A KSH adatai szerint amíg 2015-ben Magyarországon átlagosan 75,7 év volt a várható élettartam, addig ennél magasabb volt például Ausztriában (81,3), Belgiumban (81,1), Görögországban (81,1), vagy Lengyelországban (77,5), míg alacsonyabb csak Romániában (75), Lettországban (74,8), Litvániában (74,6), és Bulgáriában (74,7) volt. Az EU-átlagot 80,6 évben határozták meg.
Az adatokból az is kitűnik, hogy
az sem mindegy hogy a csecsemő Magyarország melyik területén, megyéjében látja meg a napvilágot.
Míg a budapesti fiúgyerekek születéskor várható élettartamát 74,29 évben határozták meg, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyei társaiknál ez 70,29 év, a lányok esetében a Győr-Moson-Sopron megyei és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyermekeknél a legnagyobb az eltérés – előbbieknek 80,2, utóbbiaknak 77,45 évet jósolnak, vagyis a soproni lánygyerekek csaknem 10 évvel előzik meg a borsodi fiúkat – olvasható a Magyar Nemzetben.
De hogy mi az oka ennek? Egyszerű a válasz!
Erőss Gábor, az MTA TK egészségszociológiai és egészségpolitikai kutatócsoportjának vezetője a lapnak kiemelte, bár ez nyilván szoros kapcsolatban áll a jövedelmi viszonyokkal, a térség gazdasági fejlettségével és az életmóddal, „óriási különbségek figyelhetők meg a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, ezen pedig már közvetlenebb közpolitikai beavatkozással is változtatni lehetne”.
A szociológus olyan alapvető hiányosságokra hívta fel a figyelmet:
Ezekre viszont könnyen megoldást találhatna az aktuális kormányzat – ha lenne politikai szándék.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
