK megtartja-e igazságügyi szakértői posztján.
Szemán László János
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
