A kultúra összetartja a nemzetet, ezért átível a határokon – hangsúlyozta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szombat este Kolozsváron, a Magyar menyegző című film bemutatóján.
Kolozsvár Janovics Jenőnek köszönhetően a magyar filmgyártás bölcsője, a Magyar menyegző pedig hazatért Kolozsvárra – emelte ki a miniszter. A részben Kalotaszegen forgatott, Káel Csaba rendezte filmet a tallinni világpremier után szombat este ősbemutató keretében mutatták be a Kolozsvári Magyar Operában a filmben közreműködőknek. Közülük sokan népviseletben érkeztek a bemutatóra.
Gulyás Gergely ünnepi beszédében különös örömnek nevezte, hogy magyar film ősbemutatóját tartják Kolozsváron. Rámutatott: a 21. század filmiparában egyre ritkább, ezért egyre értékesebb, ha olyan filmek születnek, melyekről úgy érezhetjük, velünk is megtörténhetett volna. „Ami rólunk szól, a minket körülvevő világot ábrázolja, a mi kultúránkat örökíti meg, a mi történelmünket őrzi, a mi hitünkben gyökeredzik, amit rólunk forgatnak. A magyar menyegző egy ilyen film” – húzta alá. Felidézte, hogy a táncházmozgalom alapítói előtt tisztelgő alkotás „egy nemzedékről szól„, mely a határok ellenére, a kommunizmus elhallgatásának idején „mégis felfedezte Erdélyt„. Ecsetelte mindazokat a nehézségeket, melyekkel szembesülniük kellett. Rámutatott: miközben az utakon zötykölődtek, élvezték a népzenét, találkoztak az őket segítő erdélyi magyar emberekkel és „észrevétlenül hazatértek Erdélybe„.
„Megértették kik ők, honnan jönnek, és hogy létezik az a dimenzió, sőt az az élet legfontosabb dimenziója, ahol az utunk, nyelvünk, hitünk, kultúránk, könnyű és nehéz álmaink mégiscsak közösek. E nemzedéknek is köszönhető, hogy az egységes magyar nemzet megmaradt közös életünk valóságának” – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: a Kalotaszegen forgott filmet „itthon” kellett bemutatni először, mielőtt „otthon” is vetíteni lehetne.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is arról beszélt, hogy a közönség olyan magyar filmet nézhet, mely „a mi történetünk, a mi múltunk és a mi identitásunk„. Felidézte a 80-as éveket, amikor járt táncházban és Kallós Zoltán néprajzkutató vezetésével Kalotaszeget is megismerte. Rámutatott: a táncházmozgalom a szabadságot adta a kommunizmus sötét éveiben, egy csoda volt. „A csoda az volt, hogy miközben a kommunista diktatúra mindent megpróbált betonba önteni, a fákat, a házakat, a magyar identitást próbálta eltüntetni, addig a táncház azt üzente, hogy vannak gyökerek, amelyeket nem lehet kiirtani” -mondta. A táncház ellenálló volt, csak ezt nem hangos tiltakozással tette, hanem élettel, nem kiáltvánnyal, hanem énekkel – fogalmazott.
Aláhúzta: a Magyar menyegző is azt mondja el, hogy „bármi történik körülöttünk, a gyökerek élnek„. Az a közösség, melynek erős gyökerei vannak, nem fél a jövőtől, mert otthon van a szülőföldjén és a világban.
Káel Csaba rendező csodálatosnak nevezte, hogy a kalotaszegiek, akik számára még élő az örökség, a magyarországiaknak is megmutatják, és segítenek azt továbbadni az utókornak. „Ez a magyarság fennmaradásának a záloga” – húzta alá. Felidézte, hogy Bartók Béla erdélyi népzenei gyűjtőútjai során volt a legboldogabb, míg a 70-es években táncokat gyűjtöttek Erdélyben. „Mi összefogva zenét, táncot, képeket, a viseleteket, és ezt a csodálatos érzést, ezt a szeretetet, ami itt és egész Erdélyben fogad, egy filmmé fogalmazzuk és átadjuk a magyarságnak” – mondta.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója közölte: az épületben 105 éve tartották magyar film ősbemutatóját, a Janovics Jenő vezette filmgyár utolsó filmjét, a Világrémet. Legismertebb filmje, A tolonc is menyegzővel fejeződött be Torockón, míg Káel Csaba kalotaszegi lakodalmat mutat be. Megköszönte az alkotóknak, hogy a filmmel Erdélyt, Kalotaszeget népszerűsítik világszerte. Az erdélyi közönség vasttapssal fogadta a produkciót.
A Magyar menyegző a magyar néptánc, népzene erejét és a szerelem örök történetét egyesíti a filmvásznon. Az alkotók célja az volt, hogy egy romantikus történeten keresztül mutassák be a magyar népművészet egyetemes értékeit. A produkció főhajtás a legendás koreográfus, Novák Ferenc „Tata” életműve előtt, aki generációkat inspirált a magyar néptánc megőrzésére és továbbvitelére. Főszereplői: Törőcsik Franciska és Kovács Tamás, és a táncházmozgalom olyan legendás képviselői is megjelennek benne, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán Batyu, Tóth Ildikó Fecske, a Muzsikás Együttes. A filmben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei is fellépnek.
A film producere és vezető operatőre Lajos Tamás, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor, zenekarvezető Pál István Szalonna. Látványtervezője Szendrényi Éva, jelmeztervezője Vavrinecz Krisztina, vágója Makk Lili.
MTI
The post Gulyás Gergely: a kultúra összetartja a nemzetet, ezért átível a határokon appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
