Gombaszög: ahány kisebbségi érdekképviselet, annyi probléma

Gombaszög: ahány kisebbségi érdekképviselet, annyi probléma Tokár Géza2026. 07. 16., cs – 17:56

Lehet-e civilként politikát csinálni Erdélyben, Felvidéken és a Vajdaságban? – tették fel a kérdést a meghívott mozgalmi aktivisták a Gombaszögi Nyári Táborban, több régió aktivistáinak részvételével. A frusztráció és a reménykedés egyaránt átütött a beszélgetésből.

A szervezők igyekeztek kárpát-medenceivé tenni a beszélgetést. Kotiers Róza a felvidéki Köz.ügy platformot képviselte – ez a szerveződés aktivizálódott a Beneš-dekrétumok kapcsán és a későbbiekben is témaalapon igyekezne konszenzust teremteni a szlovákiai magyarok között. Kiss Anna a helyileg népszerű erdélyi Miközöd podcast, Kiss Tamás szociológus a kutatási és mozgósítási tevékenységekkel foglalkozó Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, Gyulai Zsolt pedig a szintén civil aktivitásokat koordináló vajdasági Malter képviseletében vett részt a beszélgetésen.

A vitában érintett civil mozgalmak jellemzően hasonló helyzetbe csöppentek bele: egy olyan közegbe, ahol a politikai nyomás és az ellenvélemények megfogalmazásának nehézségei miatt külön hangot próbáltak megfogalmazni.

Videókkal, az interneten, különféle mozgósítási eszközökkel képviseltek egy-egy, jellemzően régiós jelentőségű ügyet. A magyarországi kormányváltás azonban új helyzetet teremt, a megszokott struktúrák felbomlanak – és ez új lehetőségeket eredményez. Különbözőségek ugyanakkor vannak, míg Szlovákiában a perifériára szorult a politikai elit, addig a romániai és szerbiai közösséget képviselő RMDSZ és a VMSZ a parlamentben van.

Hogyan kellene kinéznie az ideális kisebbségi magyar nyilvánosságnak? – hangzott el egy ponton a kérdés. Kotiers Róza szerint alapvető problémát jelentett, hogy a média ideológiai különbségei miatt árkok jöttek létre és a közös szlovákiai magyar vonzatú ügyek nem kerültek át a médiába, helyette a közösségi médián keresztül működik hatékonyabban az üzenetek terjesztése.

Kiss Anna szerint az erdélyi frusztrációkról beszélt: a helyi közéletben problémát jelent, hogy az RMDSZ számára a nagyvállalkozók vagy a középosztály jelenti azt a réteget, amelynek a különféle intézkedéseikkel kedveznek. Az erdélyi civil mozgalmak ezért öntenek nem csak civil színezetet, hanem bizonyos szempontból szociális, népi mozgalomnak is tekinthetőek.

Ha egy kisebbség képes kollektívan cselekedni, az érték – vélekedett Kiss Tamás, aki szerint ugyanakkor a közösség nem képes megfelelően megfogalmazni, pontosan mit is szeretne elérni a nemzeti mobilizáción túl. Szintén hiányolta a demokratikus visszacsatolást, meglátásai szerint az RMDSZ folyamatosan politikai hibákat követett el a romániai politikában és a Fideszhez való alkalmazkodással is, miközben ezeknek a hibáknak nincs következménye.

Hasonló politikai opportunizmus jellemzi a Vajdasági Magyar Szövetséget is, amely a saját érdekeit követve szövetkezik az aktuális politikai vezetéssel. A VMSZ jelenleg is kilenc államtitkárt ad a szerb kormánynak, miközben egy autoriter rendszert támogat – jelentette ki Gyulai. Eközben a társadalmi feszültségek az országban növekednek a szerb kormánnyal szemben – mutatott rá.

Az autonóm kisebbségi szervek fontosságának margójára Kotiers megjegyezte, a fontosságukat Szlovákiában különösen értékelik és érzik. A nyelvtörvény szigorítása, a kisiskolák finanszírozását érintő problémák, vagy a Beneš-dekrétumok büntethetősége kapcsán egyaránt megtehette a Fico-kormány, hogy figyelmen kívül hagyja a magyar közösség igényeit és nem egyeztet.

A civil szervezetek cselekvőképességének margójára Kiss Tamás rámutatott, Erdélyben a régióban az egyik legmagasabb az intézményi sűrűség. Ami a probléma, hogy ezek a szervezetek nem demokratikusak és nem alulról szerveződve kormányozzák magukat – függenek a politikai klientúrától és a politikusok kegyeitől. A beszélgetésen szó esett az önnfenntarthatóságról és közösségi finanszírozásról is, a kisebbségi kezdeményezések ugyanis jellemzően küzdenek az önfinanszírozással.

