Ez a hét nyugodtan nevezhető a „gyalázatos döntések hetének” az Európai Parlamentben. Ebben a felszólalásában Morvai Krisztina a Lengyelországgal szemben – „az európai értékek és a jogállamiság megsértése miatt” – indított ún. „7-es cikkelyes” eljárás megindítása ellen tiltakozott.
Mint rámutatott: „Mi magyarok és lengyelek nem szeretjük, ha Önök oktatnak ki bennünket demokráciából, olyanok, akik a saját nemzetük, saját lakosságuk érdekeit és véleményét hagyják teljes mértékben figyelmen kívül”.
Egyértelművé vált: Magyarországot és Lengyelországot tekinti az Európai Unió a fő ellenségeknek, szinte nem is titkoltan amiatt, hogy mi kiállunk a nemzeti szuverenitás, önrendelkezés elve mellett, és kategorikusan, következetesen visszautasítjuk a tömeges bevándorlás és a letelepedési kvóták rendszerét.
Ezen a héten szavazott az Európai Parlament arról is, hogy a LIBE (állampolgársági jogok) bizottság Cecilia Wikström nevével fémjelzett megdöbbentő kezdeményezésének tárgyalására zöld utat ad.
A LIBE bizottság terve nem más, mint felső határ nélkül, kötelezővé tenni az Európába áramló tömegek elhelyezését a tagállamokban, azok beleegyezése nélkül. Az ún. „új dublini rendszerben” az Európába érkező migránsok menedékkérelmét nem az az ország dolgozza majd fel automatikusan, ahova érkeztek, hanem a kötelező kvótarendszer alapján elosztják őket az egyes tagállamokban, így Magyarországra is.
Fontos tudni a következőt: az érkezési helytől eltérő tagállamba való ilyen formájú letelepítésnek nem akadálya az sem, ha az illető bevándorlónak nincsenek papírjai, személyazonosságát nem tudja igazolni. Ezek a személyek – akikről tehát azt sem tudni, hogy honnan érkeztek, és kik ők valójában, akár az ISIS leszerelt harcosai is lehetnek – a vonatkozó jogszabályok értelmében nem tarthatók zárt intézményekben, hanem gyakorlatilag szabadon járkálhatnak az adott tagállam, például Magyarország területén.
Ez a lényege tehát annak a döntésnek, amelyet az Európai Parlament szintén ezen a héten fogadott el.
A „gyalázatok hetén” került sor továbbá arra is, hogy az oroszországi bolsevik forradalom 100. évfordulójának ürügyén az Európai Parlament gyakorlatilag „összekapcsolta” a nemzeti szuverenitás mellett kiálló erők (az ő nyelvezetükben: „populisták”) és a bolsevik forradalmárok gondolkodásmódját és értékrendjét.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
