Gömöri cigány mindennapok, nyomasztó ködben

Gömöri cigány mindennapok, nyomasztó ködben

Szakadó esőben, nyomasztó ködben érkezünk meg Martonfalára, ahol a most alakuló Gömöri Cigányzenekar tartja a próbáit. Igazi, „bodorádámi” világ ez, de akár a nagyon fiatalon meghalt Václav Pankovčín is tollára tűzhette volna. Január eleje van, ilyenkor még a gömöri cigányzenészek többsége is itthon van, mielőtt újra elindulna Nyugat felé, hogy családja mindennapi betevőjét biztosítsa. De róluk majd legközelebb…

Martonfala (Martinová) a tipikus gömöri kistelepülések egyike, hivatalosan 210 lakosa van, akiknek a többsége ma már roma, de legfeljebb 150 lakik a faluban. Közülük mintegy hatvan 15 éven aluli gyerek, de 40 nyugdíjas is él a településen. A többiek lakáslehetőség híján a szomszédos településeken keresik a boldogulásukat, a mobilisak egy része pedig külföldön dolgozik, s legfeljebb látogatóba jár már csak haza.

A kis falu sok rosszat megélt az utóbbi években, de lakói kitartóak, nem adják fel.

A falut 2006 óta vezeti Radič Jenő, rendkívül bonyolult helyzetben vette át a település irányítását, ugyanis egy, még az elődje által intézett félresikerült pályázat miatt (óvoda) 60 ezer eurós adósságot kellett törleszteniük a szociális és az egészségügyi biztosítóknak, így ő maga is évekig különböző munkahelyeken vállalt állást, s a falubeliek ügyeit esténként intézte a saját lakásán. De Radič Jenő nem ismert lehetetlent, pár év alatt sikerült a tartozásokat kiegyenlítenie, fejlesztésekre azonban nem nagyon gondolhattak.

Üzlet, óvoda, iskola nélkül

A hatvanas-hetvenes években épült szocreál kultúrházban találkozunk, amely nem a mai áldatlan viszonyokra épült. A hatalmas épületben több mint tíz helyiség (valamikor üzlet és kocsma is működött itt) található, de ma igazából egyetlen helyiség van kihasználva, a legkisebb, amelyben a polgármester két alkalmazottjával intézi a falu ügyes-bajos dolgait. A parányi helyiségben alig férek el negyediknek, de ahogy mondja, takarékoskodniuk kell, az éves költségvetésük (52 ezer euró) csak a legfontosabbakra elég.

A faluban nem működik se óvoda, se iskola, az óvodások többnyire Dobócára, az alapiskolások Feledre járnak.

Munkalehetőség legközelebb Rimaszombatban van (a községi hivatalban két alkalmazott dolgozik a munkaügyi hivatal projektjén keresztül), s itt ejtik meg a falusiak a nagyobb bevásárlásokat is, ugyanis nemcsak a kocsma szűnt meg, de 15 éve már bolt sincs Martonfalán. Jár viszont rendszeresen a mozgó bolt, s a kenyeret is be lehet helyben szerezni. Radič Jenővel elégedettek a helyiek, amit az is bizonyít, hogy októberben ismét egyedüli jelöltként indult a helyhatósági választásokon.

Az elmúlt években sikerült pár kisebb-nagyobb fejlesztést megvalósítani, az utcai lámpákat sikerült LED-es égőkre, a kultúrház ablakait új műanyag ablakokra cserélni, s a baracai önkormányzat segítségével a helyi utak is megújultak.

A kultúrház egészére is ráférne az alapos felújítás… Kérdésemre csak annyit mond, hogy ehhez önrész is szükségeltetne, amelyre jelenleg még nincs kerete az önkormányzatnak. Működik viszont két civil szervezet is a faluban, amelyek az önkormányzat munkáját is segítik.

Egyre több a roma polgármester

Ha már az októberi helyhatósági és megyei választásokat említettük, érdemes megnézni, a romák szempontjából milyen eredményeket is hoztak a kettős választások. A megyében 19 roma polgármester kapott bizalmat, közülük 12 a Rimaszombati járásban. Ez hárommal több, mint négy évvel ezelőtt, köztük van olyan is, aki már ötödszörre újrázott, mint Cakó polgármestere, Bari Károly, de ismét bizalmat szavaztak a helyi lakosok Baracán Szajkó Richárdnak, Pálfalán Menyhárt Bélának, ahogy Nemesradnóton Bari Aladárnak.

De hogy egy falut vezetni nem egyszerű dolog, bizonyítja Gortvakisfaludon Balog Géza esete, aki kénytelen volt lemondani, mivel sikerült két év alatt eladósítania a faluját,

s még a helyi iskolát is bezárták, mivel a polgármester nem fizette az alkalmazottak járandóságát, ahogy a szociális és egészségügyi biztosító felé is több tízezres adósságot halmozott fel. A polgármester feltételes börtönbüntetéssel megúszta, ahogy előtte pár évvel az akkor regnáló várgedei kollégája is. S hiába indult mindkét faluban roma polgármesterjelölt is, a többségében romák lakta falvakban nem kaptak bizalmat.

