Hollandia nem egészen húsz éve elkötelezte magát a gazdaságos mezőgazdaság mellett.
Repülőről nézve Hollandia cseppet sem hasonlít a többi élelmiszer-termelő országra: a magasból kockás abrosznak tűnik. Az intenzíven megművelt, a világátlagnál kisebb szántóföldek négyzeteknek látszanak, mintájukat itt-ott települések szakítják meg. Alig akad olyan krumpliföld vagy olyan üvegház, ahonnan ne lehetne rálátni néhány magasházra vagy gyárépületre. Az ország területének több mint a fele művelés alatt áll.
A csirkehús iránti igény egyre nő – a holland cégek igyekeznek minél több baromfit tartani, úgy, hogy biztosíják a megfelelő körülményeket is. Egy korszerű keltetőházban akár 150 ezer jószágot is gondozhatnak a levágásig. Kép: ng.hu
Imitt-amott hatalmas üvegfelületek ragyognak a napsütésben, éjjelente pedig belülről megvilágítva fénylenek: üvegházak. Egyik-másik alapterülete eléri a 70 hektárt is. Az északi sarkkörtől alig 1500 kilométerre elterülő Hollandia a klimatizált létesítményeknek köszönheti, hogy a világ első számú paradicsomexportőre lett, ugyanis ennek a kultúrnövénynek a termesztése másutt erősen függ a kedvező időjárástól.
A hollandok exportálják a legtöbb krumplit és hagymát is, sőt: a világ második legnagyobb zöldségexportőrei. A világpiacon forgalomba kerülő vetőmag több mint egyharmada származik Hollandiából.
A kilenchektáros üvegházban ideálisak a körülmények a fejessaláta és más zöldségfélék termesztéséhez a Siberia BV-nél. Annyi saláta nő itt, mint négy hektár szabadföldön, a vegyszerigény pedig 97 százalékkal kisebb. Kép: ng.hu
National Geographic
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
