"Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a hatályos törvények előírásai szerint végzi a munkáját, ellenőrzései során törekszik a törvénytelenségek felszámolására, a korrupció megakadályozására és a következményekkel járó ellenőrzések jogszerű alkalmazására" – közölte a számvevőszék internetes oldalán szerdán, reagálva az ellenőrzési és intézményi függetlenségét támadó "híresztelésekre".
"A számvevőszék a Jobbik ellenőrzése során mindenben a hatályos törvényi előírások szerint alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően járt és jár el, az ellenőrzés során törvénysértést tárt fel, és biztosítja a párt reagálását a törvényi keretek között" – írták.
A közleményben emlékeztettek: az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb "független" pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely ellenőrzéseit előre meghatározott nyilvános terv, szigorú módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján, utólagosan végzi. Hozzátették: a pártok törvényességi ellenőrzését, illetve a kampánypénzek elszámolását – mivel az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik hatósági eszközökkel, illetve nyomozati jogkörrel – kizárólag ellenőrzési bizonyíték alapján végzi a számvevőszék.
Jelezték: az ÁSZ megállapításait az ellenőrzése során rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján teszi meg. Ezzel együtt az ellenőrzések tervezése és megindítása során az ÁSZ figyelembe veszi a bejelentésként hozzá érkező, értékelhető hiteles ellenőrzési bizonyítékokkal alátámasztott jelzéseket, amelyeket kockázatelemzés alá von.
Hangsúlyozták, az ÁSZ a törvényi előírások maradéktalan betartásával végezte el a 2010. évi és a 2014. évi országgyűlési választások kampánypénzeinek elszámolására vonatkozó ellenőrzéseit, mindemellett 2010 óta összesen 26 esetben értékelte pártok és 20 esetben pártalapítványok gazdálkodását, vagyis az ebben az időszakban költségvetési támogatásban részesülő magyarországi politikai szervezetek mindegyikénél legalább három ellenőrzést végzett. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban utólag semmilyen hitelt érdemlő ellenőrzési bizonyíték nem került az ÁSZ birtokába – jegyezték meg.
Mint írták, 2014. január 1-jével módosult a párttörvény tiltott támogatásokra vonatkozó szabályozása, és tilos lett a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása. A törvénymódosítás jogszabályi szinten teremtette meg az ellenőrizhetőség és elszámoltathatóság lehetőségét, ezáltal hozzájárul a pártokra vonatkozó korrupciós kockázatok kezeléséhez – fogalmaztak.
A közlemény szerint tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető ár alatt vesz igénybe vagy rendel meg szolgáltatásokat, például bérel ingatlant, helyez ki plakátot, és ha egy párt ilyen tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el, akkor az ÁSZ a rendelkezésére álló dokumentumok – szerződések, számlák – alapján, az összehasonlítható független árak módszerével állapítja meg a tiltott támogatás értékét, figyelembe véve a minden piaci szereplőre egységesen érvényesített kedvezményeket.
Az ÁSZ jelezte: a párttörvény 2014. január 1-jétől hatályos módosítása alapján az ÁSZ megújította a pártok ellenőrzésének módszertanát, erről 2016-ban egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel is. Felidézték: az első alkalommal a Magyar Szocialista Párt 2013-2014-re vonatkozó ellenőrzése során állapítottak meg tiltott támogatást, amikor feltárták, hogy 2014-ben a MSZP 10 ingatlan esetében kedvezményes bérleti díj, illetve térítésmentes ingatlanhasználat formájában 3,1 millió forint összegű tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.
Megjegyezték: az ÁSZ 2017. október 3-án közölte, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom többszöri értesítés, illetve helyszíni adatkérés ellenére – a 2015-2016-ra, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszak vonatkozásában – nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges, törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének. Az adatszolgáltatásra törvényben meghatározott határidő letelte után az ÁSZ az ügyészséghez fordult a számvevőszéki ellenőrzés akadályozása miatt, amely 2018. március 6-ig meghosszabbította a nyomozást az ügyben.
Mint írták, az ÁSZ arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy hatósági jelzést kapott a Jobbik 2017. első félévi plakátszerződéseivel kapcsolatban, a hirdetési listaáraktól jelentősen elmaradó árak miatt. Az ÁSZ a hatósági kockázatjelzés során birtokába került dokumentumok (szerződések, számlák) alapján, azokat értékelve, a vonatkozó törvényi előírások alapján állapította meg a tiltott támogatás tényét és annak mértékét.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet az ÁSZ 2017. december 6-án küldte meg a párt részére, amelyre a párt a törvényben előírt tizenöt napos határidőn belül írásban észrevételt tehet. Az ÁSZ ezek értékelése után véglegesíti és hozza nyilvánosságra a jelentését.
Hangsúlyozták: a számvevőszék minden párt és pártalapítvány gazdálkodásának törvényességét azonos és a hatályos törvényi előírások, valamint egységes eljárási szabályok szerint értékeli. Az ÁSZ ellenőrzéseit szigorú szakmai standardok alapján, transzparens módon, minden egyéb szervezettől függetlenül, pártatlanul végzi – szögezték le. Megjegyezték, az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait veszélyeztetik.
(MTI)
Korábban írtuk:
– Vona Orbánnak: Állítsa le a Számvevőszéket, higgye el, jobban jár!
– A Fidesz átmenetileg taktikai visszavonulást fontolgathat a Jobbik ügyében
– Schiffer szerint a Fidesz átlép egy vörös vonalat, ahonnan nincs visszaút
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
