Gajda Péter újraválasztott kispesti szocialista polgármesternek buknia kell, mert ennek az embernek a pozícióban tartása súlyosan veszélyezteti a közmorált és a közvagyont.
Kezdjük a végén: Gajda Péter újraválasztott kispesti szocialista polgármesternek buknia kell. Lehet, hogy egyelőre még nincs a bíróság előtt megálló bizonyíték arra, hogy korrupciós pénzt fogadott volna el, ám ami már eddig is nyilvánosságra került, bőven elegendő annak kimondására, hogy ennek az embernek a pozícióban tartása súlyosan veszélyezteti a közmorált és a közvagyont. Ami a bizonyítékokat illeti, az oknyomozó sajtó feladata, hogy megtalálja és a nyilvánosság elé tárja azokat – kétségkívül lesz mit. De ismételjük: amit eddig tudunk, az is bőven elég.
A Magyar Nemzet és a Hír TV szerezte meg és közölte azt a kép- és hangfelvételt, amelyen Lackner Csaba, szintén újraválasztott, szintén szocialista képviselő erősen kokainnak látszó, általa kólának nevezett fehér port szárogat, majd erősen kokainnak látszó módon a bankkártyájával azt „utcákba” rendezi, erősen emlékeztetve arra, ahogy a kokaint a felszívásra előkészítik. Mindeközben pedig beszél. Itt gyorsan szúrjuk közbe: szocialista párttársai szerecsenmosdató állításával ellentétben nem bekábítózva, hanem szemlátomást előtte. Még tisztán.
Szóval Lackner Csaba beszél. És nemcsak az a döbbenetes, amit mond, hanem az a lazaság, természetesség is, ahogy a százmilliókat említi.
„Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón [Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő igazgatója] keresztül ment, senki nem sajnálta tőle.”
Mármint mit nem sajnált senki „a Krinyótól”? Akinek a vagyona Lackner szerint 200-250 millió forint. Van ember, aki ebben az egy mondatban nem érzi a korrupció átható bűzét?
„Vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában azt mondják, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy. Az is igaz, aki jól csinálja, nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, külső vállalkozóktól jön vissza. Ahol a pénz feletti osztásról döntenek, ott a hatalom, ott a pénz, ott az erő. Ez az egész párbaj. Nem lehet másképp csinálni.”
Évi százmillió! Egy kerületi önkormányzati képviselőnek. Egészen elképesztő. De van még tovább is. Íme Lackner szavai az egészen konkrét milliókról:
„Lenyúlt rólam a Kránitz tizenkétmillió forintot úgy, hogy semmi köze nem volt hozzá. Odamentem a Gajdához, és megmondtam neki, hogy figyelj, az embered kicsit szemtelen, és nem tudom, hogy neki miért kéne adnom. Azt mondta a Péter, tudod, milyen a Krinyó, szemtelen, én sosem voltam olyan éhes, mint ő, döntsd el te, hogy adsz neki vagy sem. Rendben, elraktuk magunknak a pénzt, majd az utolsó pillanatban a Somogyi [a vállalkozó, aki a korrupcióval megszerezte a túlárazott megbízást] kitalálta, hogy ő mégis akar magának még munkát szerezni, és mégis adjuk oda a Kránitznak a pénzt. Utolsó pillanatban, jól van, kivettem a milliókat a zsebemből, és b…zmeg odaadtuk neki. Tudod, hogy adtuk oda? Bent az irodában elvette, és így vette el: megköpködte, hogy tök jó, ezért megdolgoztam. Csak azért, hogy befogja a pofáját. Utána odamentem a főnökhöz, hogy van az, hogy a Krinyónak tizenkétmilliót kell adni, neked meg csak hármat. Hogy van ez? Utána behívta magához, volt ott utána egy kis perpatvar meg csetepaté, hangzavar, de úgy jött ki, tudod jól, hogy milyen a Krisztián, lehet, hogy egyszer utoléri a vég, mert éhes. Mondom, jó főnök, akkor ezt a pénzt így rászántuk, rendben, akkor érje utol a vég.”
Hát nem érte utol a vég. Még nem. Továbbra is ő a kerületi vagyonkezelő igazgatója, ott van, ahol „a pénz feletti osztásról döntenek, ott a hatalom, ott a pénz, ott az erő”.