A jövőbeni jó gyakorlatokat tekintve Gyulai a civil szervezetek közti kommunikációt és koordinációt tartaná fontosnak és Erdélyből is hasonló igények érkeztek. Szintén közös pontként jelent meg az igény az átvilágításra, ami az elmúlt időszakok támogatásait érinti.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Több mint ezren tüntetnek péntek este a Beneš-dekrétumok ellen Pozsony óvárosában, a Fő téren.

A rendezvényt a Köz.ügy szervezte reakcióként a büntetőtörvénykönyv decemberi módosítására, amely akár 6 havi szabadságvesztéssel sújtja azokat, akik megkérdőjelezik a magyar kisebbség kollektív bűnösségét kimondó és a vagyonelkobzást lehetővé tevő Beneš-dekrétumokat.

A résztvevők között többségében voltak a magyarok, de szlovák szót is lehetett hallani. 

A szervezők a rendőrségre hivatkozva megkértek mindenkit, hogy vegyék le a sárga mellényeket, amin az a felirat van, hogy “Megkerdőjelezzük a Beneš-dekrétumokat”.

A szervezők azt is bejelentették, hogy a rendőrség elvezette Orosz Örst, mivel nem vette le az említett mellényt.

Az első megszólaló Voda Zsófia, a  Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója volt, aki a Malina Hedvig elleni eljárás miatt szervezett, 12 évvel ezelőtti pozsonyi tüntetéssel vont párhuzamot, amelyen a Diákhálózat vezetőjeként ő is felszólalt. Szerinte most a kormány a Hedvig elleni eljárásnál is tovább ment. „Ma már tudom, amit akkor nem tudtam, a zsarolásnak és a megfélemlítésnek nem lehet engedni, mert mindig mi fizetjük a nagyobb árat” – mondta a tüntetésen Voda.

Stubendek Attila, a kollektív bűnösség elleni petíció kezdeményezőjeként mondott beszédet. A petíciót közel nyolcezer ember írta alá, vállalva ezzel azt a veszélyt is, hogy büntetőeljárás indul ellenük a btk. decemberi módosítása alapján. Stubendek, és a két másik kezdeményező, Fiala-Butora János és Orosz Örs önfeljelentést is tettek a rendőrségen. A petíciót a már elküldték a köztársasági elnöknek, a kormányfőnek és a parlament elnökének.

Satinská: „Büszke vagyok rátok!” 

Hírdetés

A tüntetés harmadik szónoka Lucia Molnár Satinská nyelvész és műfordító volt 

„Köszönöm, hogy eljöttek, és kiállnak a kollektív bűnösség alkalmazása ellen a 21. században”

 – kezdte beszédét Satinská. Nagyapja történetét mesélte el, akitől a háború után azért vették el a kávéházát, mert németnek tartotték. Ugyan fél évvel később visszakapta, de a kommunisták újra elvették. „Egy évvel később öngyilkos lett, sohasem ismertem meg” – mondta Satinská. Szerinte szégyen, hogy ma Szlovákiában ismét vagyonokat koboznak el a Beneš-dekrétumok alapján. „Ez nem félreértés, hanem a háború utáni kollektív bűnösség elvének tudatos alkalmazása. A kollektív bűnösség ellen csak közösen tudunk fellépni” – jelentette ki Satinská. 

A szlovákul elmondott beszéde végén magyarul köszönte meg a szervezőknek a tiltakozást. 

„Büszke vagyok rátok, nem hallgattok, és kiálltok a jogaitokért. Köszönöm, hogy megszerveztétek ezt a rendezvényt. Jövök veletek, akármikor kell”

 – búcsúzott Satinská. 

Gubík László kiállt Orosz Örs mellett, akit a tüntetésről vitt el e rendőrség a Beneš-dekrétuniokat „megkérdőjelező” feliratú láthatósági mellénye miatt. „Isten óvja Orosz Örsöt, bárhol legyen is, kiállunk melletted Örs” – kezdte beszédét Gubík. 

Kijelentette, hogy az elnöki dekrétumok megszületésének és a csehszlovák, majd cseh és szlovák államiságát tényét nem vitatja, de a decemberi törvénymódosítást és a Beneš-dekrétumok alapján folytatódó földelkobzást elfogadhatatlannak tartja. „Nem engedjük, hogy a rosszul értelmezett nemzetállam szellemisége tönkre tegye a jövőnket, és nem hagyjuk, hogy mi újra ártatlanul vádlottakká váljunk” – mondta Gubík. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy 2026-ban a kollektív bűnösség ellen küzdőket bűnösnek nevezze a kormány és az igazságszolgáltatás. 

