A Szibériából jövő Jamal vezeték múlt heti leállása pánikot okozott. A gáz ára már majdnem a szeptemberi árak felére csúszott vissza, a hírre újra emelkedett vagy 11 százalékot, 72 euróra MW-onként. A nyugat-szibériai Jamal félszigetről 4 ezer kilométeren keresztül jön a vezeték Beloruszon keresztül, naponta majdnem 100 millió köbméter gázt szállít Európába.
Múlt hét szombat reggelén jelentették a lengyel-német határon, hogy leállt a gáz áramlása. Az orosz fél annyit nyilatkozott, hogy teljesítette a szerződés által meghatározott gázszállítást. Csakhogy az áramlás hétfő délután sem indult újra, így törvényszerű volt a piaci pánik
A gázárak felrobbanása nehéz helyzetbe hozta az energiaigényes ágazatokat Európában, köztük a vegyipart is. A vegyipar számára elsősorban nem energiaként szükséges a gáz, hanem alapanyagként, amiből további vegyületeket tud gyártani.
Hiába figyelmeztettek, hogy a monopolhelyzetben lévő Gazprom manipulálja a piacokat, csupán annyi történt, hogy Putyin többször is próbálta nyugtatgatni őket, ha kérik, akkor tudják növelni a gáz mennyiségét. A nyilatkozatokra csökkent az elmúlt hetekben a gáz ára, de láthatóan nem oldódott meg a gázhiány. A vevők állandó árkilengéseket tapasztalnak.
Egyesek szerint Oroszország így próbálja meggyorsítani a NordStream2-es engedélyeinek kiadását. Viszont ez az európai cégeket tönkre vágja.
Szlovákiában már korlátozta a termelését egy árvai autóipari öntvényeket készítő gyár, a Slovalco leállított párat a garamszentkereszti alumíniumkohóiból, illetve a vágsellyei Duslo. Persze minden szomszédos állam igyekszik valamilyen megoldást találni az óriásvállalatainak, a Duslo ezért azon gondolkodik, hogy átvinné a termelését Csehországba, esetleg Magyarországra. A konkurens államokban ugyanis akár tízszeres kompenzációt kapna, mint nálunk.
A kétezer főz foglalkoztató Duslo félreveri a harangot, és ahogy mondja, a kormány a segítségről csak mesél, de semmit sem tesz, pedig a környezetvédelmi alapba már összegyűlt egymilliárd eurónyi befizetés, aminek a többségét pont a nagyipar perkálta le. Innen a kompenzációkra Szlovákiában a befizetések 2,5 százalékát fordították, ennek Európában a mértéke 9-szeres.
Hógolyó effektus
A jelenlegi helyzetben törvényszerű, hogy robbanásszerűen emelkednek a műtrágyák árai, elsősorban a gazdák nagy bánatára, de nem csak az övékre.
Logikusan, vissza fogják majd a műtrágya használatot, aminek egyenes következményeként alacsonyabb termésátlagra, rosszabb beltartalmi értékekre számíthatunk. Tehát nőni fog a növényi eredetű élelmiszerek ára, a takarmányok ára és ezzel az állati eredetű termékek ára is. Ezt már mindenki megérzi a pénztárcáján.
Rövid látó az a politika, ha csak a baj beálltával akar reagálni a népszerűtlen helyzetre.
Persze a logisztika is szenved a Duslo termelés visszafogása miatt. Az AdBlue hiányáról már többet írtunk. Jelenleg is hiánycikknek számít, és az ára az egekbe kúszott.
Hiánycikk lehet a CO2 is, amit a gyártás folyamán a Duslo megfog. Ezt az üdítők gyártásánál, műtőtermekben vagy akár a vágóhidakon használják.
Nőtt a Gazprom gáztermelése és -exportja az első 10 hónapban
A Gazprom orosz gázipari holding növelte gáztermelését és gázexportját az idei első tíz hónapban éves összevetésben, több országba már most több földgázt szállított, mint tavaly egész évben.
A Gazprom hétfőn azt közölte, hogy az október végével zárult első tíz hónapban 422,6 milliárd köbméter fölgázt termelt, 57,7 milliárd köbméterrel (15,8 százalékkal) többet az egy évvel korábbinál. A vizsgált időszakban a cég gázexportja 14,9 milliárd köbméterrel (10,4 százalékkal) 158,8 milliárd köbméterre emelkedett.
Az orosz cég beszámolója szerint egyebek között Törökországba, Bulgáriába, Romániába és Szerbiába több földgázt exportált az idei első tíz hónapban, mint a múlt év egészében. A Gazprom Törökországba 110,4 százalékkal, Németországba 23,4 százalékkal, Olaszországba 15,4 százalékkal, Romániába 272,2 százalékkal, Lengyelországba 9,5 százalékkal, Szerbiába 101,7 százalékkal, Finnországba 13,6 százalékkal, Bulgáriába 51,9 százalékkal, Görögországa pedig 16,3 százalékkal növelte szállításait.
A Gazprom a közelmúltban jelezte, hogy az idei termelése várhatóan 55 milliárd köbméterrel nő a tavalyihoz képest, meghaladja az 510 milliárd köbmétert, ami 10 éves csúcsnak számít.
Az orosz cég gázexportja Európába idén várhatóan 183 milliárd köbméter lesz.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
