Gigászi nemzetközi bankbotrány: 2000 milliárd dollárnyi piszkos pénz folyt keresztül neves pénzintézeteken

Gigászi nemzetközi bankbotrány: 2000 milliárd dollárnyi piszkos pénz folyt keresztül neves pénzintézeteken

Az elmúlt nap komoly mélyütést kapott a világ pénzügyi rendszere. Több mint 2000 milliárd dollárnyi piszkos pénz neves nemzetközi bankok általi tisztára mosásáról szivárogtak ki információk a nemzetközi sajtóhoz. A 2100 tételből álló jelentéssorozat számos pénzintézet potenciális pénzmosási tevékenységről számolt be az egyik amerikai felügyeleti szervnek, a FinCEN-nek. A jelek szerint a szlovák GDP hússzorosát felülmúló összeg csak a jéghegy csúcsa.

A dokumentumok szerint amerikai, brit, német bankok moshatták tisztára (szándékosan vagy tudtukon kívül) tálibok, ex-szovjet oligarchák, drogkereskedők, piramisjátékosok, észak-koreaiak és irániak piszkos pénzeit.

A FinCEN-nek szánt dokumentumokat a Buzzfeednek szivárogtatta ki valaki a felügyelettől, a papírokat pedig egy nemzetközi oknyomozó csoport segítségével nézték és vizsgálták át.

A Buzzfeed szerint a pénzügyi felügyeletek nem kötelezik rögtön a pénzmosás-gyanús ügyleteket folytató bankot a tevékenysége leállítására, még akkor sem, ha pénzbírság kiróvására kerül sor. Ilyen kétes hátterű gyakorlatot tárt fel a Buzzfeed a JPMorgan Chase, a HSBC, a Standard Chartered, a Deutsche Bank, a Societe Generale  és a Bank of New York Mellon esetében is.

Sok bank alibinek használta a FinCEN-t, úgy vélték – és a jelek szerint jogosan – hogy ha minden gyanú ügyletet jelentenek a pénzügyi felügyeletnek, vállat vonhatnak a dolog felett, mondván, hogy ettől kezdve már nem az ő dolguk a bűncselekmény megállapítása és a felelősök keresése.

Most napvilágra került jelentéscsomag csak egy apró töredéke azoknak az ügyiratoknak, amelyek eddig befutottak a FinCEN-hez. Márpedig ha csak a gyanús ügyletek töredéke került nyilvánosságra, feltételezhető, hogy a tisztára mosott pénzeknek szintén csak töredékét teszi ki az említett 2000 milliárd dollár.

Az egyik jelentés szerint a brit Standard Chartered bank például kiszolgált egy dubaji központú vállalatot, amelyről később kiderült, hogy a tálibok egyik pénzmosodája. (Kérdés, hogy a bank az ügylet lebonyolítása előtt tudott-e már arról, kik is valójában az ügyfelei…)

Hírdetés

A brit-kínai HSBC hongkongi központján WCM777 nevű vállalat dollármilliói folytak keresztül. Még azután is, hogy kiderült, a vállalat illegális piramisjátékokon szerezte bevétele egy részét, és az USAS három államában tiltották be a tevékenységét.

A Bank of America, a Citi és a JP Morgan ügyfele is volt az egykori kazah politikus, Viktor Krapunov, aki ellen az Interpol elfogatóparancsot is adott ki. Krapunov a hazájában elkövetett korrupciós bevételek millióit mosta tisztára az említett bankokon keresztül.

Az EU szankciós listáján is szereplő orosz oligarcha, Arkadij Rotenberg 2014 és 2016 között moshatta tisztára kétes hátterű bevételeit a brit Barcalyson keresztül. Két évig sikeresen kerülte el a hatóságok figyelmét, végül maga a bank buktatta le.

A mostani botrány főszereplője mégis a Deutsche Bank. A német nagybankban futtatták át a most szóban forgó 2000 milliárdos összeg felét (!). 1999 és 2017 között mintegy 1300 milliárd dollárnyi pénzmosás-gyanús tranzakció valósult meg a bankon keresztül. A tétel egy részéért a drogcsempészet és emberkereskedelem kapcsán reflektorfénybe kerülő Financial Bridge nevű orosz cég volt.

Nem véletlenül fizetett ki eddig a német nagybank több mint 18 milliárdnyi pénzbírságot a vele kapcsolatos, bizonyított esetekért.

Az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett GGT közel 150 millió dollárt mosott tisztára Iránnak, amely így kerülte meg az amerikai szankciókat. Az emirátusok jegybankja még azután is tétlen maradt az ügy kapcsán, hogy figyelmeztették őket a kétes tevékenységre.

A CNBC által megszólított elemzők szerint a FinCEN-től kiszivárgott dokumentum „a pénzügyi rendszer rendszerszintű kudarcát tárják fel”. Megkérdőjelezték azt is, hogy a válság óta (2008) csalásért kirótt bírságok (40 milliárd dollár) elérték-e a céljukat, és hogy hasznos eszközök-e egyáltalán, ha a bírságoknál jóval hatalmasabb összegek mozognak az árnyékban.

Körkép.sk, CNBC.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »