Országszerte megemlékezéseket tartanak a nemzeti összetartozás napján.
Az elmúlt százegy év Magyarország számára történelme legnehezebb korszaka volt, ebben a százegy évben szembesülnie kellett azzal, hogy az ország területének kétharmadát, a magyar lakosság egyharmadát vesztette el – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a trianoni békediktátum által kettészakított Sátoraljaújhelyen a Nemzeti összetartozás napján.
Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontja átadásán és a mellette épülő sportkomplexum alapkőletételén arról szólt, hogy ez a veszteség kevés nemzet számára lett volna túlélhető. És mégis, több mint egy évszázad múltával itt vagyunk, és képesek vagyunk olyan közösségeket létrehozni, amelyek határokra való tekintett nélkül ápolják a magyarság közös nemzeti örökségét, és bár tudjuk, hogy az országhatárok elválaszthatnak bennünket, de a legerősebb kötelék nem az államé, hanem a nemzeté – mondta a miniszter.
Mindig emlékeznünk kell arra, hogy csak szabad emberek tudnak tartós szövetséget kötni egymással, olyan emberek, akik tudják, kik ők, van önbecsülésük, ezért másoknak is megadják a tiszteletet, akik tudják, mivel tartoznak önmaguknak és egymásnak, ki tudnak állni egymásért és önmagukért – fejtette ki.
Mint mondta: a magyar nép joggal tekint saját magára szabadságharcosok nemzeteként, az ország mindig eltemette az őt leigázni akaró birodalmakat, ezért tudott megmaradni, ezért tudtak a magyarok mindig túlélni, újjáépíteni az országot.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy az elszakított országrészek helyzetét kettős elnyomás is súlyosbította, a kommunista diktatúra elnyomása és a kisebbségbe kerülés.
A harminc évvel ezelőtti rendszerváltás az új kezdet esélyét hordozta magával, a magyar állam részéről világos cél volt az, hogy az ország felelőséget érez a határokon túl élő magyarokért, ugyanakkor az elmúlt harminc évben is voltak nehezebb időszakok, méltatlan pillanatok is – tette hozzá, utalva 2004. december 5-ei népszavazásra a kettős állampolgárságról.
Ugyanakkor egymillió állampolgár bízhat Magyarország védelmében és számíthat szolidaritására. Választójogot kaptak mindazok, akik a magyar államhoz tartoznak, az elmúlt évtized lehetővé tette, hogy amikor az ország fejlesztésén gondolkodunk, akkor a határokon túl is gondolkodjunk – fogalmazott, hozzátéve: azon van az ország, hogy a határokon túl élő magyarságnak is legyen jövője, ne csak Magyarországon érje meg magyarnak lenni.
Bízunk abban, hogy az a politika, amely az elmúlt évtizedet jellemzi, hosszú ideig megmarad
– mondta Gulyás Gergely.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke közölte, hogy az átadott intézmény a magyar kormány anyagi támogatásával újult meg. A létesítmény ötszáz diákot fogathat egy turnusban – közölte.
A megemlékezés résztvevői felavatták és megkoszorúzták Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnöke emléktábláját.
Karácsony: nem ellenségei, hanem sokkal inkább sorstársai vagyunk egymásnak
Trianon sorstrauma; a nehéz örökségének való megfelelés az, ha mindennapi tettekkel építjük, erősítjük a nemzet összetartozását – írta Karácsony Gergely főpolgármester a nemzeti összetartozás napján.
A főpolgármester úgy fogalmazott, „vitán felül áll, hogy Trianon sorstrauma. Örökre felforgatta több millió határon túli magyar életét. Kisebbségi magyarnak lenni mindennapos feladat és bizony küzdelem. Kár lenne ezt bagatellizálni, tán heroizálni sem muszáj, de egyvalamit biztosan nem lehet: eltekinteni tőle”.
Évtizedeken keresztül azt hallhattuk baloldali politikusoktól, hogy lépjünk ki Trianon árnyékából. Én meg azt mondom: ha fel akarjuk dolgozni a múltat a jövő érdekében, ahhoz a baloldalnak is be kell lépnie ebbe az árnyékba. Úgy kezdődik ez, ha kimondjuk: Trianon nem a jobboldalé, hanem mindannyiunké, magyaroké – írta Karácsony Gergely, majd azt hangsúlyozta: a Trianon nehéz örökségének való megfelelés nem az, ha csak a nemzeti összetartozás napján emlékezünk, hanem az, ha mindennapi tettekkel építjük, erősítjük a nemzet összetartozását.
„Úgy kell hát emlékeznünk Trianon traumájára, hogy kimondjuk az igazságot az igazságtalanságról, de nem menekülünk a sérelmeink közé a valóság és a jelen feladatai elől.
És egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy nem ellenségei, hanem sokkal inkább sorstársai vagyunk egymásnak” – zárta bejegyzését a főpolgármester.
KDNP: újrakezdés és újjászületés
A nemzeti összetartozás napjának üzenete egyértelmű: bárhol is éljenek magyarok a világban, Magyarországnak minden magyar fontos, ahová bármikor hazatérhetnek – közölte a KDNP frakcióvezetője. Simicskó István kiemelte, „Magyarország a mi hazánk, a magyarság a mi nemzetünk, mindannyian összetartozunk”. Ezt az alapvetést sem politikai akarat, sem emberi gyarlóság, sem nagyhatalmi erőfölény nem változtathatja meg – tette hozzá.
