Gubík hetente küldene egy „vlecska” rózsát a miniszternek, ha ezzel megállíthatná a nyelvtörvény szigorítását Lajos P. János2024. 10. 17., cs – 12:57 Pozsony |
Feleslegesnek tartja a nyelvtörvény szigorítását a Magyar Szövetség, Martina Šimkovičová kulturális minisztert a kisebbségi kormánybiztoshoz küldenék tárgyalni. Javasolják, hogy a tárca inkább a hivatali nyelvhasználatról készítsen törvényt, az államnyelvtörvényt pedig törölje el. Gyimesi György magánakciójáról nem tudott a párt, az eredményeit sem ismeri, de örül, hogy a „csicseri alapszervezetük bejutott” a minisztériumba.
Nem látja értelmét a szlovák államnyelvtörvény szigorításának a Magyar Szövetség. „Nincs értelme a szigorításnak, azt sem értjük, hogy miért kellene kiterjeszteni ezt a szigorítást természetes személyekre is, és azt sem tartjuk indokoltnak, hogy növeljék a pénzbírságok összegét” – ismertette pártja álláspontját Gubík László pártelnök. Szerintük a szlovák nyelv védelme enélkül a szigorítás nélkül is megfelelő. „A tervezett szigorítás kedvezőtlen és szükségtelen reflexeket idéz elő az 1990-es évekből” – véli a pártelnök.
Védeni kell a szlovák nyelvet, de nem törvénnyel
Azt elfogadja, hogy védeni kell a nyelvet az angol jövevényszavaktól, de szerinte ezt nem lehet törvénnyel tenni. „Azt javasoljuk a kulturális minisztériumnak, hogy olyan javaslatokon dolgozzon, amely az anyanyelvhasználatra – legyen az a szlovák nyelv vagy valamelyik kisebbség nyelve – motiválja az embereket” – mondta a pártelnök.
Ugyan még a Magyar Szövetséghez sem jutott el a törvénytervezet normaszövege, de annak örülnek, hogy a minisztérium szerint a javaslat nem érinti majd a kisebbségi nyelvek használatát. Azt javasolják azonban a kulturális minisztériumnak, hogy mindenképpen egyeztessen horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztossal a javaslat kidolgozása során.
A nyelvtörvény szigorítása a pártelnök szerint az utóbbi években, évtizedben kialakult, viszonylag jó szlovák-magyar viszonyt is ronthatná. De azért is érthetetlen lenne számára a nyelvtörvény magyarok számára hátrányos módosítása, mert a Magyar Szövetség korábbi elnöke éppen a jelenlegi kormánykoalíció köztársaságielnök-jelöltjét, Peter Pellegrinit támogatta a második fordulóban. „A jó viszony megőrzése, még kedvezőbbé tétele szempontjából sem tartjuk szerencsésnek a nyelvtörvény szigorítását” – mondta Gubík.
A hivatali nyelvet kellene szabályozni
Egyébként pedig a Magyar Szövetség szerint az államnyelvtörvényre a jelenlegi formájában nincs is szükség. Őry Péter alelnök a párt 2021-ben elkészített nyelvtörvényjavaslatát ajánlotta kulturális minisztérium figyelmébe. „Nem az államnak van nyelve, hanem az állampolgároknak” – figyelmeztet Őry. Szerinte a hivatali érintkezésekben használt nyelvek kérdését kellene szabályozni, példaként több uniós tagállam gyakorlatát említette. „Érdemes megnézni a szlovén gyakorlatot. A hivatali nyelv a szlovén, de ahol magyar vagy olasz nemzeti közösség is él, ott a szlovén mellett a magyar vagy az olasz is hivatalos nyelv, és ugyanolyan ranggal és erővel bír, mint a szlovén” – magyarázta Őry. Szerinte ez egyébként Csehszlovákiában a forradalom után bevezetett nyelvhasználati törvény sem államnyelvről, hanem hivatali nyelvről beszélt, az államnyelv fogalmát csak a Mečiar-korszakban elfogadott nyelvtörvény vezette be.
Gyimesi nem egyeztetett a párttal
A párt egyébként semmit sem tud Gyimesi György kezdeményezéséről, a Szövetség korábbi alelnöke szerdán a közösségi médiában tett bejegyzése Martina Šimkovičová kulturális miniszterrel tárgyalt a nyelvtörvényről. „Rendkívül örülünk a párt vezetésében, ha a helyiek aktívak, és ha a csicseri helyi szervezet annyira aktív, hogy a kulturális minisztériumban is kaput nyitnak előtte, akkor mi ezt díjazzuk” – utalt Gubík arra, hogy Gyimesi György a párt csicseri helyi szervezetének a tagja. Gyimesi György azonban nem egyeztetett a minisztériumban tett látogatása előtt a Szövetség vezetőivel. „Gyimesi Györggyel való utolsó egyeztetésünk során abban maradtunk, hogy a nagypolitikában megszerzett tapasztalatait és kapcsolatait bátran használja a közösségünk érdekében, és bízom benne, hogy ez a párt érdekeivel és a politikai irányvonalával találkozni lesz a jövőben. Ebben most látok kilengéseket” – mondta Gubík.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztérium azt állítja, a nyelvtörvény tervezett módosítása nem a kisebbségek ellen irányul. A módosítás célja, hogy minden nyelvet, így például a magyart is, megóvják az anglicizmusoktól.
