Van, amikor egy tehetség története egészen hétköznapi módon kezdődik: egy hangszer lekerül a polcról, egy kisfiú pedig kíváncsian figyelni kezdi édesapja játékát. A gömöri Radics Ricsi esetében ez a pillanat indította el azt a rendkívüli utat, amely alig néhány év alatt a Budapesti Operettszínház nagyszínpadára, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rendkívüli tehetségek osztályába vezetett.
A mindössze tizenegy éves fiú nemrég a Budapesti Operettszínház Dankó Pista című nagyoperettjében alakította a gyermek Dankót. Erről és eddigi, mesébe illő pályájáról vallott a Felvidék.ma-nak, amikor éppen a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának felkérésére készült fellépni Rimaszombatban, ahol a Ferenczy István-emlékkiállításon közreműködött lenyűgöző hegedűjátékával.
(Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
„Radics Ricsi vagyok, hegedülök, és felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre” – kezdte a beszélgetést a fiatal virtuóz.
Szeptembertől Ábrahám Márta professzor osztályában tanul tovább, aki mentoraként már eddig is elkötelezetten egyengette szakmai fejlődését.
Ricsi korábban a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola tanulója volt, majd a Rimaszécsi Alapiskola magántanulója lett, mivel a zene ma már teljesen az élete középpontját jelenti.
Hétköznapjai intenzív tanulással, komoly gyakorlással és folyamatos budapesti utazásokkal telnek, édesapja ugyanis rendszeresen viszi a magyar fővárosba hegedűórákra. Előfordult, hogy egy héten kétszer-háromszor is útra keltek, és sokszor Budapesten is éjszakáztak. Ricsi naponta két, de akár négy órát is gyakorol, ám mint mondja, ez a legkisebb mértékben sem jelent számára terhet.
Egy félretett hegedű változtatta meg a család életét
Édesapja, aki maga is tanult hegedülni gyermekkorában, eredetileg egyáltalán nem szánta fiát zenei pályára, hiszen saját zenei tanulmányai annak idején félbemaradtak. A döntő fordulat akkor következett be, amikor meghívást kapott a Gömöri Cigányzenekarba, így hosszú évek után ismét elővette hangszerét, amelyet kisfia otthon lenyűgözve hallgatott. Ricsi ekkor szeretett bele a hegedűbe.
Édesapja eleinte azt hitte, hogy jó nevű cigányprímás lesz a fiából, de hamar megmutatkozott, hogy a kisfiút a klasszikus zene is mélyen érdekli.
Fél év alatt teljesen egyedül megtanulta Brahms Ötödik magyar táncát, ami egy ekkora gyermeknél szinte egyedülálló teljesítmény. Ricsi első fellépése ráadásul azonnal mélyvíz volt: a füleki várban a Gömöri Cigányzenekarral állt színpadra úgy, hogy első igazi próbája és első fellépése ugyanarra a napra esett.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A család ezután kereste meg Budapesten Ábrahám Mártát, akinek játékát és művészi szemléletét régóta csodálták. Az első online konzultációt személyes találkozás követte, a professzor pedig a kisfiúban rejlő óriási tehetséget látva azonnal elvállalta a képzését. Ricsi hálásan mesél mesteréről, aki mindig kedves és türelmes vele, és akinek irányításával folyamatosan fejlődik. A sikeres egyetemi felvételinek köszönhetően 2026 szeptemberétől hivatalosan is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rendkívüli tehetségek osztályának növendéke lesz.
Kis Dankóként az Operettszínház reflektorfényében
Az elmúlt hónapok legmeghatározóbb élményét a Budapesti Operettszínház jelentette, ahol a Dankó Pista nagyoperettben a gyermek Dankót alakíthatta. A rangos szerephez vezető út egy budapesti meghallgatással kezdődött, ahol Ricsi játéka és egyénisége azonnal megtetszett a szakmai zsűrinek, így ráosztották a kis Dankó szerepét, ami óriási megtiszteltetést jelentett számára. A próbák, a díszletek és a színház világa teljesen magával ragadták az ifjú művészt.
Arra a kérdésre, hogy izgult-e a több száz fős közönség előtt, mosolyogva határozott nemmel felelt. Ez nem is csoda, hiszen a nagyszínpadok világa már nem volt teljesen ismeretlen számára.
Nyolcévesen ugyanis Mága Zoltán meghívására fellépett az MVM Dome-ban, ahol a Csillagok, csillagok című ismert dallamot játszotta. A Dankó Pista fináléjában ráadásul ismét az MVM Dome közönsége előtt állhatott, ahol ezúttal háromszáz profi cigányzenésszel együtt muzsikálhatott.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Pósa Lajos földjéről a világot jelentő deszkákra
Ennek a budapesti sikernek különösen szép és megható felvidéki vonatkozása is van, hiszen Dankó Pista egyik legközelebbi barátja és állandó szövegírója a szintén gömöri származású, nemesradnóti születésű Pósa Lajos volt. A költő és a zenész legendás alkotópárost alkottak: Pósa írta a verseket, Dankó pedig a fülbemászó dallamokat szerezte hozzájuk, közös munkájuk pedig a magyar nótairodalom egyik legfontosabb fejezetévé vált.
Ráadásul Dankó Pista maga is többször megfordult Gömörben, így személyesen is kötődött ehhez a vidékhez.
A Radics család számára ez a történelmi szál különösen személyes, mivel Ricsi nagypapája is radnóti gyökerekkel rendelkezik. Így külön büszkeség lehet a gömöriek számára, hogy a Pálfaláról származó kisfiú ölthette magára a fiatal Dankó szerepét. Mintha a történet egy évszázad múltán szimbolikusan visszatért volna arra a tájra, amely egykor Pósa Lajost adta a magyar gyermekirodalomnak, és Gömör napjainkban talán egy újabb Dankó Pistát ajándékoz a nagyvilágnak.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A világ koncerttermei felé Benjamin Patočka hegedűjével
A beszélgetés során Ricsi elmondta, hogy a szerepre készülve mélyebben is megismerte Dankó Pista életét és dalait, amelyek közül ma már több is a kedvencei közé tartozik. A család szerint ez a lokális kötődés még emlékezetesebbé tette a produkciót.
A kisfiú jövőbeli céljai egyértelműek: elismert hegedűszólista szeretne lenni, aki a világ minden táján ad koncertet.
Példaképei között olyan nagyságok szerepelnek, mint David Oistrakh és Ruggiero Ricci, a kortárs magyar művészek közül pedig leginkább saját tanárára, Ábrahám Mártára tekint fel.
A mindennapi megfeszített munka és a hegedülés mellett szerencsére marad ideje a focira és a motorozásra is, de a hangszer mindig az első helyen áll. Ricsi jelenleg egy 1924-ben készült, Benjamin Patočka neves cseh mester által készített háromnegyedes hegedűn játszik, amelynek – elmondása szerint – rendkívül szép, dús és meleg hangzása van.
Alig három év telt el azóta, hogy a kisfiú először vett hegedűt a kezébe, és ez idő alatt a füleki vár színpadától eljutott a Budapesti Operettszínházig.
Ha ezzel a töretlen kitartással és alázattal halad tovább a kijelölt úton, könnyen lehet, hogy néhány év múlva már valóban a világ legnevesebb koncerttermeiben képviseli majd Gömört és az egész Felvidéket.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