A történet azonban csak innen válik igazán érdekessé. Kijött a képfelvétel, megkérdezték Gajda Péter polgármestert, mit szól hozzá, és ő képes volt azt az arcátlan választ adni, hogy nem ismeri fel a felvételen szereplő embert. Azt, aki „neki csak hárommilliót” adott. Értsük meg világosan: egy ember egy kép- és hangfelvételen magától értetődő természetességgel arról beszél, hogy hárommillió forint korrupciós pénzt adott a polgármesternek. És a polgármester ezt az egészet elintézi azzal, hogy nem ismeri fel a felvételen látható alakot.
Hogy Kispest népe miért választotta meg ismét ezt a két embert, arra csak egyetlen magyarázat lehetséges: a lakosság többsége nem értesült az egész botrányról. A Magyar Demokratának a választások után, ötszáz fő megkérdezésével készült közvélemény-kutatása megerősíti ezt a föltételezést, eszerint a lakosságnak mindössze kilenc százaléka tudott arról, hogy Lackner Csaba korrupciós ügyben érintett.
Hogy Gajda Péter mit gondol az egészről, a kispesti önkormányzat alakuló ülésén kiderült: az időközben az MSZP-ből is kizárt Lackner Csabát megválasztatta a szociális és lakásügyi bizottság alelnökének. Majd miután kitört a botrány, azt hazudta, hogy tévedésből került a testület elé a jelöltlista, bár a maga részéről továbbra is indokoltnak tartaná, hogy Lackner bizottsági tag legyen. Kránitzról pedig szó sem esett. Erről a tévedésről annyit, hogy amint az Dódity Gabriella fideszes kispesti képviselő beszámolójából tudható, ő az alakuló ülésen tiltakozott Lackner jelölése ellen, és ezt minden jelenlévő hallotta.
Ám hogy egyáltalán nem csupán szocialista manipulációról van szó, azt az új momentumos képviselő, Paróczai Anikó sunyi manipulálási kísérlete is jól mutatja. Paróczai arról tájékoztatta a számára baráti sajtót, hogy a momentumos képviselők egy más listát ismertek, mint amit végül az alakuló ülés elé terjesztettek, az eredeti, mindenki által ismert és átbeszélt listában ugyanis nem szerepelt Lackner Csaba semmilyen bizottsági poszton. Ehelyett azonban már egy „hibás” lista került a szavazó képviselők elé. Ám, szól a tájékoztatás, miután kiderült, hogy mégis „sikerült” Lacknert is beszavazni a szociális és lakásügyi bizottságba, Paróczai rögtön beszélt Gajda Péterrel a problematikus eljárásról, mire a szocialista polgármester jelezte: véletlenül hibás listát nyújtottak be, és újra fognak szavazni a bizottsági helyről.
Lássuk akkor, valójában mi történt. Részlet Dódity Gabriella Facebook-bejegyzéséből: a vita során „Még a Momentum elnökének véleményét is felolvastam neki, amely szerint Lackner velejéig korrupt. Sőt, miután megszavazták a bizottsági összetételt, benne Lacknerrel, és rátértünk az átláthatósági tanácsnokká választására, felszólalásomban figyelmeztettem rá, nem szeretnék gúnyolódni vele, de épp az imént bukott el a korrupcióellenes harca, miután megszavazta Lacknert.”
A helyzet paradoxona, hogy úgy látszik, ebben az ügyben mindenki hazudik, Lackner fehér poros beszédét kivéve. Sajnos ilyesmit időnként tapasztal az ember, kénytelen tudomásul venni. Az azonban, hogy a „hárommilliós”, Lacknert továbbra is védő emberét, az „éhes” Kránitz Krisztiánt továbbra is pozícióban tartó Gajda Péter még mindig hatvanezer ember polgármestere lehet, egyszerűen elfogadhatatlan, a magyar közélet olyan szégyene, amely nem maradhat így. Gajdának meg kell buknia, el kell tűnnie a politikából.
Erre a megbuktatásra persze most csak az egyesült ellenzék képes. Ha nem ismerik fel, hogy ez az ő érdekük is, ha Gajda Pétert védik, eltűrik maguk között, azzal önmagukról állítanak ki bizonyítványt. A jobboldalnak nem szabad késlekednie, hogy ezt a bizonyítványt, ahányszor csak lehet, a választópolgároknak bemutassa.
Bencsik Gábor
A szerző újságíró
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
