A halottak napján temetői csöndben emlékeztünk elhunyt szeretteinkre. Sokan máskor is szeretnek elidőzni, sétálni a nyüzsgéstől távoli sírkertekben – van, aki azért, mert jólesik a csend, vagy mert szépen parkosított, rejtélyesen ódon a temető, mások azért, mert kíváncsiak, milyenek a híres emberek sírjai. Ma mi is teszünk egy virtuális sétát – a világ talán legismertebb sírkertjébe, a párizsi Père-Lachaise-be és a magyarok legismertebb temetőjébe, a Fiumei úti sírkertbe (régen Kerepesi úti temető) térünk be.
A párizsi temető ismerői szerint akkor menjen a látogató a Père-Lachaise-be, ha már többször járt Párizsban, ha ideje van rá, és nem akarja pár nap alatt beloholni az összes nevezetes helyet. Egy szép őszi nap lehet a legalkalmasabb arra, hogy felkeressük a csaknem 44 hektáron elterülő, 5500 fa árnyékában levő sírkertet. A legjobb, ha sétálunk, és nem rohangálunk egyik híresség sírjától a másikig, csak így szerezhetünk felejthetetlen élményeket és egy összeálló képet a lenyűgöző temetőről, amelyben Molière, Apollinaire, Delacroix, Édith Piaf, Chopin és sok más híres ember nyugszik.
Érdekes, hogy a hatalmas sírkertet Père François de la Chaise-ről, XIV. Lajos gyóntatópapjáról nevezték el, holott Napóleon alatt született meg a döntés a emető megalapításáról. 1674-től 1709-ig ugyanis a emető területén állt a gyóntatópap háza, itt volt a birtoka is, a jezsuiták kiűzése után azonban a gyönyörű parkosított terület az állam tulajdonába került. Így alapíthatta meg 1804-ben Bonaparte Napóleon a emetőt, melybe először egy ötévesen elhunyt kislányt temettek. S bár a Père-Lachaise-t csak a 19. században alapították, egy síron túl tartó középkori szerelemnek is itt állítottak emléket. Az első prefektus, Nicolas Frochot a legendás szerelmespár, Abélard és Héloïse földi maradványait hozatta el ebbe a sírkertbe. Sírboltjuk ma is az egyik leglátogatottabb.
Mindig van virág Chopin, Gilbert Bécaud és Edith Piaf sírján. A leglátogatottabbak között van Oscar Wilde, Moliére, Balzac, Apollinaire, Maria Callas (a temető krematóriumi részében) és Jim Morrison sírhelye. Némelyiket őrizni kell – pl. Morrison nem túl impozáns sírhelyét, nehogy tanyát verjenek ott a legendás zenész rajongói, akik esetleg megzavarhatnák a temető csendjét. Simone Signoret és Yves Montand sírját is szemmel tartják az őrök, mert szokássá vált, hogy a dohányzó látogatók cigarettát helyeznek rá, hogy szimpátiájukat fejezzék ki a házaspárnak, amelynek mindkét tagja erős és megszállott dohányos volt.
Vannak a temetőben furcsa szobrok, emlékművek, és érdekes kívánságokat tartalmazó üzeneteket is találnak olykor a sírkert őrei egy-egy síron. A látogatók fontosnak vélt üzeneteket firkálnak a sírlapokra is, vagy levélkéket rejtenek el titkos üregekbe, mélyedésekbe.
Vasárnaponként a párizsiak szívesen sétálnak a temetőben, felfedezve újabb és újabb érdekes sírt, műemlékké érett alkotást. A külföldi látogatók viszont, ha nem figyelnek, könnyen eltévedhetnek, ezért érdemes megvenniük a pár eurós kis térképet, amely azon kívül, hogy utat mutat, elárulja, a temető 97 szekciójának melyik részében találják meg a keresett híresség sírját. És még biztosabb felfogadni egy idegenvezetőt, aki majd érdekesen mesél Père François de la Chaise kertjéről. (ug)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
