Annak kapcsán, hogy a budapesti városvezetésben felmerült az ötlet: közterületet kellene elnevezni Göncz Árpádról, a Magyarok Világszövetsége egyfajta misszióként sorozatban foglalja össze, mi szól a balliberális oldal által futtatott 56-os Göncz dicsőítése ellen.
Annak kapcsán, hogy a budapesti városvezetésben felmerült az ötlet: közterületet kellene elnevezni Göncz Árpádról, a Magyarok Világszövetsége egyfajta misszióként sorozatban foglalja össze, mi szól a balliberális oldal által futtatott 56-os Göncz dicsőítése ellen.
A Szegedi Katonai Bíróságon megtartott főtárgyaláson 1957. december 11-én ítélkezett dr. Mátyás Miklós hadbíró őrnagy első fokon eljáró katonai büntetőtanácsa: Fekete Pál 28 éves tanárt, a Békés Megyei Forradalmi Tanács elnökét bűnösnek mondta ki a társadalmi rend elleni, a népköztársaság államrendjének megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az I. rendű vádlott az ítélet hallatán hangtalanul összecsuklott, látszott rajta, hogy tudatzavarban van. Az elsőfokú ítéletet az ügyész még 1957 decemberében jóváhagyta, a vádlottak védői enyhítésért nyújtottak be fellebbezést.
A Budapesten a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumán (Fő u. 1.) 1958. március 14-én megtartott másodfokú tárgyalás előtt a folyosón megjelent Kelemen Imre honvéd főhadnagy, hadbírósági irodavezető és a XIV. rendű vádlotthoz fordulva a következőket mondta:
Fekete Pál 1963-ban szabadult a börtönből az ENSZ által kikényszerített részleges amnesztia révén. Szegeden egykori békéscsabai kínzója, a rendőrség politikai osztályvezetőjeként alezredesi zubbonyban feszítő Fetter Ferenc fogadta, aki – ígéretet téve arra, hogy a latin, francia és német nyelven is tudó szabadult rab visszakapja a tanári katedráját, állást kap a József Attila Tudományegyetem Idegen Nyelvi Lektorátusán – megpróbálta beszervezni a Belügyminisztérium III/III. Főcsoportfőnökség ügynökének, vagyis besúgónak.
Fekete Pálból azonban nem lett áruló – inkább elment segédmunkásnak a szegedi építőiparba.
A Bajai úti téglagyárban dolgozott, és a családjával egy padlásfeljáróban élt a Tisza-parti megyeszékhelyen. (Míg a börtönéveit töltötte, a Békés megyei Dombegyházra száműzött felesége két gyermekkel tizennégyszer költözködött. Mindenhonnan elkergették.)(1)
Fekete Pál Szegeden egy ízben munkája közben találkozott egyik egykori váci rabtársával, Göncz Árpáddal, amint egy csatornában dolgozott. Csak a feje látszott ki belőle. A későbbi szabad demokrata politikus, majd köztársasági elnök Göncz – felette állva – meglepetten konstatálta Fekete sanyarú helyzetét, akinek elárulta, hogy ő bizony az idegen nyelvi lektorátuson tanít. Majd megjegyezte:
A hat idegen nyelvet felsőfokon ismerő tanár, Fekete Pál börtönből való szabadulása után kubikosnál többre sohasem vitte, és még 26 évig, 1989-ig hetente kellett jelentkezzen a rendőrségen…
Hunhír.info – MVSZ
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
