Gubík László: Értékalapú együttműködést szlovák értelmiségiekkel, akik helyet kaphatnak a Magyar Szövetség listáján

Gubík László: Értékalapú együttműködést szlovák értelmiségiekkel, akik helyet kaphatnak a Magyar Szövetség listáján

Nem sikerült elérnie az 5 százalékos bejutási küszöböt a június 8-ai európai parlamenti választáson a Magyar Szövetségnek, a 3,88 százalékot eredményező 57 350 szavazat ezúttal sem volt elegendő a bejutáshoz. Közéleti személyiségeinket arról kérdeztük, hogyan látják a felvidéki magyar politizálás jövőjét, véleményük szerint van-e létjogosultsága továbbra is az etnikai politizálásnak. A kérdésekre Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke válaszolt.

A Magyar Szövetség a szlovák parlament után az Európai Parlamentben sem szerzett mandátumot, ami után felmerült, van-e létjogosultsága az etnikai politizálásnak Felvidéken.

Ha úgy tekintünk a felvidéki politikumra, mint egy regionális hálóra, akkor akár sikertörténetként is kezelhetnénk, hiszen országos szinten a legtöbb polgármesterrel és a második legtöbb megyei képviselővel rendelkezünk. Ha viszont úgy tekintünk rá, mint egy olyan politikai formációra, amely a pártegyesítés ellenére sem ugorta meg a parlamentbe jutás küszöbét, sőt, az MKP korábbi számait sem hozza, akkor viszont kénytelenek vagyunk kudarcként tekinteni a Magyar Szövetségre.

A konkrét kérdésre válaszolva: Egyrészt még túl sok a kérdés a felvidéki magyarság jogállását, alkotmányos helyzetét, sorskérdéseit illetően, hogy feladjuk az autonóm politikai cselekvésünket, másrészt, ha az a cél, hogy megállítsuk a közösségünk és a politikumunk további szétdarabolását, akkor arra aligha lehet az a megoldás, hogy mindenki elkezdi nézegetni, melyik szlovák politikai pártba képzeli oda magát. Az etnikai politizálásról lemondani nem lehet, ez erkölcsi parancs is.

Ugyanakkor, amíg olyan a választási rendszer Szlovákiában, amely nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek, addig jó volna stratégiai tervet készíteni arra, hogyan lehetne az etnikai elvű politizálást sikeressé tenni.

Mivel a következő parlamenti választás három év múlva lesz, ezért hiba volna most letenni a voksot az ellenzéki- vagy a kormánypártok mellett.

Én nem pártalapon, a jelenlegi politikai formációk közül választanék szövetségest, hanem értékalapon. Ennek jegyében kezdjünk el kezdetben olyan szlovák értelmiségiekkel, véleményformálókkal, politikusokkal együttműködni, akikkel érték alapon együtt lehet.

Hírdetés

Kire gondol konkrétan?

Jaroslav Daniška és a Štandard lap körüli körre gondolok. Látom, hogy náluk is az a patrióta gondolkodás, az a Közép-európai együttműködésre való nyitottság, azok a család-és életvédelmi témák a meghatározók, amely a felvidéki magyarság döntő többségének is fontos.

A 2010-es választáson a Most-Híd úgy ütötte ki az MKP-t, hogy listájukat szlovák politikusokkal erősítették. Volt egy vegyespárt egy külsős szlovák szövetségessel. Mi magyar párt maradnánk, egy értékalapon választott külső szlovák szövetségessel. Ezt nyilván egyszerű leírni, és nem is fog egyik percről a másikra megvalósulni, de arra, hogy összeálljon egy politikai siker reményét hordozó formáció, van három évünk.

Most egy csoportot neveztem meg, akikkel értékalapon együtt lehetne működni, de nyilvánvalóan lehetnek mások is. Ha ez nem bizonyulna működőképes tervnek, a választási reformot sem sikerülne végrehajtani és a már említett regionális erőnk összefűzéséből sem sikerülne egy választókedvet is fokozó önkormányzati társulást létrehozni, amely tandemben működve a párttal sokkal közelebb állna az emberekhez, mint amennyire most képesek vagyunk megszólítani őket, akkor legvégső esetben még mindig ott a lehetőség elgondolkodni azon, melyik szlovák pártot válasszuk, de ismétlem: ez csak a legvégső forgatókönyv.

