Amikor az orosz–ukrán háború gazdasági hatásait elemezzük, érthető, hogy a legnagyobb figyelmet az energiahordozók kapják. Ám sajnos muszáj a mezőgazdaságra is figyelni, hiszen pontosan két olyan ország háborúja folyik, melyek több mezőgazdasági termény esetében a világ legnagyobb exportőrei közé tartoznak.
Ukrajnát szokás Európa éléskamrájaként is emlegetni, és az ukrán gabona és napraforgóolaj kulcsfontosságú szerepet játszik a világpiacon is. Számolni kell az exportkieséssel, és ez komoly fejtörést okoz a vásárlóknak, emellett a gabona világpiaci árának gyors növekedése azokat is érinti, akik nem Ukrajnából vagy Oroszországból szerzik be azt.
A helyzet a búzapiacon a legfeszültebb, hiszen Oroszország és Ukrajna a világ búzaexportjának mintegy 29 százalékát adja. Az elsődleges kockázat jelenleg az ukrán export leállása, mert Ukrajna a háború miatt elveszítette azoknak a fekete-tengeri kikötőknek az ellenőrzését, melyeken keresztül a mezőgazdasági export döntő része zajlott. A kijevi kormány a vasúti szállítókapacitás növelésével próbálja pótolni a kieső tengeri szállítást, de kérdéses, hogy ez a terv mennyire lesz sikeres.
Középtávon a nagy kérdés, hogy a háború mekkora kiesést eredményez magában az ukrán mezőgazdaságban. A pesszimista jóslatok szerint akár az is megtörténhet, hogy az ukrán gabona több évre eltűnik a világpiacról. Mindamellett az orosz búzaexportot sem lehet teljesen biztosra venni, hiszen a gazdasági szankciók miatt élelmiszerhiány várható, és így a búzaexport visszafogása sem elképzelhetetlen.
Főleg a fejlődő országokban tapintható a félelem. A világjárvány miatt legyengült gazdaságok számára újabb csapást jelent a gabona világpiaci árának sokéves csúcsra emelkedése. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint mintegy 50 ország szerzi be a búza legalább 30 százalékát Oroszországból vagy Ukrajnából, és döntő részük fejlődő ország. Ha ennek az exportnak jelentős része kiesik, a Közel-Keleten és Afrikában milliók fognak éhezni. Ennek pedig komoly politikai és társadalmi következményei lehetnek, a magas gabonaárak például az arab tavaszként ismert 2010-es forradalmi folyamatokban is nagy szerepet játszottak.
Európát az ukrán búzaexport kiesése nem érintené annyira komolyan, de a kukorica és a napraforgóolaj már egy másik történet. Az EU kukoricabehozatalának fele érkezik Ukrajnából, nagy részét az állattenyésztés használja fel. Az uniós hús- és tejtermelők kukoricaigénye nagy, ezért nem meglepőek azok a pletykák, hogy szükség esetén az EU hajlandó lenne a génkezelt amerikai kukorica behozatalát is megfontolni. Hasonlóan komoly a helyzet a napraforgóolajjal: az uniós behozatal körülbelül negyede érkezik Ukrajnából. Ennek kiesése az élelmiszeripart és a lakosságot egyaránt érinti, egyes szlovák kiskereskedelmi hálózatok már most is észlelték, hogy nehezebb beszerezni a napraforgóolajat.
Mindeközben még nem beszéltünk a műtrágya piaci árának növekedéséről: ez is sokéves rekordokat döntöget. A mezőgazdasági szakértők szerint a globális mezőgazdaságban egy tökéletes vihar van kialakulóban, mely világszerte jelentősen megemeli az élelmiszerárakat. A tovább gyorsuló infláció főleg a lakosság legsebezhetőbb csoportjait veszélyezteti, ezért a kormányoknak a lehető leggyorsabban kompenzációs mechanizmusokat kell életbe léptetniük. Ellenkező esetben Szlovákiában is egyre többen fognak küszködni azzal, hogy elegendő élelmiszert vásároljanak a családjuknak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
