Az erősen vegyes fogadtatású Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése a Nyugat, de elsősorban az Egyesült Államok megítélése szempontjából az orosz befolyás kiterjesztése. És nem Németország miatt aggódnak, hanem Kelet-Közép-Európa országai miatt. Az orosz gázfegyver súlyának növekedése azonban Dánián akadhat el, amely egyelőre nem adott engedélyt a vezeték felségvizein történő építésére.
Az amerikai logika abból indul ki, hogy az Északi Áramlat 2-vel Oroszország közvetlenül Németországba tud szállítani évi 55 milliárd köbméter földgázt, miközben jelentős tranzitbevételektől (Szlovákia esetében évi 700 millió eurótól) fosztja meg a közép-európai országokat. Az igazi veszély azonban abban rejlik, hogy Moszkva így könnyebben vetheti be a gázfegyvert a NATO keleti végeinek országaival szemben, hiszen bevételei a németektől akkor is megérkeznek, ha például Szlovákiába irányába elzárják a gázt.
Dánia azonban gátat vethet a terveknek, legalábbis jelentősen kitolhatja annak határidejét. A háttérben persze ott van az amerikaiak fenyegetése is, hogy szankciónálják az európai országokat és cégeket, akik részt vesznek az Északi Áramlat 2 építésében.
Gázjátszmák: A franciák “hátba támadták” a németeket, Brüsszelt támogatják az Északi Áramlat 2 ellenében
Dánia egyelőre nem hajlandó engedélyezni az építés folytatását Balti-tengeri felségvizein. A Dán Energiaellátási Ügynökséghez beadott mindkét építési kérelmet hónapok óta függőben tartják az illetékesek. Ha nem adják a következő két-három hónapban az engedélyt, akkor az Északi Áramlat 2 építése nem fejeződhet be még azelőtt, hogy az Ukrajnával érvényben lévő orosz gázszállítási szerződés lejárna. Ukrajna (és vele Szlovákia) kikerülése így lehetetlenné válna.
A dán felségvizek alá tervezett 130 kilométeres vezetékszakasz megépítése egyébként csak öt hetes munka lenne a Gazrpomnak, így legkésőbb októberben lenne szükségük a dán hivatal jóváhagyásra. Nem csak az ukrán szerződés miatt lenne égető a decemberi átadás és üzembeállítás biztosítása, hanem mert az átadást épp a fűtési szezon csúcsidejére ütemezték.
A 11 milliárd dolláros Északi Áramat 2 kétszer annyi földgázt szállítana Németországba, mint elődje, a 2012-ben üzembe állított Északi Áramlat I-es. Németország ezzel a mennyiséggel több lábon állóvá tudná tenni (francia) atomerőművekre és szénre épülő energiaellátását, és egyúttal immunissá tehetné magát az Oroszország közép-kelet-európai hatalmai játszmáitól.
Gázjátszmák: Oroszország és a Nyugat harca a piacokért Szíriától Szlovákiáig
Az USA és Donald Trump amerikai elenök megfenyegette a projektben részt vevő öt európai gigavállalatot: a brit-holland Shellt, a francia Engiet, az osztrák OMV-t, a német Wintershallt és a szintén német Unipert. A hirtelen vehemencia nem véletlen, a tenger alatti korridor 60 százaléka már elkészült.
Mivel az USA nem akarja majd végletekig feszíteni a húrt Németországgal szemben – ezzel csak egymás karjaiba lökné Berlint és Moszkvát -, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az USA kieszközli az Északi Áramlat 2 befejezésének elhalasztását, lélegzetvételnyi időhöz juttatva az Ukrajnát, amely talán új szerződést is tud majd kötni az oroszokkal.
Persz semmi nincs kőbe vésve ebben az átalakuló világban, tény azonban, hogy Közép-Európa megkerülése az itt lévő országok egyikének sem érdeke. Ebben a kérdésben különösen fontos Magyarország felfogása, amely kijelentette, hogy nem hajlandó piaci áron felül gázt vásárolni délnyugat felől csak azért, hogy diverzifikálja (több lábra állítsa) energiaellátást, de ezzel párhuzamosan keresi az orosz gáz helyettesítő termékét. Például sürgeti az uniós hivatalnokokat, hogy minél hamarabb tegyék lehetővé a fekete-tengeri román gázlelőhelyek kitermelését.
Gázjátszmák: A Kászpi-tengerről szóló megállapodás történelmi jelentőségű, de az oroszok zátonyra fogják vinni
Gázjátszmák: Az újonnan felfedezett ciprusi lelőhelyek kiélezhetik a geopolitikai játszmákat a Földközi-tengeren
Gázjátszmák: Elindult a marakodás a Ciprus körüli földgáz-lelőhelyekért. Törökellenes szankciók jöhetnek
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