A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium módosítaná ugyan az államnyelvről szóló törvényt, terveik között azonban nem szerepel, hogy bármilyen módon korlátozzák a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználatát, tájékoztatta a TASR hírügynökséget a szaktárca kommunikációs osztályának vezetője, Petra Bačinská.
Martina Šimkovičová szerdán Gyimesi Györggyel, a Magyar Szövetség párt tagjával is találkozott, hogy a tervezett módosításról egyeztessenek. A tárgyalást Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter szervezte.
„Ismét abban a helyzetben vagyunk, amikor a közvélemény egy része az ellenzék erős támogatásával igyekszik indulatokat kelteni, és a felszínre hozni a nemzetiségi kérdést. Ezért nagyon örülök, hogy Gyimesi György a találkozón elfogadta az érveinket, és megértette, miért van szükség a módosításra. Ezek ugyanis egyértelművé teszik, hogy nem lépünk fel támadóan egyetlen nemzetiségi kisebbséggel szemben sem, csupán az államnyelvet szeretnénk védeni” – közölte az egyeztetés után Šimkovičová.
A szerdai nap eseményeiről Gyimesi György is beszámolt a közösségi oldalán.
„A kulturális minisztérium finomít a tárcaközi egyeztetésre szánt jogszabály-tervezeten, hogy ne érintse negatívan a magyarokat, ellenben kellő védelmet nyújtson az egyre szélesebb körben terjedő angol hatással szemben. Ha partnerként viszonyulunk a közszereplőkhöz, bennünket is partnerként kezelnek.” – olvasható Gyimesi bejegyzésében.
Ahogy arról néhány nappal ezelőtt mi is beszámoltunk, a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék.
Akár hetente küldene egy »vlecska« rózsát
Gyimesi tárgyalásaihoz még annyit fűzött hozzá, hogyha „egy olyan komoly kérdést, mint az államnyelvtörvény szigorításának a megakadályozását el lehet érni egy-két csokor virággal, akkor én nagyon szívesen küldök akár minden héten egy »vlecska« rózsát a kulturális minisztériumba” – mondta Gubík. Lapunk keresi Gyimesi Györgyöt is, hogy be tudjunk számolni a miniszterrel folytatott tárgyalásainak az eredményéről.
A párt támogatja azonban Mózes Szabolcs korábbi másik alelnök kezdeményezését, aki arra buzdít mindenkit, hogy e-mailban kérje a minisztériumtól a nyelvtörvény szigorításának felfüggesztését vagy akár a nyelvtörvény megszüntetését.
Kapcsolódó cikkünk
Levelekkel árasztaná el a államnyelvtörvény tervezett szigorítása miatt a kulturális minisztériumot Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség korábbi elnökségi tagja. Megfogalmazott néhány javaslatot is: a levélírók a törvény megszüntetését is kérhetik a Martina Šimkovičová vezette kulturális tárcától.
Néhány konkrét javaslattal és levélmintával is segíti azokat, akik be akarnak kapcsolódni az akciójába.
Az egyik javaslata az, hogy a minisztérium kezdeményezze az államnyelvtörvény eltörlését, mivel az teljesen felesleges.
A javaslatok és a levélminták is megtalálhatóak a bejegyzésében.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Nemzeti Párt által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová az államnyelvről szóló törvény módosításán dolgozik. Bár a szaktárca konkrét terveit egyelőre homály fedi, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az eddig nyilvánosságra kerül információk semmi jót nem vetítenek előre.
A Denník N számolt be róla elsőként, hogy a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. A lap értesüléseit a kulturális minisztérium illetékesei is megerősítették.
Kísértő múlt
A tervezett módosítások Vladimír Mečiar harmadik kormányának ténykedését idézik, ugyanis 1995-ben, Ivan Hudec minisztersége idején a Mečiar-kabinet vezette be először a bírságokat és a „nyelvfelügyelőket”. Ez a lépés nem csak az akkori ellenzék, de a nemzetközi szervezetek, a magyar kormány és a nemzeti kisebbségek rosszallását is kivívta. Nem véletlen, hogy a törvényt azóta többször is módosították. A nyelvfelügyelőséget közvetlenül Mečiar harmadik kormánya után megszüntették, a bírságokat viszont 2009-ben újra törvénybe iktatták. Marek Maďarič, a szaktárca akkori vezetője azonban a Denník N érdeklődésére jelezte, a minisztériuma nem szabott ki bírságokat, a törvénysértésekkel pedig korábban közigazgatási eljárás keretében foglalkoztak, így azok egy figyelmeztetés után általában megszűntek.
A napjainkban érvényben lévő, enyhébb szabályozást Iveta Radičová kormánya alkotta meg. Ennek értelmében a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, esetleg az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A kiszabható bírság nagysága 50-től 2 500 euróig terjed. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városban kizárólag magyarul figyelmeztetnek a közelgő árvízre.