Hírdetés

A helyhatósági választások legnagyobb roma vesztese a régióban a több mint 15 éve roma aktivistaként dolgozó Horváth Csaba lett Rimaszombatban, aki polgármesterjelöltként indult, de mindössze 44 szavazatot kapott abban a városban,

ahol a felmérések szerint csak az ún. Feketevárosban több mint 1500 roma él. A nagyon rossz eredmény annyira elkedvetlenítette az országos roma politikában is szerepet vállaló politikust, hogy még a járási székhelyen működő irodáját is felszámolta, s ha ideiglenesen is, de bejelentette visszavonulását.  Pedig, ha valaki, Horváth Csaba tényleg otthon van a roma közéletben, már a kétezres évek első felében Šimko József akkori megyeelnök-helyettes kihelyezett rimaszombati irodájában György Bélával közösen foglalkozott a romák gondjaival, kérvényeivel, s később ezt a feladatot kapta a városi hivatalban is. Többször is hangsúlyozta, hogy az oktatást és a munkahelyteremtést tartja a legfontosabb feladatnak ezen a téren, ahogy azt is, hogy a romák és a nem romák megértsék egymást. S közösen kéz a kézben tegyenek a régió jövőjéért.  

A romák ma azokat sem igazán fogadják el, akik tanulmányaik révén elértek egy bizonyos szintre, sőt ez fordítva is igaz, a kikupálódott romák többsége is elkülönül attól a közegtől, ahonnan kikerült”,

nyilatkozta egy interjújában hozzátéve, az sem mindegy, hogy milyen többség leszünk. Amíg Horváth Csaba alaposan leszerepelt, a választások legnagyobb roma győztese a „gömöri Obama” néven is ismert Vavrek István tanár, volt parlamenti képviselő lett, aki az Szövetség listáján sikerrel vette az akadályt. Kérdés, hogy sikerül-e konkrét eredményeket elérnie, vagy csak „kirakatfigura” szerepe lesz. 

Civil szervezetek a gömöri cigányságért

Az elmúlt években több civil szervezet is létrejött, hogy a régióban élő romák munkáját segítse. Talán a legjelentősebb közülük az akkor kormányon lévő Híd által létrehozott Purt volt, amely elsősorban Gömörben működött, s főleg kisebb helyi projekteket támogatott. A szervezet havi, kéthavi rendszerességgel tartotta összejöveteleit a régió különböző településein, s apróbb projektek anyagi támogatásával segítette a helyi közösségek életét.

Volt útfelújítás, kisebb-nagyobb építkezések, rekonstrukciók, iskolai akciók, tehetséges diákok támogatása, s mindez a helyi önkormányzat és a roma aktivisták bevonásával.

A parlamenti választások óta viszont nem nagyon hallani a szervezetről, gyakorlatilag eltűnt.

– Sajnos, a Covid óta nem működik a dolog, jelenleg egy másik szervezeten (Obnovme Gemer–Gömör Megújul) keresztül támogatjuk a falvakat. Martonfalán pont most fogunk segíteni egy belső tér felújításával. A Purt nem halt meg, de most ez a másik szervezet a prioritás, ide sikerült több forrást „becsatornázni” – válaszolta érdeklődésünkre Ravasz Ábel, egykori romaügyi kormánybiztos, aki Morvay Péterrel és Vavrek Istvánnal együtt a szervezet lelke volt. S itt

említsük meg az Opre Roma szervezetet, amely szintén Gömörben alakult meg, de országos hatósugárral működött. Ennek a motorja, mindenese volt Horváth Csaba, aki a rimaszombati kudarc után még az irodáját is felszámolta.

A szervezetnek aktív tagja volt Radič Jenő is, aki maga sem tudja, hogy alakul a folytatás.

– Sok tehetséges ember jött össze a szervezetben, a régióból megemlíthetném a huszonéves csákányházi roma aktivistát, Galamb Krisztiánt, aki családjával együtt pár év alatt nagyon sokat tett a helyi roma közösségért, roma közösségi központot is létrehoztak, s októberben bekerült a helyi önkormányzatba is.  Az Opre Romának vannak szlovák tagjai is, de nagy kérdés, Horváth Csaba nélkül lesz-e, lehet-e folytatás – jegyezte meg Martonfala polgármestere.

Annak egyértelműen csak örülni lehet, hogy ismét több lett a roma polgármester és képviselő

– mondja Vavrek István, de ahogy a várgedei és gortvakisfaludi példa is mutatja, nagyon is igaza volt Horváth Csabának, aki szerint egyáltalán nem mindegy, milyen lesz a romák által vezetett önkormányzat, illetve település. Radič Jenő viszont nagyon is jó példát mutat közösségvezetésből. Amikor kimegyünk a szemben lévő fűtetlen, beázott helyiségbe, hogy rágyújtsunk, a folyosó végén már javában szól a cigányzene.

– Na, látja, ezért érdemes – mondja a polgármester, s a cikk szerzője igazat ad neki. Még a köd is eloszlik odakint, s messzire hangzik a Repülj fecském!. Az egykori rajkósok nem törődnek a hideggel, nagykabátban húzzák, s nem csak önmagukat melegítik fel, egész Gömörbe beszökik egy reménysugár.   

Megjelent a Magyar7 hetilap 6. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »