Az elmúlt években a Párbajverseny elengedhetetlen és izgalmas programjává vált a bugaci ünnepeinknek. Lényeges szempont volt a küzdelem megrendezésében, hogy az eddigi Kurultajokon illetve az Ősök Napja ünnepen autentikusan bemutatott hun, avar és magyar íjász és lovasíjász keleti hagyományunk harci elemei mellett a korszak gyalogos katonáit is bemutassuk. Idén, a bugaci Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen augusztus 12-14. között, ismét gyalogos párbajversenyt rendezünk a korabeli páncéllal és fegyverzettel felszerelkezett harcosok számára. A gyalogos harcos csapatok bemutatókat is fognak tartani. Lássuk, milyenek is lehetettek a gyalogos katonák a középkor ezen szakaszában?
Párbajverseny – kemény küzdelem az Ősök Napján
A X. századot a magyar katonai fölény évszázadának nevezhetjük. A Honfoglalás után a nyugati hadjáratokban egész Európa rettegett a magyarok nyilaitól, egy páncélos sereg sem bírta a lovasharc mestereinek támadását. 899-es brentai csatától, majd még inkább a fényes 907-es pozsonyi csatától Nyugat-Európa megtanulta, hogy a Kárpát-medencében egy új erős hatalom született. A magyar hadak általában lóról és leginkább íjjal harcoltak, ám ha a helyzet úgy kívánta a gyalogos harcban is kiválóan megállták helyüket. Erre példa a Botond monda, ahol a Konstantinápoly falai alatt győzött párviadalban a magyar vitéz az óriás görög felett. A magyarok fő fegyverei a íj után a szablya és a fokos volt. Elődeink a szablyavívás kitűnő mesterei voltak. Az ívelt pengéjű vágófegyverek előnyeként említik, hogy kisebb erő kifejtésével is mélyebb sebeket ejt, mint az egyenes kard. A fokosoknak pedig volt olyan változatuk, amelyek vékony kiélezett hegyével a nyugati páncélokat lehetett beszakítani.
A páncélos gyalogosok és a lovasnomádok összecsapása az Ősök Napján
Azonban felmerült a kérdés milyenek is lehettek a korszak ellenfelei illetve a nagy-térségben élő népek harci kultúrája? Ennek a kérdésnek a megválaszolásakor jutottunk a következő megállapításra: szükség van egy átfogóbb kép felvázolására az V. és a X. század közötti harcosok bemutatásával. A VI. századtól Avar Birodalom dominanciája érvényesült a Kárpát-medencében és Közép-Európában, a nyugatot a VIII. századtól vikingek kezdték támadni. Kelet-Európa északi területein a varég hatalom fejlődött ki. Az “északi emberek” szlávokkal és a letelepedett türk törzsekkel egyesülve alkották a későbbi Kijevi Ruszt. Első fejedelmük a varég Rurik volt, aki valamikor 830 – 879 között uralkodott. A varég fejedelmi udvarokban a nagyfejedelem testőrségeként előszeretettel magyar harcosokat alkalmaztak. Észak Kelet-Európában az “északi emberek” a skandináv és normann harcosok ott fejlesztették ki központjaikat, ahová a keleti lovasnomád népek már nem nyomultak be. A korszakban a gyalogos hadviselés félelmetes képviselőiként tekintettek rájuk, sokszor még a bizánci udvar is előszeretettel alkalmazta őket, harci jártasságuk miatt.
A páncélosok a lovasok támadását alakzatban várják
Bugacon, az idei Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen a gyalogos harcosok hadviselésükből több bemutatót is tartanak, korhű tábori életük és a látványos harci tudásuk is beépül az ünnep programjaiba. 2022. augusztus 12-14. között kiemelten izgalmas párbaj és vívó versenyekre készülünk.
Bíró András Zsolt átadja az első helyezett díját: a magyar szablyát
Pácélos harcosok párbaja az idei “Turán – Hagyományőrző Sportok Viadalán”
Gyalogos harcosok összecsapása a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