Folyamatos törvénysértések
A kulturális minisztérium azzal indokolja a módosítás létjogosultságát, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket.
A Denník N kérdésére, hogy tervezik-e a bírságok emelését, a szaktárca úgy reagált, a javaslat „megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén”. A bírságok eddig csak a közigazgatási szervekre vonatkoztak, a változtatás után azonban a lakosokat is szankcionálhatják.
A miértek kapcsán a minisztérium azt is kiemelte, hogy „különösen sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, ahol nem tartják be az államnyelvű szöveg betűméretét és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel”, utalva ezzel többek között a magyar nyelvű kampányplakátokra is.
„Amennyiben a tárca gondolati síkon közelíti meg a kérdést, jó szívvel tudjuk ajánlani az alkotmány 26. cikkelyét, mely szerint a szólásszabadság és az információs szabadság biztosított. Tovább gondolva, senkit sem érhet semmilyen korlátozás azért, mert az anyanyelvén kommunikál. A fentiekből kiindulva abszurdnak tartjuk, hogy egy önmagát demokratikusnak meghatározó országban egyáltalán kérdés lehet, hogy az őshonos nemzeti közösséget képviselő párt az adott közösség nyelvén (esetünkben magyarul) kommunikál” – nyilatkozta az Új Szónak Pálinkás Évi, a Magyar Szövetség szóvivője, aki ellenpéldával is szolgált. „A telefonszolgáltató tisztán angol plakátja a pozsonyi határátkelőnél valahogy nem okoz gondot.”
A párt egyébként „kiemelt témaként kezeli a nyelvhasználat kérdését”, a tervezett törvénymódosítást pedig úgy értékelték, hogy „egyes politikusok kijelentései aggodalomra is okot adhatnak”, de meg szeretnék várni a konkrét javaslatot.
„Amint megvan a tervezet, a nemzetközi dokumentumokkal és vállalásokkal összhangban, valamint akár a kétoldali egyezményben foglaltakkal összhangban megtesszük a szükséges javaslatokat” – magyarázta Pálinkás Évi, aki azt is jelezte, a párt eddig azért nem kommentálta a híreket, mert „a sajtó is csupán ma érdeklődik, a kérdések beérkezte előtt pedig Gubík László elnök úr már jelezte a közösségi hálón az ügyet, illetve csütörtökön erről egyeztetett Horony Ákos kormánybiztossal“.
Intő jelek
A kisebbségügyi kormánybiztost, Horony Ákost nem érte teljesen váratlanul a hír.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– jelezte lapunk érdeklődésére Horony, aki ekkor lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. Akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak. Horony elmondása szerint az ügyben azóta senki nem kereste, a tervezett módosításról akkor értesült, amikor az megjelent a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon.
„Nem értek egyet az iránnyal, amit az előzetes információk kijelölnek. A szlovák nyelv az államnyelvi státuszából kifolyólag dominánsabb, és az általános nemzetközi elvek is azt diktálják, hogy azt a nyelvet kellene intenzívebben védeni, amit a kisebbségek használnak. A jelenlegi szabályozás alapján eleve nincs egyensúly, a kisebbségi nyelvhasználat területén jellemzően számos hiányosság tapasztalható” – mutatott rá a kormánybiztos, aki jelezte, ismét felveszi a kapcsolatot a szaktárcával, és mindent meg fog tenni azért, hogy „egy elfogadható, kisebbségbarát változtatás jöjjön létre”.
Értelmetlen módosítás
Bár az eddigi nyilatkozatok homályosak, nem hiszem, hogy a tervezett lépések jó irányba mutatnának
– osztotta meg a véleményét az Új Szóval Fiala-Butora János jogász, az emberi és kisebbségi jogok szakértője, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója, aki szerint a nyelvtörvénynek a jelenlegi formájában sincs sok értelme.
„Egy teljesen fenntarthatatlan, kusza szabályozásról van szó, amely nehezen alkalmazható, mivel több törvénybe van szétszabdalva, helyenként pedig nem is nagyon érhető, hogy mit szeretne mondani” – jellemezte a jogszabály érvényben lévő változatát Fiala-Butora. A jogász arra is figyelmeztetett, ha a kormány módosításai az eddiginél is negatívabb irányba terelik a nyelvtörvényt, az Európai Uniónak ugyan nincs vonatkozó szabályozása, vannak azonban emberjogi egyezmények, amelyek behatárolják a kisebbségi jogokat. Ha ezek értelmében elmarasztalás történik, akkor a szakértő szerint az unió is meg fogja azt erősíteni, és politikai elutasításra számíthatunk.
A kabinet nem tűnik túl elkötelezettnek, így nem látom, miért vállalnának európai színtéren presztízsveszteséget egy olyan kérdésben, aminek a társadalmi oka sem nyilvánvaló
– zárta Fiala-Butora.
A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca az elmúlt hetekben tett közzé egy információt arról, hogy szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, és a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. A módosítás szükségességét azzal indokolja, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