Említette, hogy a Magyar Szövetség már nem tudja hozni az MKP korábbi számait sem országos szinten. Mit vár ennek kapcsán a szeptemberi tisztújítástól?

Elemi fontosságú egy olyan program és elképzelés, ami mögé fel lehet sorakozni a gárdát és új embereket is motiválttá tesz. Ami szerintem eddig hiányzott a felvidéki politizálásból, az a világos célok megléte, másrészt, hogy a párt vezetői csapatként működjenek, s ne individuumok versenye és önmegvalósítási vágyak terepe legyen a felvidéki közélet.

Emellett nem szabad becsapni önmagunkat, hanem mindig reális helyzetértékelésre kell törekednünk. Az pedig csak a politizálás mérésekre alapuló, professzionális kivitelezésével működhet.

Mit is jelent a profi kivitelezés?

Például tudnunk kellene azt, hogy hányan nem élnek életvitelszerűen a lakhelyükön annak ellenére, hogy szerepelnek a választási jegyzékben, mert éppen Ausztriában vagy Németországban dolgoznak. Akadnak olyan települések, ahol ez a lakosság harmadát-negyedét is jelenti.

Hányan vannak azok, akik magyarajkúak, de cigány származásúak és a politikai szereplők részéről is más megközelítést igényel a megszólításuk. Hányan vannak az elsőválasztók, akiknek már semmit nem mond a Bugár-Csáky válaszvonal, de lehet, még a párt nevét sem ismerik és sorolhatnám. Ha az ilyen kérdésekre pontos válaszokat kapunk a megfelelő agytröszt csapat munkájának köszönhetően, akkor legalább az esély megvan az eredményesebb szereplésre, enélkül marad a sötétben tapogatózás a kampányokban.

Mennyire érzi szükségesnek a fiatalítást a párton belül?

Nem is a fiatalítás a kulcsszó, hanem a szemléletváltás. Nagyon fiatalon is bele lehet esni régi berögződések csapdájába, és deres hajjal is nyitott lehet valaki az újra. Nem vagyok forradalmár, a szerves fejlődésben hiszek.

A szerves fejlődést pedig jelen esetben az egyénieskedésről a csapatmunkára váltás, az ad hoc politizálás tudományos megközelítésre cserélése és egy olvasható koncepció mentén történő működés jelenti. Olyan csapatot kell a pályára küldeni, amelyik karakterjegyeit tekintve beazonosítható és szerethető focit játszik. Ha a kezdő játékosok fiatalok, annál jobb, mert ez reményt ad a szurkolóknak a folytatásra.

A Lévai járásban önt jelölték a párt elnöki posztjára. Minek köszöni ezt a bizalmat és mennyire kíván a többi járási szervezettől is támogatást kérni, vagyis valóban megharcolni a pártvezetői tisztségért?

A lévaiak bizalma megtisztelő. Hogy minek köszönhetem, azt elsősorban tőlük kell megkérdezni, de a legkézenfekvőbb válasz egész egyszerűen az, hogy ismernek.

A támogatást nem kérni kell, hanem kiérdemelni. Nem hiszek az olyan lobbikban, amikor számtalan helyi és személyi érdek közös nevezőjeként születik meg egy tisztújítás végeredménye. Ez teszi működésképtelenné és irányíthatatlanná a pártot.

Én abban hiszek, hogy az elnöknek legyen elképzelése, csapata és bátorsága, hogy azokat előterjessze és bemutassa. Így a bizalom mellé számonkérhetőség is társul. Az én programom világos. Ha igény van rá, meg is fogom valósítani.

Ha megválasztanák, mennyire jelentene gondot elvesztett szlovák állampolgársága és az, hogy a civil szektorból érkezik?

Úgy jövök a civil szektorból, hogy közben egy évtizedig voltam az MKP ifjúsági társszervezetének az elnöke, vagyis mindkét világot ismerem. Ami az állampolgárságot illeti, megfelelek a most hatályos, 5 éves külföldi (esetemben magyarországi) lakcímet előíró feltételeknek, vagyis jelen helyzetben nincs jogi akadálya a visszaszerzésének. Ott szolgálok, ahol szükség van rám, a többi majd elválik.
Forrás: Ma7.sk

The post Gubík László: Értékalapú együttműködést szlovák értelmiségiekkel, akik helyet kaphatnak a Magyar Szövetség listáján appeared first on Külhoni Magyarok.


Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »