Honnan, hogyan, mikor kell szedni a gyógynövényeket? Hogyan kell szárítani és tárolni a teafüvet? Ezekről is szó esett a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés programja szervezésében tartott füvesasszonyképzésen augusztus 22-én a gyergyószentmiklósi tangazdaságban. A következő képzést szeptember 2-án tartják.
Fodor, ló, vízi, bors, macska, csoki… és a sor még folytatható, hiszen mindegyik jelző egy-egy mentafajta sajátja. Ilyen gazdag a menták nemzetsége, és hatásuk még abban is különbözik, hogy hány percet tartjuk a növényt forró vízben. És akkor még nem is beszéltünk a többi gyógynövényről, virágukról, termésükről, szárukról és gyökerükről.
A füvesasszonyképzés szervezői a jelenleg még élő tudást szándékozták átadni, miközben a résztvevők már a jövőt látták szemeik előtt. Huszonnégyen vettek részt a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés programja első füvesasszonyképzésén augusztus 22-én, Gyergyószentmiklóson, a Varga Katalin utcai tangazdaságban.
A harminchárom magasított ágyásban termesztett, és köztük vadon növő gyógyfüvek képezték a tanulás alapját. A tudás javát Köllő Réka mezőgazdász hozta, lehetőséget adva annak közös gyarapítására.
A résztvevők, akik közül mindenkinek volt már valamennyi tapasztalat a tarsolyában, a gyógynövények felhasználásának történelmével, majd a jófüvekkel ismerkedtek. Ki-ki kedve szerint kóstolhatott és gyűjthetett a füvészkertből, ahol olyan különlegességek is növekednek, mint a borágó, az izsóp, az édeskömény, a fehér üröm, az eltűnőben lévő kamilla.
Megvan annak a mikéntje, hogy honnan, hogyan és mikor kell szedni e növényeket. Az sem mindegy, hogyan szárítjuk és tároljuk a teafüvet, de itt nem áll meg a hasznosítások lehetősége, mert készülhet kivonat borban és szeszben, kivonható a hatóanyag olajjal, sőt vízben, tejben áztatva is ember és állat gyógyszerévé válnak – hangzott el a képzésen.
Egykor nem az egészség visszaszerzését, hanem megtartását remélték a gyógynövényektől – ezt szolgálhatja az a fűszerecet is, melyet minden résztvevő kedve szerinti gyógynövény-házasításból készített el és vitt haza. Ezek az üvegcsék lehetek egy-egy háztartásban mesterpéldányokká, melyek mellé majd újabbakat kísérletez ki a gazdasszony. Ha valahol elakad a tudása, megkérdezi füvesasszonytársait, vagy hallgat a lelkére, melyben benne él felmenői tudása is.
Ha egy háziállat betegeskedik, és szabadon engedik, azt a növényt legeli le, melyre szüksége van a jobbuláshoz. Az emberben is megvan ez az ösztön.
A miért gyűltek össze a füvesasszonyképzés résztvevői Székelyföld számos szegletéből kérdésre, a leggyakoribb válasz jövőbemutató volt: „Nagy csoda volt a diólevél hatásának megtapasztalása számomra. Többet szeretnék ezekről a növényekről tudni.” „Kozmetikus vagyok, oda is becsempészném ezt a tudást.” „A gyógynövényben inkább bízom, mint a patikai tablettákban.” „Mint anya és pedagógus használni szeretném azt, amink van.” „Nagyanyám gazda- és füvesasszony volt. A semmiből is süteményt sütött. Hátha én is megtudhatnám, a saját kertemben mi nő.”
„Jöttem, hogy ne merüljön ki a gyógynövénykapcsolatom a teázásban.” „Városiként keveset tudok még a növények mindennapi használatáról, az önellátó életmódról.” „Házba költöztem, szeretném tudni, mi van a kertemben, mert azt gyanítom, hogy csoda.” „Azt szeretném, hogy a gyerekeim ne kelljen újratanulják, mire jók a füvek, már kicsi koruktól belenőjenek ebbe, tapasztalják és éljenek velük.” „Azt kívánom, az én gyermekeim szénaszagban nőjenek fel.”
A következő füvesasszonyképzést szeptember 2-án 13 és 17 óra között tervezik megtartani a szervezők. Jelentkezni a 0735-735155-ös telefonszámon vagy a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés Facebook-oldalára küldött üzenetben lehet. A képzés ára 90 lej, amely tartalmazza az írott tananyagot, a saját kézzel szedett gyógynövényt, fűszerecet elkészítéséhez az üveget, az ecetet, a gyógynövényeket, az ötórai teát és a teasüteményt.
Szöveg: Balázs Katalin
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Gyulafehérvári Caritas, Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