A kormánypárti politikus kifejtette, az 1920-as békediktátum következményeképpen egyharmadnyira zsugorodott az ország. „A Trianon okozta feldolgozhatatlannak tűnő sebet nem elfelejtenünk kell, hanem a nemzetünk összetartozásának napjaként megélni” – fogalmazott Simicskó István.
Kiemelte, az alaptörvény a nemzeti hitvallásban súlyos örökséget orvosol: „a magyarság és a velünk élő nemzetiségek összetartozását erősítő értékeket foglalja jogi keretbe”. Az elmúlt időszakok pusztításai után újrakezdésre és újjászületésre hív a törvényi szándék – húzta alá.
LMP: óvni a hidat
A nemzeti összetartozás napja a magyar nép jelképes hídja, amely összeköt és egymáshoz visz bennünket – közölte az LMP. „E nap legyen híd, ami összeköti egymással az országhatáron belül és az azon túl élő magyar embereket” – fogalmaztak.
A 101 évvel ezelőtti igazságtalan és minden magyar ember számára fájdalmas trianoni diktátum évfordulóján megemlékezünk a múltról, és közben a jövőbe is előre tekintünk.
„A Kárpát-medence közös örökségünk. Itt összpontosul nemzeti közösségünk ereje, és itt épültek és épülnek újra a 101 évvel ezelőtt elveszett kapcsolatok és kapcsolódások. Mi, az LMP közössége ezt a hidat óvjuk és megtartjuk a jelenben, a jövőben pedig védeni és őrizni fogjuk” – írták a közleményben.
MSZP: új kiegyezésre, összefogásra van szükség a magyarságpolitikában
Trianon nemzeti sorstragédia, de ennek kimondása nem elég, alakítani kell a jelent és a jövőt, ehhez pedig a magyarság és az európaiság ügyének összekapcsolása a helyes út – közölte az MSZP pénteken a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Azt írták, hogy 101 évvel ezelőtt került sor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a trianoni békediktátum aláírásra. Június 4. azonban nemcsak a döntés máig fájó következményeire való emlékezés napja, hanem egyben a magyar nemzet összetartozásának a napja is. „Annak az összetartozásnak a kifejezéséé, hogy bár 101 éve egy igazságtalan béke több millió magyart szakított el a hazájától, továbbra is együtt, mindannyian alkotjuk a nemzetet” – hangsúlyozták.
Úgy fogalmaztak, hogy az Európai Unió tagjaként sokkal többet tehetünk a határon túli magyarokért, mint kívülállóként. „101 év elteltével egy olyan unió tagjai vagyunk, amelyben a magyarságot megosztó határok egyre jelentéktelenebbek vagy már meg is szűntek, és úgy gondoljuk, hogy ebben a közösségben lehet elérni, valamint hatékonyan megerősíteni a szabad anyanyelv használatot, az önrendelkezést, a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülését” – emelték ki.
Mindezek mellett az MSZP szerint új kiegyezésre, összefogásra van szükség a magyarságpolitikában is, amely hozzájárul a nemzeti egység megteremtéséhez. Éppen ezért az MSZP „Kormányváltást, Korszakváltást” című előválasztási programjának hangsúlyos eleme a nemzetpolitika. „Meghatározó feladatnak tartjuk a határainkon túli magyarság nemzeti önazonosságának, anyanyelvének, kulturális hagyományainak szülőföldjén történő megőrzését. Elengedhetetlennek tartjuk a fellépést a nemzetközi gyakorlattal összhangban a többség és a kisebbség megegyezésén alapuló közösségi autonómiaformák megteremtéséért, a határon túli magyarok személyi elvű, önkormányzati-közigazgatási és területi, kulturális és nyelvi autonómiájáért” – áll a párt közleményében.
Az MSZP kiáll a kettős állampolgárok szavazati joga mellett, de a szavazati jogukat meg kell tölteni tartalommal. Olyan rendszerre van szükség, amellyel mind a külhoni magyarok, mind pedig az anyaországiak nyernek, azaz a külhoni magyarok ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek, mint az anyaországiak, azaz saját jelöltjeikre szavaznak, és közülük képviselőt juttathatnak be a magyar Országgyűlésbe. A végleges megoldást azonban a határon túli szervezetekkel történő konzultáció során kell kialakítani – írták.
„Továbbá szükségesnek tartjuk a Magyar Állandó Értekezlet, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, a Diaszpóra Tanács és a Magyar Ifjúsági Konferencia kiüresedett, formálissá vált tanácskozásait érdemi és hatékony munkát végző szakmai és politikai egyeztető fórumokká való átalakítását. A magyarság összetartozását és érdekeinek a védelmét az európai nemzetek szoros együttműködésével és az új kiegyezésen alapuló magyarságpolitikával lehet erősíteni. Az MSZP meggyőződése szerint ez a jövőkép a nemzet érdeke” – áll a párt közleményében.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
