Háborúellenes akciótervről döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely az akcióterv részeként beszélt a háborús propaganda elleni fellépésről. Kifejtette, fontos a legnagyobb átláthatóság, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá. Emlékeztetett arra, hogy pártok külföldről nem fogadhatnak el forrásokat, ezért ez a rendelkezés csak a médiumokra vonatkozik. Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra. Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak – mondta a miniszter.
Gulyás Gergely közölte, az igazságügyi miniszter feladata, hogy a szabályozást kidolgozza. Van erre európai uniós szabályozás, de a kormány „annál egy kicsit jogállamibb megoldást” támogat – mondta. Az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire „durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő” szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni. A miniszter közölte, a kormány döntött arról is, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Ismertetése szerint a hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetnie, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül.
Gulyás Gergely közölte, 2024-ben érdemben a bankadó mértéke nem változik; azt minden olyan banknak meg kell fizetnie teljes egészében, amely nem növelte teljes állampapír-állományát. Ezt azzal indokolta, hogy sok bank kihasznált egy kiskaput, amely az állampapír-vásárlásra vonatkozott. Elmondta, megemelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét és a bankok devizaműveleteire valutaátváltási illetéket vetnek ki; annak érdekében, hogy ezt ne lehessen áthárítani a családokra, 2024-ben a számlavezetési és a kártyahasználati díjra stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra vonatkozóan. A miniszter azt mondta, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót és a kiskereskedelmi adót nem csökkentik idén, annak mértéke változatlan marad.
Európai és magyar szempontból is helyesnek nevezte a miniszter, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós elnökség kezdetén békemissziót indított. Gulyás Gergely azt mondta, a háborús felekkel történő közvetlen párbeszéd nélkül a béke nem érhető el. Kijelentette, Európában a nagy országokat háborús propaganda uralja, „valakinek képviselnie kell a vesztesek, az áldozatok, a megcsonkított családok hangját is”. A békéhez elsősorban a nagyhatalmak tudnak hozzájárulni, a magyar miniszterelnök a háborús felekkel történő tárgyalás után ezért utazott Kínába, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon – ismertette. Magyarország minden olyan országgal szeretne kapcsolatban lenni, amely hozzájárulhat a békéhez, szeretne minden olyan politikai vezetővel beszélni, aki tehet azért, hogy az öldöklés, a háború minél előbb megszűnjön és tűzszünet, béketárgyalás legyen – mondta.
Gulyás Gergely közölte, Magyarország tudja, hol a helye, az unió soros elnökeként is tisztában van azzal, hol a helye, nincs konkrét béketerve, mert azt csak a felekkel együtt lehet kidolgozni. „Abban biztosak vagyunk, hogy a párbeszédhez tűzszünet kell, mert nem reális eredményes tárgyalásokat folytatni mindaddig a békéről, amíg az egymással szemben álló felek ölik egymást a fronton” – fogalmazott. Hozzátette, sokan kísérik gyanakvással, sőt sokan ellenzik a magyar békemissziót, és Magyarország politikai, jogi és pénzügyi zsarolásnak van kitéve, hogy álljon be a háborút támogatók sorába.
A miniszter szerint nehéz másként tekinteni az Európai Bíróság migrációval kapcsolatban hozott ítéletére, mint zsarolásra. Nincs olyan zsarolás, amely Magyarországot arra kényszeríti, hogy változtasson azon meggyőződésén, hogy minden politikai lépéssel a háború végét kell szolgálni – hangoztatta. Értékelése szerint az elhúzódó háború rendkívüli veszélyeket rejt Európa egészére és Magyarországra nézve is. A háború árát életekben elsősorban az oroszok és az ukránok fizetik meg. De az ukrán hadseregben magyarok is szolgálnak, tehát Magyarország azon országok közé tartozik, amelynek veszteségei nem csupán a gazdaság területén vannak, de emberéletekben is kifejezhető – mondta. Hozzátette: a háború gazdasági árát egész Európa megfizeti a közvetlen támogatásokban, de a háború hatással van az inflációra és a gazdasági növekedésre is. A kormány továbbra is arra szólítja fel az energetikai vállalatokat, hogy tartsák be azt a megállapodást, amely szerint a környező országok átlagáránál többet a magyar családok sem fizethetnek az üzemanyagért – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely azt mondta, az áprilisi, májusi helyzethez képest sikerült érdemben letörni az üzemanyagárakat: a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében 30 forinttal tankolhat olcsóbban az áprilisi csúcshoz képest. Ugyanakkor – tette hozzá – a múlt heti KSH-átlagárak szerint a benzin 4, a gázolaj pedig 10 forinttal volt drágább Magyarországon, mint ami a szomszédos országok átlaga. Ezért a kormány lépéseket vár az üzemanyag-kereskedőktől, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntethessék – közölte.
MTI
The post Gulyás Gergely: háborúellenes akciótervről döntött a kormány appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
