Mind hazánkban, mind pedig a lengyeleknél kiverte a biztosítékot Bill Clinton minapi kirohanása a két kelet-közép európai országgal szemben, ugyanakkor az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint a korábbi elnök szavai elsősorban az amerikai belpolitikának szólnak.
Bill Clintonnak orvoshoz kell fordulnia – jelentette ki kedd este újságíróknak nyilatkozva Jaroslaw Kaczynski, a lengyelországi kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, utalva arra, hogy Clinton „putyinizálódással” vádolta meg Lengyelországot és Magyarországot.
Ahogy arról beszámoltunk, a korábbi demokrata elnök úgy fogalmazott egy kampányrendezvényen, hogy
„Lengyelország és Magyarország két ország, amelyik nem lenne szabad az Egyesült Államok és a hosszú hidegháború nélkül, most azonban úgy döntött, hogy a demokráciával túl sok a baj, ezért egy Putyin-féle vezetést akarnak. Jöjjön csak egy tekintélyelvű diktatúra, és ne engedjék be a külföldieket! Ismerősen hangzik? Ez megy mindenütt!”.
A kijelentéssel szemben Lengyelországban számos kormánypárti politikus tiltakozott, viszont megelégedéssel fogadta az ellenzék, amely azzal vádolja a hatalom gyakorlóit, hogy eltávolodnak a demokratikus elvektől.
„Ha ma valaki azt állítja, hogy nincs demokrácia Lengyelországban, akkor orvosilag kell megvizsgálni az illetőt”
– idézte Kaczynskit az MTI.
A volt lengyel miniszterelnök szerint „a média és más tényezők hatalmas félreértést okoznak a világban”.
„Nem tudom magamnak mással magyarázni, mint azzal, hogy ez hatással lehet a volt amerikai elnök lelki állapotára is”
– jelentette ki.
Rafal Sobczak, a lengyel külügyminisztérium sajtótitkára alig valamivel korábban kijelentette: „Bill Clinton véleménye nem igazságos, viszont tudatában vagyunk annak, hogy az amerikai választási kampány keretein belül adott ennek hangot”. Sobczak rámutatott, hogy ez a vélemény nem egyezik a júliusi varsói NATO-csúcsra Varsóval együtt készülő amerikai kormány hivatalos álláspontjával.
Tiltakozott a magyar külügy is
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter már kedden elutasította a volt amerikai elnök szavait, elfogadhatatlannak nevezve a magyar nép szabadságküzdelmének ilyen módon való lebecsülését. Hangsúlyozta, hogy senki, még Bill Clinton volt amerikai elnök sem engedheti meg magának, hogy sértegesse a magyar embereket.
„A Lengyelországot és Magyarországot ért Clinton-kritika valójában mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon a belpolitikáról szól. Miként a budapesti amerikai nagykövetasszony is rámutatott, amikor magánvéleménynek nevezte Bill Clinton mondatait: nem érdemes túldimenzionálni az elhangzottakat”
– vélekedett lapunknak Kovács János, az Iránytű Intézet vezető elemzője.
Véleménye szerint az elnökválasztási kampány tematikájába jól beilleszthetők ezek a panelek, amelyeket most Clinton felhozott. Ugyanakkor az ehhez hasonló megnyilvánulásokat persze bagatellizálni sem érdemes, mert azok sokat elárulnak arról, milyen benyomások uralkodnak hazánkról a tengerentúlon – figyelmeztetett Kovács János,
„ráadásul egy Hillary Clinton vezette Egyesült Államok vélelmezhetően aktívabb és konfrontatívabb külpolitikai vonalat vinne, mint az Obama-adminisztráció”
– emelte ki.
A lengyel más kávéház!
Hangsúlyozta: amíg a kormányváltást követő intézményes reformokkal, konfrontatívabb, néha kevésbé burkoltan euroszkeptikus külpolitikával az EU új „fekete bárányává” avanzsált Lengyelország esetében elmondható, hogy az Egyesült Államokban hagyományosan erős lengyel lobbi és az amerikai-lengyel kapcsolatok egyértelműen pozitív történeti kontextusa, Lengyelország súlya, geopolitikai jelentősége némi visszafogottságra is intheti az amerikai politikai elitet, addig Magyarország esetében egy olyan szereplőről van szó, amely csekély súlyt képvisel a nemzetközi porondon. „Az amerikai fél ekképp többet megengedhet magának a dorgálás terén is” – magyarázta az elemző.
Mindez azonban nem illeszthető be a „demokrata párti kritika” skatulyába. Emlékezetes, amikor 2014 végén a republikánus szenátor, John McCain neofasiszta diktátornak nevezte Orbán Viktort, s a Putyin vezette Oroszországgal való szoros viszonnyal vádolta meg a magyar kormányfőt. Ez csak az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni kapcsolatáról, illetőleg az amerikai belpolitikai csatározásokról szól.
Érdemes minden kritikát helyi értéken kezelni – jegyezte meg Kovács János. Hiszen csakúgy, mint Lengyelországban, a magyar kormány és a hazai (baloldali) ellenzék is önigazolást, muníciót lát a támadásban: előbbi az ország népét védené a megszokott „szabadságharcos” retorikával, utóbbi szereplők pedig újabb strigulát húzhatnak az Orbán-kormány bűnlajstromára.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