„Nem vagyunk bűnösök, ha követeljük a kollektív megbélyegzés elítélését és egy kölcsönös, konkrét bocsánatkérésre alapozott történelmi megbékélést” – jelentette ki Gubík.

Lapunk információi szerint rövoddel a nagygyűlése befejeződése után Orosz kihallgatása befejeződött, és elhagyhatta a rendőrörsöt.  

Dubéci is kiállt Orosz Örs mellett  

“Vážené spoluobčanky a spoluobčania, tisztelt honfitársaim”

 – kezdte két nyelven beszédét Martin Dubéci (Progresszív SZlovákia), a parlament alelnöke. Mielőtt beszédét elmondta volna, kiállt a nagygyűlés kezdetén letartóztatott Orosz Örs mellett. 

“Hihetetlen, hogy 2026-ban olyan szabályok vannak életben, hogy a rendőrségnek egy láthatósági mellény miatt kell valakit őrizetbe vennie”

 – mondta a parlament alelnöke. 

A beszédét is két nyelven mondta,  felváltva beszélt szlovákul és magyarul. A kassai származású politikus az alapiskolát magyarul végezte. “Az alapiskolában éltem meg a kétnyelvű bizonyítványok betiltása körüli drámát is, azóta is tudom, hogy milyen fontos az anyanyelven tanulni” – jelentette ki Dubéci. 

Szerinte most ugyanaz a forgatókönyv érvényesül, mint az 1990-es években, amikor a politikusok a korrupciót, a maffiakapcsolataikat, saját hibáikat a magyarellenes retorikával akarták elfedni. “A koalíciót most sem gátolta semmi abban, hogy azt mondja: Progresszív Szlovákia, Magyar Szövetség, jogászok, aktivisták tárt kapukat döngettek, a  konfiskáció olyan probléma, amiről tudunk, és ahogyan a köztársasági elnök a választások előtt ígérte a magyaroknak, megoldjuk ezt” – írta le a kormány előtt álló egyik lehetséges utat Dubéci. 

Ficóék azonban szerinte másik utat választottak, harcot hirdettek mindenki ellen, aki meg akarta oldani a konfiskációt. Szerinte azonban a koalíció valami mást is elért: húsz év után egyesítették a szlovákiai magyarokat. 

“A földelkobzások leállításáért felszólaltak az öltönyös politikusok,  és a pulóveres aktivisták, a konzervatív gondolkodásúak és az úgynevezett balliberálisok is”

 – mondta magyarul Dubéci. Számára ez azt mutatja, hogy a magyar közösség készen áll egy tisztességes párbeszédre a szlovákokkal, a történelmi hibák kölcsönös megnevezésére. Bízik benne, hogy szlovák részről lesz erre megfelelő fogadókészség. 

“Szlovákia akkor lesz sikeres, ha a szlovákiai magyarok is sikeresek lesznek”

 – mondta Dubéci. 

A nagygyűlés utolsó felszólalója Kovács Balázs, az egyik szervező volt, aki nagyszülei csehországi kitelepítésére hivatkozva kijelentette: „Tartozunk szüleink, nagyszüleink és dédszüleink emlékének azzal, hogy kimondjuk: ami a második világháború után történt, annak soha nem lett volna szabad megtörténnie”.

Szerinte most nem a Beneš-dekrétumok létezésének megkérdőjelezése folyik. 

„A probléma éppen az, hogy ezek egyáltalán létezhetnek, hogy ezeket az emberiségellenes jogi aktusokat valaha elfogadták” – mondta Kovács.

 Megkérdőjelezi azonban, hogy „a dekrétumok igazságot és békét szolgáltattak volna”, és kétségbe vonja, „hogy a kollektív bűnösség alapján hozott törvények elfogadhatók lennének”. Szerinte ugyanilyen elfogadhatatlan az is, hogy 2026-ban, az Európai Unióban azért veszik el emberek földjeit, mert felmenőjük magyar vagy német volt. Szerinte be kell látnia mindenkinek, hogy „Robert Fico és rendszere soha nem volt, és soha nem is lesz a barátunk, de még csak alkalmi szövetségesünk sem!”

Kovács a jelenlévők nevében követelte, hogy töröljék el a büntető törvénykönyv kiegészítését,  állítsák le a földelkobzásokat, és kérjenek végre bocsánatot az áldozatoktól.

A tüntetés a magyar és a szlovák himnusz eléneklésével ért véget.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »